Navigációs segítség nélkül ma már nehéz elképzelni az autózást. Feltéve, hogy nem egy egyutcás faluban éli le az életét a sofőr, hanem néha más városokba, esetleg külföldre is ellátogatna. De mi éri meg a legjobban? Legyen a kesztyűtartóban egy ezeroldalas Európa-atlasz, mert az nem merül, nem fagy le soha? Vegyük meg a gyári navit, minimum 100, de inkább sokkal több ezerért? Vagy egy igazi autós GPS-re költsünk? Esetleg elég egy masszívabb telefontartó és egy töltőkábel a boldogsághoz? Összeszedtük, hogy mik szólnak az egyes megoldások mellett és ellen, hogy könnyebb legyen dönteni.
Gyári navi
Az autókban lévő gyári navik nagyjából háromféle csoportba oszthatók. Először is vannak azok, ahol az autógyár próbál meg vásárolt adatbázis alapján valami saját förmedvényt összehozni. Ezek a gyári navigációk a forgalmazónak nagyjából addig fontosak, amíg valaki be nem pipálja őket az extralistán és ki nem fizeti értük a pénzt. Aztán a frissítés szinte reménytelen, vagy legalább nehézkes és így valószínűleg a használatuk sem lesz élvezetes. Szerencsére ez a típus már eltűnőben van, sok gyár rájött, hogy jobb hozzáértőre bízni ezt a munkát. Egyre több az olyan márka, akik már Garmint, TomTomot, vagy éppen iGO-t futtatnak az autóik navigációs berendezésein.
A gyári navi mindig kéznél van
Azonban hiába a hozzáértő beszállító, az autógyártásban a hosszadalmas modellfejlesztés miatt mire piacra kerül egy fejlesztésekor még friss rendszer, addigra már legalább 2-5 éves lesz. Ami rémesen hosszú idő ebben az iparágban. A harmadik variáció, hogy az autóval nem kell megvenni semmiféle extra navigációs eszközt, a kocsi mindössze a beépített kijelzőt adja az okostelefonon futó rendszer mellé. Magyarul a telefon végez mindent, fizikailag is azon található a szoftver, csak a kijelző képét, illetve a hangutasításokat veszi át az autó saját rendszere. Az ötlet költséghatékony, bár a kompatibilitási problémák itt is megkeseríthetik az autós életét. Mint ahogy ebből a tesztből is kiderül:
„Az Opel igen büszke a Rocksban található médiarendszerére, amely a járműbe integrálja az okostelefonokat. Az IntelliLink kompatibilis az Android- és iOS-készülékekkel, és USB- vagy Bluetooth-kapcsolaton keresztül kiszolgálja többek között a telefonálást és az audiostreaminget is. Ám a rendszer nem túl meggyőző, legalábbis a navigálást illetően. Az iPhone 5S-ről futtatott Bringo navigációval gyakran elvesztette a kapcsolatot. Volt, hogy 10 percet kellett egy parkolóban állva a babrálással tölteni, hogy újra megtaláljuk a helyes utat…”
Beszállítók
Mivel hazai cég, illik örülni az NNG, illetve az iGO autóipari sikerének. Az NNG – kezdetben PDAmill, majd Nav N Go – zseniális húzása volt valamikor 2005 tájékán, a PDA-k elterjedésének hajnalán megalkotott navigációs szoftver, az iGO. Az ekkor már a névjegyek tárolásánál összetettebb feladatokra is képes PDA-k már rég tartalmaztak GPS-t, de érdemben nem nagyon lehetett velük navigálni. Ugyan mérhetetlen macerával lehetett szkennelt, kalibrált papírtérképeket erőszakolni ezekbe az eszközökbe, de azokon értelemszerűen sosem működött utcaszintű navigáció, csak légvonalban mutatta az utat a cél felé.
Garmin által szállított gyári navigáció egy Fiatban
A remekül kezelhető és okos, szép grafikájú iGO gyorsan baromi népszerű lett, akit egy kicsit is izgatott az autós navigáció, az tuti szerzett magának egy PNA-t – ez már kifejezetten navigációs segédeszköz volt – és valahonnan, „okosba” iGO-t. Mondjuk Magyarországon sok embert nem ismerek, aki fizetett érte, így elképzelésem sincs, miből tudott akkoriban pénzt csinálni a cég. Azonban az első androidos okostelefonok megjelenésekor elkezdtek gyűlni a felhők a PDA-s, PNA-s navigációs rendszerek fölött. Aztán a dinoszauruszokhoz hasonlóan ezek az eszközök ripsz-ropsz úgy eltűntek, mintha sose lettek volna.
