Este negyed nyolc előtt fordultam be a rendszerint parkoló autókkal rogyásig teli Dohány utcába, de szerencsém volt. Éppen indulási szándékát jelezve villogott egy személyautó indexe, udvariasan kiengedtem, majd gyorsan betolattam a helyére. A parkolójegy megváltása előtt visszasétálva pár métert megnéztem az ott égig magasodó fémrudat, aminek csak egy Főútvonal tábla virított a tetején. Megnyugodtam, szabályosan parkolok.
A belvárosnak ez a része 20 óráig fizetős, a 400 forintos helyi tarifából elég volt 300-at bedobni egy közeli automatába 19 óra 15-kor. Nyolcig ezzel rendben vagyok, mentem a dolgomra.
Visszaérve az autóhoz döbbentem néztem a bilincset az autó kerekén.
Fontos a Dohány utcában a pontos parkolás, mert ügyetlenül kilógó autók könnyen megakaszthatják a trolit, időnként olvasunk ilyen híreket. Most a barna Opel tesztautót nézzék jobbra! Na, mi a probléma vele?
És innen nézve vajon mi lehet a gond? Akinek jó a szeme, láthatja a jobb első keréken a bilincset
Az autó üvegére ragasztott Mikulás-csomagban két lényeges információt találtam: megszegtem a „KRESZ 18 § (5) bek., kijelölttől eltérően várakozik (járdán)” szabályt, a bilincs leszerelésének költsége pedig 14 605 forint. Nem húzom az időt a megfejtéssel, a Corsa első és hátsó kereke is a felfestésen állt, ám mindkettő – és ez már szabálytalan – túllógott róla pár centit. A fotón jól látható módon a gyalogosoktól érdemi helyet nem vett el a járdán, mégis járt a csekk.
Itt egy közelebbi fotó a csíkon túllógó autóról, és az ilyen mértékű szabálytalanságért felszerelt bilincsről
Jogos volt a bírság? A szabály betűje szerint igen, mégis úgy éreztem, hogy ez a büntetés a közlekedéskultúra javítása, a gyalogosok járdájának indokolt védelme helyett inkább pénzbeszedésnek tekinthető.
Ez a pár éves saját sztori ugrott be, miután az elmúlt hetek nagy botrányt kiváltó kamerás bírságolásai után kíváncsivá váltunk: ezeken felül helyszíni bírságokért, felpattintott kerékbilincselések leszedéséért, és elszállíttatott járművek visszaadásáért vajon mennyi forint bírságot kapnak egy évben a Budapest útjait használó autósok?
Adatigényléssel fordultunk mind a 23 fővárosi kerület közterület-felügyeletéhez, és a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatósághoz (FÖRI). Kikértük a számsorokat 2016-ra.
Közel 70 ezer bírság 1,4 milliárd forint értékben
Húsz kerület és a FÖRI részletesen válaszolt a Vezess kérdéseire. Leveleikből kiderül, hogy a közterület-felügyelők a fővárosban az alábbi szabálytalanságok miatt büntetik meg az autósokat a leggyakrabban. (Két megjegyzés: kerületenként eltérő a sorrend; mögéjük írtuk, hogy melyikért mennyit kell fizetni.)
– Megállni és várakozni tilos táblák megszegése – 10 000 forint
– Kötelező haladási irány megsértése – 50 000 forint
– Szabálytalan parkolás járdán – 10 000 forint
– Behajtási tilalmak megszegése – 30 000 forint
– Megállás mozgáskorlátozottak parkolójában 50 000 forint
– Parkolás zöldterületen – 5000-50 000 forint
Böngészve a közel kéttucat szervezet bírságolási szokásait, óriási különbségeket látni az autósokat legtöbbször és legkevesebbszer megbüntető kerületek adatai között. Mindenütt külön kiemeljük a legtöbb bírságot kiosztó szervezeteket, itt az a három közterület-felügyelet jön, amelyek a legtöbb helyszíni bírságot (plusz feljelentést) rótták ki 2016-ban.
1.V. kerület – 16 740 bírságolás összesen 283 245 000 forint értékben
2. FÖRI – 16 707 intézkedés összesen 267 279 000 forint értékben
3. XIV. kerület – 9549 bírságolás összesen 169 425 000 forint értékben
Intézkedés után a belvárosban
A dobogót ugyan nem érinti, az összesített adatokat viszont igen, hogy az egyik kerület egybegyúrva küldte el részünkre a közterület-felügyelői 2016-os adatait (benne az engedély nélkül árusítók bírságaitól az illegális szemétlerakásig), egy másik pedig belevette az egy szem kamerája által kirótt bírságokat is. Előbbit kihagytuk, utóbbit belevettük az összegzésbe, ezért nem darabra, csak megközelítőleg pontos számot közölünk: a 19 budapesti közterület-felügyelet és a FÖRI összesen közel 70 ezer alkalommal szabott ki helyszíni bírságot autósokra 2016-ban. Az összesített bírságösszeg meghaladta a 1,5 milliárd forintot.
