Furcsa helyzetben van a Subaru. A Toyota-konszernhez köthető márka évi körülbelül egymillió autóval a kis autógyártók közé tartozik. A nagyobbrészt benzines bokszermotorral kombinált állandó összkerékhajtás és a kizárólag fokozatmentes automatikus váltó nagyon messze áll az európai autópiac fő sodorvonalától.
Autóbuziként viszont mindig is értékeltük a Subaruk igényes futóművét, kézi és automata váltóval eltérő összkerékhajtási rendszerét, a Legacy és az Outback csarnokszerű terét, a Subaruk fejlett biztonságát. Többnyire elmaradott, olcsó hatású belső terük ellenére kedveljük ezeket a karcos, de karakteres autókat.
Ami megy: Forester, XV, Outback
Nemrég a Subaru összetrombitált néhány újságírót, hogy fejlesztőmérnökök és autókereskedelmi szakemberek regéljenek az új műszaki alapokról, a márka jövőjéről. És aki eddig nem látta, az itt megtapogathatta az idén Genfben leleplezett, kívülről elődjét idéző, de minőségérzetében a kategória átlagát elérő új XV-t.
David Dello Stritto, az európai értékesítési és marketingigazgató arról beszélt, hogy a Subaru az egyébként egy-két évtizeddel korábbi ralisikerek nyomán sportos autógyártónak számít, pedig eladásaik 82 százaléka SUV, illetve terepjárósra vett kombi és kompakt autó, tehát Forester, XV, illetve az óriáskombi Outback.
Mivel az aszfaltterepjárókra világszerte nagy az igény, igyekeznek SUV-márkaként is pozicionálni a Subarut, hogy a globális autópiac legjobban fejlődő szeletében fent legyenek a radarképernyőn a vásárlóknál.
Új bázis: a Subaru Global Platform
Tekintve, hogy iparági mércével a cég kicsi, a jövőben összes autója ugyanarra a padlólemezre épül majd. A Subaru Global Platformon Európában az XV második generációja az első új autó. Aki szerint ez csak modellfrissítés a kifutóhoz képest, ne a formatervből induljon ki! A jellegében a DS4-hez, a V40 CrossCountryhoz vagy az SX4 S-Crosshoz hasonló autó szó szerint alapjaiban új.
Technikáját a tavaly áprilisban bemutatott Imprezától örökli. A Subaru Global Platform (globális padlólemez) a generációváltásokkal a többi modellben is megjelenik és idővel a márka összes autója erre épül majd.
Méretezésében abszolút rugalmas az építőkészlet. Alsó középkategóriás, 4,5 méter alatti autók ugyanúgy megvalósíthatók vele, mint a tanulmányautóként 505 centis, három üléssoros Ascent terepjáró. A tengelytáv variálásához az első és a hátsó ülések közötti területet kell megtoldani, a nyomtáv változtatásához a rugótornyok táján kell módosítani a vázon.
Az egységesítéssel a cél itt is a modellek iránti kereslet ingadozásainak kiegyenlítése a gyárakban, a rugalmasabb gyártás, a költségcsökkentés és az új modellek bevezetésének gyorsítása a fejlesztési idő lerövidítésével.
Marad a bokszermotor
Futóműből egyféle alapkonstrukciót enged az új technika, ami elöl a legelterjedtebb MacPherson rugóstagos felfüggesztést jelenti. Kérdésemre válaszolva a karosszériatervezés vezetője azt mondta, hogy a fejlettebb, kettős keresztlengőkaros első felfüggesztést nem lehet kialakítani az új architektúrával. Ez a konstrukciós finomság egyre inkább kiveszik az autógyártásból, pedig anno a Mazda6 vagy a Honda Accord még a nagyobb helyigényű, de pontosabb kerékmegvezetést garantáló konstrukciót kapta.
Hátul egy igazán igényes, többlengőkaros konstrukciót találunk, amely alapvetően kettős keresztlengőkaros, de ezt kiegészíti egy kereszt- és egy hosszlengőkar, ha jól számoltam a kiállított maketten.
Szerencsére maradnak a bokszermotorok, amelyek a négy hengerrel is rezgésszegény járáson kívül abban is jók, hogy laposságukkal segítenek mélyebbre vinni az autó súlypontját. Mivel a Subarunál a váltó és a differenciálmű nem a motor mellett van, mint a keresztmotoros és elöl hajtó autók többségénél, hanem a motor mögött, az autó oldalankénti súlyeloszlása is egyenletes. A Subaruk köztudottan kiegyensúlyozott útfekvése nemcsak a futóműhangolás érdeme, a jó fizikai adottságok, az alacsonyabb súlypont és a kiegyenlített tömegarányok teremtik meg az alapokat.
4×4, háromféleképp
Ha Subaru, akkor bokszermotor és szimmetrikus összkerékhajtás, ezt kiskoruk óta tudják az autórajongók. A szimmetrikus 4×4 igaz az egyforma hosszú féltengelyekre, hogy a kormányzást ne zavarják a gázadáskor jelentkező hajtási befolyások, de nem minden esetben áll a tengelyenkénti erőelosztásra.
A Subaru ugyanis a jövőben is eltérő hajtásrendszert ad különféle motorváltozatok alá. A kiindulási alap a három differenciálműves állandó összkerékhajtás, de a középső kiegyenlítőmű nem egyforma.
Alapesetben és kézi váltóval 50:50 arányú a nyomatékelosztás, de a diffibe szerelt viszkokuplung szabályozza a nyomatékarányokat, így a jobban tapadó tengely kerekei kaphatnak több erőt.
A WRX STI sportmodellben, amit bő tíz éve már nagy i-vel ír a gyártó, 41:59 az első-hátsó nyomatékarány és itt a középső kiegyenlítőműben nem viszkokuplung, hanem mechanikus önzáró differenciálmű van.
Ez magától adagolja a tapadás függvényében az erőt az első és a hátsó kerekek között, de ezt kiegészíti egy elektromágneses zárású tengelykapcsoló, amivel a vezető is állíthatja a nyomatékarányt. A kuplung zárásával több nyomaték jut hátra, nyitásával kevesebb. A rendszer automatikusan is működhet, a rali-versenyautók aktív középső differenciálművéhez hasonlóan.
Lesz hibrid és elektromos Subaru is
Van aztán egy harmadik felállás is. Az eladott autók több mint 80 százalékában lévő CVT fokozatmentes automatikus váltóval a nyomatékarány 60:40 az első kerekek javára, ami a többségnek így biztonságos.
A közvetlen befecskendezéssel és turbóval érkező új motorgeneráció mellett a Subaru is készül az elektromos hajtás térhódítására. Jövőre egy hibrid modell érkezhet, 2019-ben piacon lehet a konnektorról újratölthető akkumulátoros hibrid és 2020 táján az első elektromos hajtású, füstmentes típus is. A jó hír, hogy a Subaruk különlegessége a technika egységesítésével sem fog odaveszni, a kínálat pedig bővülhet is a jelenlegihez képest.