A világpolitikában évtizedek óta kavarognak a dolgok a földgáz piacán és még most sem látszik, hogy is alakul majd ezen energiahordozó sorsa. De míg a nagykutyák ugatnak, a karaván csak halad, és mára Európa számos országában egész komplex kis töltőállomás-hálózat épült ki a földgázüzemű járművek számára. Még nálunk is egyre szaporodnak a CNG-kutak és egyre több az új, de leginkább pár évesen használtan behozott földgázos autó, pedig az állam meglehetősen félvállról veszi ennek az üzemanyagfajtának a sorsát, az autósok túlnyomó részének pedig – tapasztalatom szerint – fogalma sincs arról, mi is az a CNG egyáltalán.
Mi is az a CNG egyáltalán?
A CNG a Compressed Natural Gas rövidítése, sűrített földgázról van szó tehát. A gyakorlatban a CNG felhasználása úgy zajlik, hogy a vezetékes földgázt kb. 200-250 baros nyomásra sűrítik egy kompresszorral, majd a normál benzinkút-oszlopokhoz hasonló töltőnél az ennek felhasználására gyárilag alkalmas vagy utólag átalakított autók, kisteherkocsik, buszok tartályaiba engedik. A CNG javarészt a legegyszerűbb molekulaszerkezetű szénhidrogénből, metánból áll, elégetése során szén-dioxidon és vízen kívül elméletileg nem, gyakorlatilag alig keletkezik más melléktermék. A gázmotoros járművek tiszta üzemük miatt számos európai nagyvárosban nagyon kedveltek buszként, taxiként, kommunális járműként. A CNG-t kilóra mérik, ára nálunk nagyjából megegyezik a benzinével, dízelével, de a legjobb gázos személyautók fajlagosan jóval kevesebbet fogyasztanak belőle százon. A CNG nem összekeverendő az LPG-vel, mely a kőolajipar terméke, cseppfolyósított propán-bután gázkeverék.
Foglalkoztunk már a Vezessen a CNG-vel nemegyszer. Hivatalos importőri tesztautókat próbálgattunk, fát fuvaroztam metánnal és már 2012-ben részt vettem egy nagyon tanulságos cseh sajtóúton is a témában (aki többet akar tudni a gázüzemről, olvassa el ma is bátran!), de már nagyon régóta terveztem valami igazán komoly próbautat a CNG-zés megtapasztalására. Tavaly ősszel majdnem neki is vágtunk a magyar gázüzemű autózást tömörítő egyesület tesztautójával egy nyugat-európai kalandnak, csak aztán a családom lefújta az egészet, mert betojtak a francia, német, brüsszeli terrorakcióktól. Akkor azért elhatoltunk Eisenstadtig, és tankoltam egyet az osztrák gázból, ebből született ez a rövid kis riport.
De most összejött a nagy túra! Kiszámíthatatlan családom úgy döntött, hogy az idegenforgalmi szezon közepén már nem kell félni a terroristáktól az Eiffel-torony, a kölni dóm és a brüsszeli Grand Place mellett, a Neuschwanstein-kastélyról nem is beszélve. Így hát ezen a nyáron vízparti punnyadás helyett egy autós teljesítménytúra lett a fő nyári program, amit Apa félig-meddig szakmai tanulmányúttá változtatott azzal, hogy egy CNG-s tesztautót kért az útra a hazai földgázos mobilitás egyik legnagyobb, de legkevésbé ismert szereplőjétől. Ez a cikk most az európai CNG-tankolási tapasztalatokról fog szólni, de hamarosan egy másik anyagban beszámolunk magáról az autóról is, egy harmadik cikkben pedig a négy magyar CNG-kutat is üzemeltető, de CNG-s autókat is forgalmazó BGW-vel és úgy általában a hazai CNG-állapotokkal ismerkedünk meg közelebbről.
A 345 forintos árból 30 Ft/kg kedvezmény jön le a CNG-seknek törzsvásárlói kártyával a BGW kútjainál. Négy van nekik: egy az M0 nagytarcsai lehajtójánál, egy-egy a Bécsi úti és az Ócsai úti Shell-kúton Budapesten és egy Keszthelyen
CNG-vadászat mobilappal
Aki hosszabb útra indul egy CNG-s kocsival, mindenképpen töltsön le egy megbízható, térképes mobilalkalmazást a telefonjára. Bár a nyugat-európai töltőhálózat elég sűrű, találomra bepróbálkozni az út menti benzinkutaknál azért egyelőre nemigen kecsegtet biztos eredménnyel. Teljesen változó, hogy egy-egy hatalmas, sztráda melletti pihenőállomásnál vagy épp egy kis falu szélén lévő apró kútnál találunk CNG-forrást. A netes, térképes, statikus oldalak adatbázisa pedig nem megbízható, míg a jobb mobilappok felhasználói folyamatosan frissítik, aktualizálják a kútlistát.
És még ezekben az appokban sem lehet teljesen megbízni. 12-szer tankoltam tele a Škoda tartályait és 3 alkalommal hiúsult meg a töltés, különböző okok miatt. Ilyenkor jön jól a CNG-autók kettős üzeme: ezekben a kocsikban benzintartály is van (az Octaviában ráadásul teljes méretű, 50 literes), így, ha kicsit drágábban ugyan, de biztonsággal el lehet érni a következő CNG-kutat is az úton.
