„Nahááát, maga milyen naiv, mint egy gyerek! Jobban járt volna, ha befizeti a bírságot!” – mondta az egyik parlamenti párt külvárosi irodájában az ingyenes jogsegítő.
Ágnes tanácsért fordult hozzá, miután több hónapnyi hiábavaló levelezést követően csalódott a rendőrségben. 45 ezres csekket kapott 80 km/órás gyorshajtásért, de állítja, csak 50-nel mentek a barátjával. Azóta az autója értékénél is többet költött az ügyre, beperelte a rendőrséget, de elszánt, nem adja fel. Pár napja „Szégyellhetnék magukat…” kezdetű levelet küldött az országos főkapitánynak, egy másikat az pedig az igazságügy-miniszternek.
Másfél éve azon a sötét, hideg reggelen maga sem gondolta volna, hogy egyszer ilyet tesz.
„Olyan köd volt, hogy 240 kilométeren át egyszer sem tudtunk 80-nal menni”
Karácsony reggel autózott Ágnes és párja a fővárosból Nyíregyházára a szülőkhöz ünnepelni. „Figyelmeztetést adott ki a köd miatt az Országos Meteorológiai Szolgálat, a látástávolság pár száz méterre csökken” – írta előző nap délutánján az országos sajtó.
2015. december 24-én reggel 7 óra után 11 perccel villant a traffipax a Bükkábrány kezdetét jelző tábla után olyan 200 méterrel. Ágnes barátja vezette az autójukat, de a nő reflexszerűen a kilométerórára pillantott, 50-et mutatott a műszer, egy másodperc erejéig mégis rossz érzése támadt. Mint amikor határátlépéskor ellenőrzik az ember csomagját, ugyan nincs a ruhák között semmi tiltott, de mégis izgul ilyenkor szinte minden utazó. „Arra gondoltam, hogy karácsony reggelén csak azért vezényelhetik ki a rendőröket ide, a sötétbe, hogy beszedjenek némi pénzt” – idézi fel a 39 éves nő a Vezessnek története kezdetét.
Innen jöttek Ágnesék, balról fotózták őket. Ott munkagépek állandó kiállítása látható, szerepük lesz az ügy későbbi részében
Előérzete ellenére ő lepődött meg a legjobban, amikor az új évet egy 45 ezres csekkel köszöntötte számára a vásárosnaményi rendőrség. 50 helyett 80-nal ment lakott területen belül, írta a határozat. A nő és párja egyből az őket a sebességmérés idején előző sötét szabadidő-autóra gyanakodott, csak annak a sebessége lehetett 80, mi másé.
„Soha nem hajtunk gyorsan, törvénytisztelő állampolgárok vagyunk. Ráadásul azon a reggelen olyan sűrű köd volt, és olyan rosszak a látási viszonyok, hogy még lakott területen kívül sem tudtunk 80-nal menni egész utunk során Budapesttől Nyíregyházáig, 240 kilométeren át” – emlékszik Ágnes, aki külön kérte, a valódi neve szerepeljen a cikkben, nincs takargatni valója.
Mit ad isten, kiderült, aznap délelőtt éppen elromlott az a traffipax
Ágnes egyből élt a fellebbezési lehetőséggel, és iratbetekintést kért, valamint levélben összefoglalta, hogy szerinte mi történt. Abból a feltételezéséből indult ki, hogy a sebességmérő valószínűleg az őket éppen előző SUV-t fotózhatta, másra egyszerűen nem tudott gondolni ezekben a hónapokban. Ehhez az egyetlen apró kapaszkodót számára a rendőrség honlapján megnézhető fotók jelentették, szerinte halványan látható ugyanis a melléjük kanyarodó másik autó lámpája is.
