Január 1-jével eltörölhetik egyebek mellett az okmánycsere, a gépjármű-üzembehelyezés, a forgalmi engedély és a törzskönyv kiadásának a díját, valamint a környezetvédelmi és műszaki matricákkal kapcsolatos költségeket – ismertette csütörtöki sajtótájékoztatóján Lázár János.
Az a csütörtök 2015. október 1-jén volt. Rengeteg sajtótermék közölte az örömhírt, piros pontot kapott a jó gazda szerepébe bújt kormány, reménykedni kezdtek az évente százmilliárdokat a költségvetésbe befizető autósok.
Mi történt utána?
Rögvest kérdések sorát küldtük a Miniszterelnökségnek, hogy az MTI mondatánál részletesebben tájékoztathassuk olvasóinkat a jóról. Mikor lesz a feltételes módban megfogalmazott kijelentésből konkrét döntés, van-e kész törvényjavaslat, mennyi költségvetési bevételt érintenek az autósoknak ígért kedvezmények, tervezik-e a járműadóztatás korszerűsítését? – és így tovább.
Olyat csinált ez az autó, amit nem látsz minden nap – fotók!
Hamarosan szerkesztőségünkbe érkezett válaszuk két egészen konkrét állítást tartalmazott.
– „A gépjármű tulajdonosokat is érintő megszüntetni vagy csökkenteni javasolt eljárási díjak, illetékek körének véglegesítése jelenleg is zajlik.”
– „A Parlament általi jóváhagyást követően a törvénymódosítások 2016. január 1-jével lépnek majd hatályba.”
Január elsején mégsem törölték el a forgalmi, a törzskönyv és az üzembe helyezés, vagy éppen az okmánycserék díjait. Sőt, utána hosszú hónapokig nem hallottunk erről szinte semmit.
Autós szervezetek, civilek, de még fideszes polgármesterek is tiltakoztak a kormány matricarendszere ellen, aminek a bevezetése után közel 30 milliárd forinttal nőtt az útdíjból származó bevétel. A járműfenntartók nem kaptak cserébe semmit
Kezdődik a kerekasztalosdi
Tizenegy hónappal az után, amikorra a díjeltörlést ígérték, 2016. november 17-én Lázár János bejelentette: kerekasztal-tárgyalást indít a kormány az érintett érdekképviseletekkel az autózásról, annak adminisztratív terheiről, az üzembe helyezés és az üzemben tartás költségeiről. Megint körbe szállt az infó, mennyire jó fej ez a kormányzat, igazán törődik a mások által csak sarcolt autósokkal.
Ezután megkérdeztük a Miniszterelnökségtől, hogy ez az egy évvel korábbi „véglegesítés” folytatása-e, vagy ahelyett új törvényjavaslatok kezdenek életre kelni? Mikor indulnak a tárgyalások és mikor akarják lezárni ezeket? Konkrétan milyen autós terhek csökkentését vagy megszüntetését látják reálisnak?
Válaszuk a korábbinál részletesebb volt, és immár önkritikus elemeket is tartalmazott.
Elismerik az autósok túladóztatását
A Vezessnek írt levelében a Miniszterelnökség összeadott néhány autós illetéket és adót, ha nem is mindet, majd megnevezte, hogy milyen változtatásokban gondolkodik.
„Egy új autó vásárlása esetén – típustól függően – 200-330 ezer forintot kell fizetnie a tulajdonosnak, beleértve a vagyonszerzési illetéket, okmányok kiállítását, regisztrációs adót. Ez alapján mindenképpen indokolt áttekinteni a vagyonszerzési illetékekkel kapcsolatos, gépjárművek vásárlására vonatkozó szabályokat, és a regisztrációs adó szabályait is, mivel ezek jelentik a legnagyobb terhet a gépjárművet vásárlók részére.”