Az androidos letöltőközpont egyik legjobban értékelt appja az olasz ecomotori.net alkalmazása. Apró bug, hogy ha nincs net, a szoftver azonnal elfelejt mindent, amit addig mutatott és Milánóba képzeli magát
Jobban bevált, viszont egyszer nagyon csúnyán lyukra vezetett minket a holland PitPoint app, ami a netről leakasztva is okosan működött, jól összedolgozva a Google Maps-szel a rávezetéskor
Gázzal Ausztriában
Ausztriában 165 CNG-töltőállomás található a Cngeurope.com adatbázis szerint, meglehetősen egyenletesen elosztva az országban. A nagy olajcégek, az OMV, ENI, Shell kútjain is tankolhatunk, de számos kisebb töltőállomást is találni. Ha van rá idő, érdemes előre megnézni egy-egy nagyobb város környékén, hogy melyik kúthoz térünk be, mert az árak nagyon durván szórnak. Az átlag 1-1,05 euró körül mozog, vagyis a CNG kicsit olcsóbb, mint nálunk, de a schwechati, autópálya melletti nagy OMV-kútnál 1,159 euróért tankoltam kilónként, miközben innen öt kilométerre, Achauban 99 centért is kaptunk volna gázt. 360 forint helyett 307 forint – azért nem mindegy, az majdnem 20% különbség!
A töltőoszlopok pisztolyait természetesen maga rakhatja fel az ember a töltőcsonkra, ehhez minden kúton kis képregény nyújt segítséget. Ha nem boldogulunk az egyszerű művelettel, érdemes alaposabban átnézni a képregényt: Schwechatnál például egy olyan biztosítógyűrűt is meg kell húzni a töltés elindításához, amilyennel sehol máshol nem találkoztam.
Schwechaton CNG-zők figyelmébe: a nyíllal jelölt gyűrűt le kell húzni, akkor lehet kivenni a pisztolyt
CNG-kutak Németországban
Az Ausztriánál bő négyszer nagyobb Németországban az osztrák állománynál jóval nagyobb a CNG-kutak száma, 867 töltési pontról tud az internet. A gáz ára átlagban az osztrák szinten van, de a legdrágábban pont a németeknél tankoltunk: Frankfurt mellett sikerült 1,199 euróért, több mint 370 forintért tankolni kilónként. Viszont a legolcsóbban is Németországban tankoltunk: egy Mogendorf nevű faluban 89,9 centért mérték kilóját, ami 280 forint sincs. Apró üröm az örömben, hogy a helyi kompresszor nem lehetett a helyzet magaslatán, a szokásos 15-17 kiló helyett csupán 9 kilót bírt az Octavia üres tartályába bepréselni a rendszer.
Az autópályák melletti nagy kutaknál tapasztalatunk szerint szinte sehol nem lehet földgázt tölteni, de a sztrádáról letérve gyakran alig pár száz méter autózással találni töltőpontokat – hol a nagy olajcégek kútjain, hol sosem hallott nevű kisebb hálózatok benzinkútjánál. Ez utóbbiakkal azért érdemes elővigyázatosnak lenni.
Egy gyönyörű alpesi Agip-kútnál tankoltuk az utolsó korty német gázt
Egy német városkában az istennek se bírtuk megtalálni a gázkút-térképen jelölt töltőkutat, végül hagyományos módon, kérdezősködéssel jutottunk el – a helyi buszállomásra. Automata kút várt itt minket, pontosabban, mint kiderült, minket nem. Már rácuppantottam a töltőpisztolyt a kocsi töltőcsonkjára, bedugtam a bankkártyát a leolvasóba, de az automata undorodva kiköpte mind a VISA, mind a MasterCard kártyát. Kiderült, hogy csak speciális, céges kártyával tankolhatnánk, amink meg nem volt. Sebaj: 15 km-es kitérővel, a sztráda mellett autózva, némi időveszteséggel, de gond nélkül sikerült másik kutat találni a sűrű német CNG-hálózatban, és mehettünk is tovább.
Ha nincs VISA vagy MC-logó, az már gyanús
Belgium
A kölni dóm megmászása, a Lindt csokimúzeum megkóstolása és az éppen ottjártunkkor zajló Pride fesztiválból való kikeveredésünk után Brüsszelnek vettük az irányt, hogy megnézzük, jól megállítottuk-e, tényleg áll-e még. Belgium déli részében nagy a CNG-ínség, de északon nagyjából az osztrák hálózatnak megfelelő sűrűségű a rendszer (73 töltőpont van a 30 ezer km2-es államban). Itt is a településeken belüli, kisebb kutakon lehet gázt tankolni, a sztrádáról letérve némi extra kilométerrel nem gond az újratöltés.