A kép minőségét is furcsállja a megbírságolt Ágnes, gyakorlatilag semmi nem látszik az autójukból, és a másikból sem. „Az eljárás során a szolgálat munkatársai a gépjármű rendszámát és típusát összevetik a gépjármű-nyilvántartás adataival. Amennyiben a fényképfelvételek alapján a jármű kétséget kizáróan nem azonosítható, akkor a szabályszegés elkövetése sem bizonyítható kétséget kizáróan. Erre tekintettel a közigazgatási hatósági eljárást megszüntetik” – nyilatkozta pár éve dr. Kazmar Enikő, a traffipaxok ügyében illetékes Vas Megyei Rendőr-főkapitányság akkori szóvivője
A tavalyi év első fele a kívülálló számára végeláthatatlannak tűnő levelezésekkel telt Ágnes és a rendőrség között. Nem akarjuk ezek részleteivel az olvasók idejét rabolni, de hogy érzékeljék, milyen – az ügy érdemi részéhez képest – apróságokkal tépkedte a hatóság az autós idegeit, két végzést idézünk ezekből a hónapokból.
2016. április 19-i dátummal hiánypótló végzést kapott a vásárosnaményi kapitányságtól, amelyben „felhívják az ügyfelet, hogy a hiánypótlási eljárás során az újrafelvételi eljárás megindítására vonatkozó kérelem illetékének pótlásaként 5000 forintot jelen végzésem kézhezvételétől számított 8 napon belül fizesse meg, és az arról szóló igazolást hatóságomhoz küldje meg.”
2016. május 11-én ugyanonnan, ugyanattól a vezetőtől másik végzést kapott az előző végzés visszavonásáról. „Tekintettel arra, hogy az ügyfél az ügyfélkapun keresztül bizonyítási indítványát a törvényes határidőn belül terjesztette elő, mely nem illetékköteles, ezért a 2016. április 19. napján kelt XXX. számú hiánypótló végzésemet visszavonom.”
Érdekes újdonságot a történetbe a sebességmérő műszer december 24-i naplójának megismerése hozta. Eszerint 7 óra 10-kor és 11-kor is lefotózott a készülék egy-egy járművet, mindkettőt pontosan 80 km/órás sebességgel. Másrészt jó két órával később a traffit kezelő rendőr a következőt írta a naplóra: „A berendezés lefagyott, többszöri újraindítást követően is ugyanazokat a hibákat írta ki. ’Szinkronizálási hiba’”.
Rendőrség: nincs ott más jármű, nem probléma a köd, sem a sötét, és a műszer meghibásodása sem
Ágnesnél nyáron telt be a pohár, ráadásul az ügy rendezésére szerinte perről írt a rendőrség. Többszöri kérése ellenére nem kapta meg az összes felvételt a rendőrségtől, ráadásul a napló szerint el is romlott aznap délelőtt a sebességmérő, így bírósághoz fordult. Beperelte a rendőrséget.
Keresetében az alábbiakra hivatkozott:
– „a rendőrség nem volt hajlandó megvizsgálni és megmutatni nekünk az összes akkor készült felvételt” , pedig, mint mondja ma, a rendőrség állítása szerint 30 fotót készít a gép másodpercenként
– a 80 km/órás sebesség az őket éppen előző jármű sebessége lehetett
– „tudomásomra jutott, hogy a radaros traffipax nagy hátránya, hogy két párhuzamos gépjárműre irányítva nem lehet biztosan megállapítani, ki volt az, aki tényleg gyorsan hajtott” – állítja Ágnes
– egy percen belül két járművet pontosan ugyanannyival, 80-nal mért a műszer
– sűrű köd volt a mérés idején, ráadásul közel 20 perccel napfelkelte előtt készült a kép
– idézte a hölgy a fenti Kazmar-mondatot, miszerint kétséget kizáróan nem lehet beazonosítani az autójukat
2016. szeptember 29-i dátummal 14 oldalas, részletes nyilatkozatot küldött immár Budapest rendőrfőkapitánya a Nyíregyházi Közigazgatási Bíróság részére. Az alperes többek között ezeket írta:
