Felemás képet mutat 2016 két legfontosabb baleseti adata: 20-szal csökkent a halálos balesetek száma 2015-höz képest, de 297-tel nőtt a sérüléses ütközéseké. Az ilyen adatok befogadásához rendre hozzáteszi a rendőrség, hogy a fő baleseti ok a gyorshajtás és pont.
Erre mi mindig berakjuk az éppen általuk készített legfrissebb grafikont, amiből kiderül, hogy kétharmadrészt más oka van a közlekedési baleseteknek, amivel minimum olyan erőkkel kéne foglalkozni, mint a traffipaxos sebességmérésekkel.
A személysérüléses közúti közlekedési balesetek okai 2017 első negyedévében (Forrás: ORFK)
Az igazán érdekes és ritkán látott adatok azonban nem ezek. Egy minap frissített KSH-táblázatból nem a balesetek előzménye (pl. az elsőbbségadás be nem tartása), hanem a következménye (a KSH szerint: természete) derül ki. Elég furcsa megnevezés ez így, közérthetően fogalmazva azt mutatják meg a számsorok, hogy pl. mennyien borították fejre az autójukat, vagy mentek neki álló járműnek, esetleg egy fix, szilárd tárgynak.
Naponta 8-10 autó borul árokba vagy áll fejre
Kezdjük a sorrenddel, kiemelkedik a mezőnyből az első helyezett. Itt jegyezzük meg, az összesen 16 628 személyi sérüléses baleset az elmúlt 7 év legrosszabb adata.
1. haladó járművek ütközése – 9212 eset
2. felborulás, farolás, pálya elhagyása (ezek a KSH kategóriái) – 2729 eset
3. gyalogos elütése – 2552 eset
4. szilárd tárgynak ütközés – 676 eset
5. álló járműnek ütközés – 412 eset (hangsúlyozzuk, hogy itt nem araszolgatás közben a megálló járműnek koccanásokról van szó, ezek mind személysérüléses, súlyos balesetek)
6. egyéb balesetek – 1047 darab
Sajnos a statisztikák nagy része az elmúlt 5 év, egyes számok az elmúlt 10 év legrosszabb adatai. Haladó járművek ütközéséből 2009-ben volt ennyi legutóbb, felborulásos-árokba borulásos balesetből pedig a tavalyi az elmúlt 15 év második legrosszabb adata. A legtragikusabb 2015 volt, itt tényleg érdemes lenne a rendőrség elemzőinek utána menni, hogy mi lehet az ok.
A gyalogosgázolások tavalyi száma az elmúlt 6 év legrosszabb adata, szilárd tárgynak ütközésből 4 éve volt ennyi, az álló járműnek ütközéses 2016-os adatnál csak egyszer volt több az elmúlt évtizedben, az egyéb kategória nagyjából átlagos.
Románia már messze van?
Az Európai Bizottság éppen a magyar EU-elnökség idején, 2011. március 28-án tette közzé a 2020-ig meghatározott legfontosabb uniós közlekedéspolitikai feladatokat. A Fehér könyvnek nevezett elvárásgyűjtemény mások mellett (pl. károsanyag-kibocsátás mérséklése) a halálos balesetek számának csökkentését írja elő évről évre, és a 2020-as cél elérése érdekében időarányos számokat határoz meg minden esztendőre a tagországoknak. A halálos balesetekkel és az utakon meghaltak számával kapcsolatban szimpatikus, de rendkívül ambiciózus a cél: “A közúti baleseti halálozást 2050-re szinte nullára kell csökkenteni. E céllal összhangban az Európai Unió arra törekszik, hogy 2020-ra felére csökkenjen a közúti sérülések száma (2010-hez képest – L. Cs.). Gondoskodni kell arról, hogy az Európai Unió a közlekedésbiztonságban és -védelemben világelső legyen valamennyi közlekedési mód tekintetében.” Egymillió lakosra vetítve jelenleg közel 50 balesetben elhunyt személy az uniós átlag, Magyarországon a jelenleg elérhető legfrissebb éves adat szerint ez a szám 64. A tévhittel ellentétben nem Dél-Európában a legrosszabb a helyzet, hanem Lettországban, ott 106, míg a második Romániában 91.
Ki okoz egyre több balesetet? Az autósok vagy a bringások?
Nem hat az újdonság erejével, hogy személyautósok felelősök a legtöbb balesetért, hiszen ebből a járműfajtából közlekedik a legtöbb az utakon. Íme, a sorrend.
1. személyautó vezetője – 10 606 baleset
2. kerékpáros – 1778
3. tehergépkocsi sofőrje – 1542
4. gyalogos – 933
5. segédmotoros – 654
6. motoros – 639
7. itt is van egyéb kategória – 264 baleset
2700 túl sok
Itt azt érdemes megnézni, hogy a közlekedés különböző szereplői közül kik azok, akik az elmúlt években egyre több és több balesetek okoztak, míg kik azok, akik egyre kevésbé veszélyesek a többiekre.
Nos, a személyautósok adata az elmúlt 7 év legrosszabbja, ráadásul az elmúlt 5 esztendőben évről évre folyamatosan növekedett az általuk okozott balesetek száma.
Ezzel szemben a kerékpárosok 8 éve nem okoztak ennyire kevés balesetet. Ráadásul az elmúlt 4 évben egyenletesen csökkent ez a szám, miközben az ilyen-olyan felmérések szerint a számuk sokkal nagyobb arányban növekedett főleg az elmúlt 5 évben, és főleg a számukra leginkább balesetveszélyes Budapesten.
A KSH idézett statisztikái 2001-től mutatják a számokat, ebből a 16 évből a gyalogosok tavaly okozták a második legkevesebb balesetet.
Az adatok ismeretében nem tudunk mást tenni a cikk végén, mint visszautalni az elejére. A Véda fix és mobil traffipaxerdejével a 35 százaléknyi „gyorshajtó” egy része (abszolút gyorshajtók) elleni fellépésen kívül legalább ilyen látványos tevékenység kellene a maradék 65 százaléknyi szabálytalankodó ellen is. Romlanak a számok, csinálni kéne valamit.
