November végi sűrű esőben autózott 2010-es Škoda Superb kombijával András. Az évek óta csak konyhabútorral foglalkozó asztalos összeszerelésre váró elemeket szállított kora reggel a határszéli kisvárosból a szomszédos faluba – így indul a közlekedési balesetek bírósági utóéletét bemutató sorozatunk eheti története.
Keresztben csúszott a Škoda
A hazai úthálózathoz képest normális minőségű aszfalton, a megengedett 90 km/órás sebességhatárnál jóval lassabban közlekedett a középkorú férfi az eső miatt. A későbbi szakértői vélemény szerint 70-74 km/órás tempóval haladhatott, amikor a Škoda közepesnél rosszabb minőségű, de még a KRESZ által engedett kopottságú abroncsai megcsúsztak egy pár centi mély vízátfolyáson.
Ekkor a közel ötméteres kombi hirtelen keresztbe fordult az úton, és a menetirányra éppen merőlegesen csúszva eltalált egy szemből érkező VW Polót. A Škodánál is lassabban, olyan 60-as tempóval, szabályosan közelítő kiskocsi beborult az árokba. Miután András horzsolásos sérülésekkel kikászálódott autójából, azonnal a Polo hatvanas, pedagógus sofőrjének segítségére sietett, de a tanárnőn már a gyorsan kiérkező mentők sem tudtak segíteni. A kórházba szállítás megkezdése előtt életét vesztette.
A vád: halálos közúti baleset gondatlan okozása
Pár nappal a baleset után Andrást gyanúsítottként hallgatta ki a rendőrség, mert szerintük megszegte a KRESZ 25. § (1) és (2) bekezdését. Az első kimondja, hogy a forgalmi, időjárási és látási viszonyoknak megfelelően kell közlekedni, míg a második szerint csak a menetirány szerinti jobb oldalon, ott is leginkább jobbra tartva. Az asztalos védelmét Janklovics Ádám közlekedési ügyekre szakosodott ügyvéd látta el, aki a Vezess hozzá forduló olvasóit is segíti tanácsaival. (Szakértőink itt érhetők el.)
Egyedüli szemtanúként az asztalos mögött olyan 80 méterrel autózó fiatal lányt hallgatták ki, a nyomozáskor a helyszíni szemle adatai mellett igazságügyi, műszaki és orvosszakértő készített jelentéseket. Nem sokkal a rendőrségi szakasz lezárása után vádat emelt András ellen az illetékes ügyészség halálos közúti baleset gondatlan okozása miatt.
Baleset esőben (Illusztráció)
Hogyan értékelte a történteket a bíróság?
Eleinte az egyik legfontosabb kérdés az volt, megfelelő sebességgel közlekedett-e András. Bár a szakértő szerint az akkori időjárási körülmények között 50-60 km/órás tempóval is reális esély volt az aquaplanning-jelenség kialakulására, ezt ennyire precízen nem érezhette akkor a Škoda vezetője, aki a 90-es korlátozásnál jóval lassabban haladt, 70-74 km/óra között. Ezért a bíróság úgy ítélte meg, „az útviszonyoknak megfelelően választotta meg a sebességét”. Ugyanakkor azt is hozzátette, nem a tempója okozta a balesetet.
A saját sáv használatával és a jobbra tartási kötelezettséggel kapcsolatban kimondta a szakértői vizsgálat, hogy a Škoda 1,3 méterrel átlógott a szemközti sávba a baleset előtti pillanatokban. András szerint irányíthatatlanná vált a kocsija, hiába csinált bármit, addig – a mögötte haladó szemtanú szerint is – teljesen szabályosan, nyugodtan vezetett. Ennek ellenére a bíróság szerint megszegte a korábban idézett (2) bekezdést.
„A vádlott büntetőjogi felelősségének vizsgálata során a bíróság szerint különös jelentősége volt az időjárási következtében kialakult útviszonyok vizsgálatának, ugyanis a gondatlanság kérdésében csak akkor lehet megalapozottan állást foglalni, ha megállapítható, hogy az intenzív eső miatti nedves burkolat, és a vízzel teli nyomvályúk léte a vádlott által felismerhetőek voltak, így a veszélyhelyzet felismerése tőle elvárható volt” – mondja Janklovics Ádám.
Ennek kiderítésekor a helyszíni szemle dokumentumai, és a vádlott vallomása mellett az egyetlen szemtanú véleménye volt elérhető. Utóbbi szerint ugyan erős eső zuhogott aznap reggel, de a baleset előtt már mérséklődött az intenzitása. András közepes erejűnek nevezte az esőt, és természetesen elismerte a bíró kérdésére, hogy nedves volt az aszfalt.
Többször hangsúlyozta a tárgyalásokon, hogy éppen az esős időjárás, és a nedves út miatt haladt jóval a megengedett sebességhatár alatt, és a várostól a baleset helyszínéig tartó 11 kilométeres szakaszon emiatt egyszer sem előzött. „Lassan, óvatosan közlekedtem” – állította.
Koccanás esőben (Illusztráció)
Szakértő: aquaplanning volt. Bíróság: ismerni kell ennek hatásait
Az igazságügyi szakértő kimondta, hogy az út kátyúmentessége ellenére a baleset idején az út 1-2 centi mély nyomvályúiban (az út enyhe hajlatában) felgyülemlett víz fordította keresztbe a Škodát. Kimondta: az aquaplanning-hatás kialakulásánál – amikor megszűnik a tapadás az út és a gumiabroncsok között – a személygépkocsi irányíthatatlanná válik, és elindul abba az irányba, amerre a személygépkocsi éppen tart.
Rendkívül lényegesnek nevezte ez utóbbit a bíróság. „Ez azt mutatja, hogy a vádlott a saját forgalmi sávjában nem megfelelően választotta meg a haladási helyzetét, ugyanis nem a forgalmi sávja jobb oldali széléhez húzódott, hanem befelé (a bal oldalra), ezért indult el az aquaplanning-hatás kialakulását követően baloldali irányba, és sodródott át a szemközti forgalmi sávba.” A szakértő szerint pont így haladva akár 50-60 közötti tempónál is átcsúszhatott volna a Škoda a másik sávba.
Hozzátette még a bíróság, hogy „az időjárási viszonyoknak megfelelő haladás az úton nem csupán a sebesség helyes megválasztására vonatkozik, hanem arra is, hogy a saját forgalmi sávban miként válassza meg a haladási helyzetét a vezető”.
Az ítélet
Egyértelműen számítania kellett a vádlottnak arra, hogy az esetleges vízátfolyások, vagy a nyomvályúkban álló víz „kedvezőtlenül befolyásolhatják” személyautója mozgását. Emellett minden jogosítvánnyal rendelkező autóstól elvárható a bíróság szerint, hogy „a szélsőséges időjárási viszonyok által generált kedvezőtlen útviszonyoknak a tapadásra gyakorolt hatását főbb vonalakban ismerjék, és az úton való haladásukat ennek megfelelően alakítsák ki.”
Ítélete meghozatala előtt természetesen azt is figyelembe vette a bíróság, hogy András lassan, figyelmesen közlekedett, a biztonságra ügyelve egyszer sem előzött.
Mindezek mérlegelése után a férfit bűnösnek mondta ki a bíróság halálos közúti baleset okozásának vétségében, de a kívülálló szemével nézve enyhe büntetést kapott: 200 ezer forintnyi pénzbírságot.