Az NNG őse 2005-ben dobta piacra az iGO-t. A pár fős cégből mára hatalmas vállalat lett
Az NNG jó érzékkel és remek időben nyergelt át az autóiparba, ahol, mint gyári beszállító kezdett el hardvert és szoftvert fejleszteni, értékesíteni. Az ötlet jól jött az autógyáraknak is, akik addig főleg csak nagyon herélt, általában Ausztriától keletre semmiféle értékelhető térképi adatbázissal nem rendelkező förmedvényeket építettek autókba. A nyugat-európai BMW-vásárlót ez nyilván nem nagyon izgatta, bár a nehezen, általában csak márkakereskedésekben, körülményesen frissíthető térképekkel azért ő is találkozott. De nem csak az NNG lát fantáziát az autós gyári navigációban, hanem a Garmin is. Ők többek között a Mercedesnek, Fiatnak, Hondának szállítanak navigációs rendszereket.
Navigációhoz GPS
Az autósok nagy részét nem érdekli a telefonos navigáció, hiába van ingyen. Nekik többet ér a kényelem, a biztos, egyszerű működés, amiért még pénzt is hajlandóak adni. A Garmin neve eleinte a kézi, túrázásra használt GPS-ekkel kapcsolatban forrt össze a navigációval. Később példás érzékkel és rugalmassággal csaptak le minden olyan területre, ahol a sebesség- vagy távmérés is fontos a helymeghatározás mellett. Így sportórát, akciókamerát, fedélzeti kamerát, halradart is gyártanak. És persze autós navigációt is. Utóbbiból a belépő szint 60 ezer forint körül kezdődik, amihez évente háromszor ingyen frissülő teljes Európa-térkép is jár, nem meglepő módon ebből adják el a legtöbbet.
WiFi-ről frissíti magát a Garmin autós GPS
A frissítés egyszerű, de akinek nincs kedve, tehetsége hozzá, annak a Garmin-kereskedések meg is csinálják. Percek alatt. A komolyabb eszközök a Waze által is használt Google adatbázis alapján képesek az aktuális forgalom alakulását is figyelembe véve útvonalat tervezni. Vannak professzionális felhasználók számára fejlesztett eszközeik is, – kamionosoknak, veszélyes árut szállítóknak – amikbe a teherautó méret- és súlyadatait bepötyögve biztosan olyan útvonalon tervez majd a GPS, ahol a szerelvény nem szorul felüljáró alá és nem bont le műemlékeket, szakít le hidakat, vagy egy baleset során nem mészárol le lakótelepnyi embert. Az ablakra tapasztható eszköz ugyan macerás – hasznos kivenni az autóból használat után – plusz egy eszközt kell cipelni, viszont ennek előnye is van, ha idegen városban kell visszatalálni a kocsihoz. Emellett mókás kiegészítőkkel is fel lehet dobni a GPS-t, gyerekfigyelő, vagy éppen tolatókamerát is lehet hozzá csatlakoztatni. Persze vezeték nélkül.
Mókás kiegészítő autós navihoz a vezeték nélküli tolatókamera
Google, Waze
Közel tíz éve lehet navigálni a Google segítségével. Amikor legelőször próbáltuk, okostelefon, sőt GPS nélkül is többé-kevésbé működött a dolog, csupán a telefonhálózathoz használt adótornyok pozícióiból számítva a pillanatnyi helyzetet. Azóta sokat javult a Google térképe, remekül lehet vele utazást tervezni, akár otthon, asztali gép előtt ülve, kényelmesen, aztán az úti terv már mehet is a telefonra. Legnagyobb előnyük, hogy ingyenes és valós forgalmi adatokat is figyelembe vesznek a tervezés során. Frissítésekkel nem nagyon kell foglalkozni, ha úgy állítjuk be, frissül magától minden, ha kell. Az útadatbázis biztosan friss, kapunk infókat út szélén vadászó traffis rendőrökről, balesetekről, az autósra leselkedő ezer más veszélyről is.
Ügyesen, reális érkezési időkkel tervez a Google útvonaltervezője
Na, és akkor melyik a legjobb?
Az attól függ. Aki olcsón akar navigálni és van erre alkalmas okostelefonja, mobilnetje, annak a Google, Waze lesz a megfelelő választás. A beépített navigáció a kényelmesek és egyben kalandvágyók választása. Gond nincs vele, ott van mindig az autóban, csak frissíteni ne kelljen soha. Persze egy bizonyos árszint felett már itt is találni jól használható típusokat, de a többség még nem ilyen, sőt, 2017-ben rengeteg, magyarul értelmetlenül dadogó eszközzel találkozni. Aki viszont dobozból egyenesen az ablakra tapasztható, problémamentes eszközre vágyik, amihez teljes Európa-térkép is jár, élethosszig tartó ingyenes frissítéssel, az nézzen be egy Garmin-kereskedésbe, mert neki az való leginkább.
Spéci funkció kamionosoknak