Több mint 36 ezerszer szereltek fel kerékbilincset, a kiszabott büntetés 370 millió forint felet
A válaszadó 21 szervezetből 13 alkalmaz kerékbilincset, aminek a leszerelési költsége ma 11 500 forint, ha éppen felrakás közben érkezik meg az autós, akkor ennek a fele. Jellemzően olyan autókra szerelik, amelyek szabálytalan helyfoglalásukkal nem akadályozzák a forgalmat, lásd a cikkindító Opelt. Lipótváros itt is vezet, de utána más a dobogó.
1. V. kerület 8925 kerékbilincselés
2. VII. kerület 7013 kerékbilincselés
3. IX. kerület 5282 kerékbilincselés
Összesen 36 261 alkalommal szereltek fel a 13 szervezet munkatársai kerékbilincset autókra tavaly, ebből azonban nem tudjuk, hogy mennyi volt a teljes, 11 500 forintos büntetés, és mennyien érhettek oda a járművükhöz elszállítás előtt, ezzel megfelezve a kifizetendő összeget. A FÖRI és a IX. kerület azonban segít közelebb jutni a teljes, összesített bírságösszeghez, ugyanis mindketten megadták, hogy a 4536 (FÖRI), illetve az 5282 bilincselés után mennyi pénzt kellett befizetni, ezek átlaga 10 453 forint alkalmanként. Ezt az összeget megszorozva a 36 261-gyel kijön 379 036 233 forint, ekörül lehet a 2016-os teljes összeg. Plusz, ha bilincseltek a három hallgató kerületben is, ezt nem tudjuk.
4600 alkalommal jött a lopóautó, közel 100 millió forintért adták vissza a kocsikat
Hasonló a helyzet a szabálytalanul parkoló járművek elszállíttatásával is, ezt a módszert hét kerület és a FÖRI végzi, vagy végezteti a válaszadók közül. A telephelyre fuvarozás után 17 250 forintért lehet visszakapni a járművet, plusz a tárolás 1200 forintos napidíjának kifizetése, ám ha az autó felemelésének percében ér oda a gazdája, a 17 ezres díj feléből megúszhatja.
A FÖRI autója készül elszállítani szabálytalanul parkoló járművet a XIV. kerületből
Dobogót hét résztvevőnél nem hirdetünk, a FÖRI emelkedik ki a mezőnyből 1986 szállítással, és az értük kiszabott 40 250 000 forinttal, ami a 2016-os összes lopóautós tevékenység bő 40 százaléka. A válaszadó közterület-felügyeletek együttesen 4640 alkalommal indíttatták útnak az emelős kocsit, ami után – a FÖRI számait arányosítva – olyan 94 millió forintjába fájt ez a bosszúságon felül a tulajdonosoknak.
Akik alig büntetik az autósokat
Semmi új nincs abban, hogy a rendkívül telített belső kerületekben jóval többször büntetik meg az autósokat, mint a szellősebb külsőkben. Azon viszont őszintén meglepődtünk, hogy mekkora különbségeket mutatnak a számok az önkormányzatok gyakorlatában. A fenti három „dobogó” esetében láttuk a szorgalmasabb városrészek mennyit büntetnek, ezzel szemben a X. kerület közteresei mindössze 59 darab helyszíni bírságot róttak ki 2016 egészében az autósokra (nagyjából hetente egyetlen darabot), míg a XX. és a XXII. kerületben 70-70 darabot. Ez mindössze 1,8-2,1 millió forint/év/kerület, szemben az V. kerület évi 283 milliójával, azaz százszorosnál is jóval nagyobb a különbség.
Mennyit fizetnek be a kiszabott bírságokból?
A helyszíni bírságoknál mindenütt kirótt összegek értendők, azt nem tudjuk, hogy ebből mennyit fizettek be végül az autósok, és mennyit vitattak. Arányokat viszont elárul a IX. kerület válasza. Eszerint a bírságoláskor 2016-ban 42 alkalommal jelen lévő autós kezébe nyomott csekkek 1 240 000 forintos összértékéből végül 1 110 000-et fizettek be, az autós távollétében (mert mondjuk nem állt meg jelzésre) kiszabott 803 darab bírság 24 090 000 forintjából 18 030 000 forintot. Ebben a kerületben tavaly körülbelül 76 százalékos volt a befizetési arány.
A cikket indító kerékbilincselés után nem született fellebbezés. Egyből ment a 14 ezer a kasszába.