– 2016. június 27-én elbírálták Ágnes bizonyítási indítványát, „a beszerzett rendőri jelentésben foglaltakra figyelemmel fenntartjuk, hogy szabályszegés történt”
– 2016. augusztus 4-én másodfokon is helyben hagyták a határozatot, ezt már a fővárosban
– a rendőrség kéri a bíróságtól Ágnes keresetlevelének idézés nélküli elutasítását, mivel nem szerepelnek rajta tanúk, így nem felel meg az ide vonatkozó hatályos jogszabálynak
– azért is kéri az elutasítást, mert egyéb hiányosságokat is tartalmaz (pl. „A felperes a keresetlevélben nem jelölte meg azokat az adatokat, amelyekből a felek, valamint a felek képviselőinek neve, lakóhelye és perbeli állása, a bíróság hatásköre és illetékessége megállapítható lenne”)
– majd arra készülve, hogy Ágnes pótolja ezeket, felsorolnak több dolgot, ami alapján „jogszabálysértés hiányára tekintettel” el kellene utasítani a keresetet
– például, hogy „a bizonyíték adott, a szabályszegés elkövetése bizonyított”
– hiteles mérőeszközzel mértek
– „a felperes állításával ellentétben nem szerepelt egyéb gépjármű a sebességmérés pillanatában (a képeken – L. Cs.), így kizárt, hogy a berendezés más gépjármű sebességét mérte volna”
– „a forgalmi rendszám betűjelei és számjegyei a képfelvételeken pontosan felismerhetők”
– az, hogy 9 óra 10-kor meghibásodott a műszer, „nem zárja ki és nem cáfolja”, hogy 7 óra 11-kor rendeltetésszerűen működött
– „az éjszakai fényviszonyok és a ködös időjárás objektív módon nyilvánvalóan nem zárják ki a szabályszegés megvalósulását, és nem befolyásolják a sebességmérő műszer megfelelő működését, a mérési pontosságot sem.”
Ilyen hosszan érvelt a rendőrség
Első tárgyalás: Ágnes ott van, a rendőrségtől senki
2016. november 23-án Ágnes megint autóba pattant, és sokadjára elautózott a fővárosból Nyíregyházára az ügy miatt. Szabit vett ki ismét, és elköltött megint több mint egy tízest benzinre. Az idő, a költségek és az idegesség miatt igazának elismerése mellett kártérítést is kért a bíróságtól. Aznap 13 órakor kezdődött az első tárgyalás: ő megjelent, a rendőrségtől senki.
„A jogtalan bírság mellett, mert megismétlem még egyszer, nem mentünk 80-nal, leginkább a rendőrség első perctől tanúsított hozzáállása bosszant a legjobban. Itt van egy becsületes ember, aki állítja, hogy nem szegett szabályt, és ahelyett, hogy segítenének kideríteni az igazságot, elzárkóznak az együttműködéstől. Nem adják ki a fotókat, kértük, hogy hallgassanak meg minket a párommal tanúként, nem tették meg, volt tárgyalás, és nem jöttek el” – panaszkodik a nő.
Mindjárt a tárgyalás elején a bíró közölte a megjelentekkel, hogy a felperes kötelessége bizonyítani a vele szemben hozott bírságos határozat esetleges jogszabálysértését, míg az alperesé, hogy az abban foglaltak tényszerűek.
Ezután Ágnes beszélt az őket előző másik autóról, valamint közölte, hogy a mérés helyén bányagépek állandó kiállítása látható, és ő úgy gondolja, „a rendőrök el voltak bújva az ellenőrzéskor, tereptárgyakba is ütközhetett a mérőberendezés lézersugara”. Ezekről fotókat is készített, amiket bemutatott a bírónak. Később idézett újságcikkeket az ARH traffipaxok meghibásodásairól, majd idézte az ORFK Közlekedésrendészeti Osztályának vezetőjét: „Mi sem szeretnénk olyan fotókat, amelyeken csak a jármű két fényszórója és a rendszámtábla vehető ki.”