Közölték, hogy 2016 júliusában és augusztusában a Miniszterelnökség szakmai egyeztetéseket folytatott autós érdekképviselőkkel, akiktől több, megfontolást igénylő javaslat érkezett. „Ennek alapján a Miniszterelnökség javaslatot tett a kormánynak egy akcióterv kidolgozására, amely az alábbi kiemelt területekre fókuszál: autók vásárlása, üzembe helyezése, fenntartása és egyéb közlekedési szabályokból adódó terhek áttekintése, kiemelt figyelemmel az új járművek vásárlására…” és így tovább. Nem soroljuk, sokadjára hangzottak el.
Ahhoz képest, hogy 2015 októberében már „véglegesítették” az elképzeléseket, 2016 novemberében azt írták, javaslatot tettek egy akcióterv kidolgozására.
Mit javasoltak az érdekképviselők?
A tárgyalások egyik résztvevőjeként az Autós Nagykoalíció 7 pontos javaslatcsomagot adott át a politikusoknak, ebből a 3 legfontosabb a következő:
– a kW alapú jelenlegi adózást át kellene alakíttatni a környezetterhelés felől közelítve, nem a teljesítményt, hanem a valós károsanyag-kibocsátást adóztatva
– alapos, nyilvános járműadatbázis szükséges az autók korábbi szervizadataival, biztosítási ügyeivel, országba lépéskori állapotával stb.
– robogók rendszámosítása és regadójának mérséklése.
Knezsik István elnök szerint a kormányzat „érdeklődést és őszinteséget” mutatott az eddigi pár megbeszélésen.
Most már bizonyára minden sínen van
Vannak javaslatok, akcióterv, és idő is bőven. Ennek ellenére teltek-múltak idén is a hónapok díjeltörlések nélkül, márciusban a témában párszor már nyilatkozó Kovács Zoltán aztán ismét bedobta a témát. Mivel más visegrádi országokban jelentősen alacsonyabbak az autósokat terhelő bürokratikus és anyagi terhek – mondta az államtitkár -, a kormány átvizsgálja ezek mérséklésének a lehetőségeit. Szerinte az ügyben széles körű társadalmi, szakmai egyeztetés lesz. Megint csak jövő idő.
Eltelt újabb pár hónap, újra megkérdeztük a Miniszterelnökséget, reméljük, még nem unja a kedves olvasó, hiszen a pénztárcájáról van szó: milyen konkrét lépések történtek az elmúlt hónapokban, milyen költségcsökkentő döntéseket terveznek, mikor válnak valósággá stb.?
A korábbinál rövidebb válasz érkezett, ám a korábbi sablonok a régiek benne. „A kormány célja, hogy az autózás területén is megvalósuljon a bürokráciacsökkentés, amely nem csak az adminisztratív terhek, hanem a pénzügyi terhek csökkentését is jelenti. Amellett, hogy a kormány több szaktárca bevonásával részletesen vizsgálja, hogy ma Magyarországon hogyan alakulnak az autózás feltételei, mekkora költséget jelent egy gépjárművet üzembe helyezni és fenntartani, az autózáshoz köthető iparági szereplőkkel is egyeztet…” Nem folytatjuk, csak még a Miniszterelnökség válaszának egyetlen állítását idézzük: „konkrét döntések egyelőre sem az egyes témák, sem pedig az ütemezés tekintetében nem születtek”. De persze hozzátették, tervezik a díjak „változását”.
Ma egy 2014-es évjáratú, 136 lóerős Toyota Prius hibrid vásárlója 30 ezer 300 forint teljesítményadót fizet, míg egy évtizeddel öregebb, 2005-ös évjáratú, 130 lóerős VW Passat 1,9 TDI vevője 22 ezer 310 forintot. Előző autó károsanyag-kibocsátása 99 g/km, utóbbié 159 g/km a gyári adatok szerint, mégis a zöldebb után kell többet fizetni. Jó ötlet lenne ezen változtatni úgy, hogy a régi autók kispénzű tulajdonosai se járjanak rosszul (fotó: MTI)
Nyilván nem csak üres népszerűségnövelés az egész ígérgetés. Ugye?
Itt tartunk most. A 2015. őszi egészen konkrét ígéretek és a későbbi hosszas tárgyalások és minisztériumi egyeztetések ellenére 2017 nyarán még mindig nem sikerült kedvezményeket adni az autósoknak.