Több kérdezz-felelek után a nő fenntartotta az autót vezető párja meghallgatásának kérését, de ezt a bíró elutasította, ahogyan azt a kérését is, hogy a traffipax összes fotóját mutassa be a rendőrség. A tárgyalás vége felé Ágnes hajthatatlanságát látva a bíró közölte: csak az ő indítványára rendelhet ki szakértőt az ügyben. Ennek átgondolására 15 napot adott neki, majd 14 óra 5 perckor befejezte a tárgyalást.
A VÉDA beüzemelésével tavaly tavasszal kivonták a forgalomból az ARH típusú régi traffipaxokat. Ágnesék autójáról még ez készített felvételeket
A szakértő ára 200 ezer forint, ha kell, tessék befizetni!
Ágnes elszánt, szavaiból azt veszem ki, egyszerűen nem hajlandó befizetni a 45 ezres bírságot, ami persze már ennél jóval több. Illetékek, meg az említett utazások, szabadságok, nem forintosítható idegesség másfél éve.
Kérdezem, volt-e jogi segítsége a háttérben, hiszen ügyvéd nélkül magát képviselte a tárgyaláson. Azt mondja, sokat keresgélt és olvasgatott a neten a traffik hibáiról, majd felkereste kerületében a cikk elején említett ingyenes jogi tanácsadót, aki mint kiderült, maga is igazságügyi szakértő. „Persze, ha lesz másodfok, akkor már muszáj lesz ügyvédet fogadnom.”
Hamarosan kiderült, 200 ezer forintot kell befizetnie „a szakértői költségek megelőlegezésére”. Nem hátrált, áprilisban befizette, ha társszakértőt kell bevonni, akkor további költségek lehetnek. „Milyen jó, hogy mindenkinek ilyen magas a tarifája, csak szerintük az én időm van ingyen, plusz nekem kell finanszírozni egy olyan ügyet, amiben vétlen vagyok.”
Levelet írt a vásárosnaményi és a budapesti rendőrfőkapitánynak
Elkeseredettségében május 2-án a szabolcsi és a fővárosi kapitányságok központi e-mail-címére a következő levelet küldte a megbírságolt autós:
„Tisztelt Rendőrfőkapitányok!
Szégyellhetnék magukat, hogy a rendőrségnél nincs egy olyan személy (vagy több felelős emberből álló tanács), aki józan ésszel mérlegelni tud kétséges ügyekben! Szomorú, hogy a vétlen autósokat akarják ellehetetleníteni és fizetésre kényszeríteni azzal a gondolatmenettel, hogy úgysem tudják bizonyítani az igazukat a szerencsétlen sofőrök!
Sajnos az ügyemben (száma: XXXXXXX/X/2015 ált.; bírósági ügyszám: XXXXXXXX/2016) is az derül ki, hogy mindegy ki fizeti a büntetést, csak fizessen és nem a valódi elkövetőt akarják megbírságolni. Tapasztalom, hogy a rosszindulat és a pénzbehajtás vezérli csupán önöket, nem az igazság kiderítése! Nagy baj, hogy pereskedésbe kényszerítettek bele (becsületes polgárként), úgy kezelnek, mint valami utolsó bűnözőt ezzel felesleges pénz-, idő- és morális veszteségeket okozva. (születtek cikkek is hasonló sajnálatos ügyekben)
Tudnék javasolni a rendőrségnek olyan szabálysértések figyelését és büntetését, mint az irányjelző használatának hiánya, ami igencsak elterjedt manapság, emellett balesetveszélyes és feltartja illetve veszélyezteti a többi közlekedésben részt vevőt. Higgyék el jó kis bevétel származna ebből is!
Ezzel a mostani hozzáállásukkal nyugodtan lecserélhetnék a „Szolgálunk és védünk” szlogent!
Ha a hatóság igazságos hozzáállásában nem bízhatunk, akkor kiben bízzuk?
Tisztelettel:
X. Ágnes”
Az igazságügy-miniszternek is írt, neki szelídebben. Itt tart most az ügy, ha nem adja fel Ágnes, messze még a vége.