Ha tippelni kéne, mi a választások előtti hónapokra várunk valami döntést. Csak hát egy 2014-ben kezdődő kormányzati ciklusban 2015-ben megígérni valamilyen díjnak az eltörlését, majd ennek ellenére éveken át beszedni azt az autósoktól, közben persze újra és újra jó fejnek mutatkozni, aztán csak az új választások előtt eltörölni, nem annyira elegáns. És nem annyi forintot hagy a járműfenntartók zsebében, és nem annyi zsebben, mintha évekkel ezelőtt meglépték volna.
Kicsit sok volt a kommunikáció az autósokkal törődő kormányzatról azzal szemben, hogy mennyi díjat töröltek el az elmúlt években. De ne legyen igazunk, derüljön ki 2018 januárjára, hogy bő kétévnyi munkával világbajnok kedvezményesőt zúdít az autósokra a kormányzat. Mi szorítunk. Miért is ne? Ne zárjuk ki, addig is segítünk: itt van pár száz milliárd forint, amit 2014-ben, 2015-ben, 2016-ban és idén is befizetnek az autósok. Ebből mind engedhetnének.
Beszednek közel ezermilliárdot évente a járműfenntartóktól
Pontosan összegereblyézni szinte lehetetlen, hogy mennyit fizetnek be egy évben az autósok a költségvetésbe ilyen-olyan címen. A 2016-ban értékesített kb. 120 ezer új jármű (amiből bő 90 ezer személyautó és kb. 20 ezer kishaszonjármű) áfája nem szerepel különbontva a KSH adatai között, de önmagában százmilliárdos tétel. Kisakkozni a precíz számot nem lehet, mert egy részét cégek veszik, más részét magánszemélyek, harmadrészére külföldi rendszám megy stb.
A hazai töltőállomásoknál megvásárolt üzemanyag áfája és jövedéki adója viszont ismert, 2015-ben mintegy 600 milliárd forint volt, állította korábbi megkeresésünkre Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára. Gépjárműadóból 44 milliárd forint folyt be 2015-ben, cégautóadóból 31,5 milliárd, és lehetne folytatni az autópálya-matricák után befizetett díjjal, a regadóval, a műszaki és az eredetiségvizsgák díjával, meg a forgalomba állítás ilyen-olyan költségeivel, a parkolást most hagyjuk is. Annyi minden után fizet, aki autót vesz, vagy csak fenntartja a régit, hogy simán kifelejt az ember pár tételt.
Azt a kettőt azonban semmiképpen nem hagynánk ki a sorból, amiket tulajdonképpen a semmiért fizettet az autósokkal pár éve ez a díjeltörlést ígérgető, mostani kormányzat. 2012 júniusában szavazták meg 248 kormánypárti igen szavazattal a következő évtől fizetendő biztosítási adót, amely a kgfb-re az éves díj 30 százalékát rakja rá még pluszban, maximálva napi 83 forintban gépjárművenként. Csak erre az új adóra 2013-ban 26 milliárd forintot fizettek be pluszban az autósok, 2014-ben 28,7 milliárdot, 2015-ben már 29,9 milliárdot, 2016-ban is 30 milliárdot.
Talán ennél is nagyobb felháborodást okozott számos fontos, korábban ingyenes közút használatának fizetőssé tétele 2015 januárjától. Előzetesen sok szám repkedett a várható pluszbevételről, majd kiderült: a 2014-es év 210,12 milliárd forintjával szemben 2015-ben már 243,47 milliárdot szedtek be útdíjból. Azaz a baleseti adóval együtt évi közel 60 milliárd forintnyi plusz, friss, korábban sosem volt kiadást raktak az autósok nyakába.
Mindent összeadva meghökkentő szám jön ki, hiszen a nagyságrendet nézve az ezermilliárd forinthoz közelít a járművekhez így-úgy kapcsolódó állami bevétel évről évre.
Lesz miből engedni. Reméljük, évi közel ezermilliárd forint beszedése mellett nem szúrják ki az autósok szemét pár tízmilliárdnyi zsebben tartásával. Ha már azt is csak a ciklus végére tudják összehozni. Talán.