Gond viszont, hogy az egyik kútnál az automata fizetőrendszer úgy befoglalt 125 eurót az egyik kártyánkon, mint a huzat. És nem jött vissza a pénz a mindössze 18 eurós tankolás után sem, másnap sem, harmadnap sem. Nagyon nem aggódtunk: nemzetközi tranzakciókban háromhetes átfutások is előfordulnak a foglalások feloldásáig. És valóban, a pénz már ismét ott figyelt felszabadítva a számlán jó egy hét után, de azért ez elég gáz; 12-szer tankoltunk a teljes túrán, ha mindenhol ráültek volna 30-40 ezer forintra a bankok, az azért tudott volna fájni a családi likviditásunknak.
Itt foglalt be 125 eurót bő egy hétre a belga szolgáltató
Gázos Octavia az Atomiumnál
Franciaország, a CNG-sivatag
Párizsból az Eiffel-torony mászás után Reimsen át mentünk Saarbrücken felé, és bizony az etap végén már benzinnel toltuk a Škodának. Párizsban és környékén van ugyan 8-10 kút, de a 644 ezer km2-en csak 53 CNG-kút található, ráadásul egyenlőtlenül elosztva. Pont az északnyugati rész sivatag, amerre mi jártunk.
És még a párizsi kutakban sem lehet megbízni, még a netes adatbázis segítségével sem. Egy Shell-kútnál, ahol lennie kellett volna CNG-nek, a kutasnak fogalma sincs, miről beszéltünk, állítása szerint ott sosem volt CNG. Egy másik kútra rávezetett ugyan a navi, de az utolsó métereket a járdán kellett megtennem, mert a kút annyira frissen készült el, hogy a Google Maps még nem egészen volt tisztában az oda vezető utakkal. Itt azért sikerült tankolnunk, 1,195 eurós áron, ami Franciaországban még olcsóbb is valamivel az átlagnál (1,26 euró). A harmadik próbálkozásunk pedig meghiúsult, jellegzetesen franciás körülmények között.
Szennyvíz vagy hulladék kezelésekor keletkező biogázt is lehet tankolni ennél a párizsi kútnál. A biogáz drágább. És keverve is kapható!
Itt tankol néhány párizsi metános közmű-jármű is
Behajtottunk a kútra, ami egy hulladékkezelő üzem vállalkozásának tűnt, a kiírások szerint a hulladékból keletkező biogázt, vezetékes földgázt és ezek keverékét is lehetett tankolni. Érdekes, hogy a biogáz sokkal drágább volt az árakat jelző totemoszlop szerint. Láthatóan a helyi közszolgáltatók metános járművei is ide jártak tankolni, állt bent vagy öt busz, az egyik épp tankolni készült egy oszlopnál. Beálltam mellé, rá is szusszantottam a töltőpisztolyt a kocsira, bedugtam a kártyát a VISA-feliratú matricával is ellátott olvasóba – és semmi. Nézek a buszos emberre: ő is ott szerencsétlenkedik a saját pisztolyával. És továbbra is semmi.
A kút valami műszaki hiba miatt leállt. Tengerésznyelven megtárgyaltuk a buszsofőrrel, hogy ilyenkor telefonálnak az operátornak, aki majd vagy csinál valamit belátható időn belül, vagy nem. Ezúttal nem csinált valamit. A buszok szép lassan kiszállingóztak a telepről (hogy hova mentek tankolni, Isten tudja) és a beérkező jó pár kukáskocsi is tankolás nélkül dübörgött ki pár perc várakozás után. Végül mi is leléptünk a negyed tank gázunkkal, ami még a kocsiban lötyögött, és úgy indultunk el a német határ felé, hogy tudtam: ezúttal alaposan beleharapunk a benzinkészletünkbe, mire német oldalon ismét beköszönt a CNG-bőség.
Ha fogyni kezd a gáz, így jelzi a Skoda
Még pár német tapasztalat
Két apró kis kaland a végére: azért tudni kell, hogy a nyugat-európai CNG-kutak nagyon nem egyformák ám. Ott már sokkal régebb óta használják ezt az üzemanyagot az autósok, mint nálunk, ezért sokféle kompresszorral és töltőoszloppal lehet találkozni. Utunk végén az egyik kútnál pár perc szerencsétlenkedés után például kiderült, hogy a szokatlanul nagy töltőpisztoly azért lötyög a Škoda töltőcsonkján, mert az LKW-s, tehát teherautós oldalra álltam az oszlop mellé. Még szerencse, hogy a CNG-töltőrendszer bolondbiztos és kizárja a nagy nyomású gáz megindulását, amíg rendesen össze nincs kapcsolva a kocsi a töltőoszloppal.
Aztán volt egy hely, ahol az istennek sem akart megindulni a gáz. Végül tiszta véletlenségből észrevettem a kiírást, hogy CNG-töltés előtt szólni kell a személyzetnek. Bementem, szóltam, a néni megnyomott egy gombot a terminálján és huss, már indult is a gáz a kocsiba, miután én is megnyomtam odakint a megszokott START gombot.
És ismét Németország, a CNG-kánaán: a kiragasztott papírtól előbb megijedtem, de csak azt írja, szóljak a kutasnak, hogy bent egy gombbal engedélyezze a töltést
A legjópofább kínlódást pedig egy Oberau nevű hegyi falucskában sikerült összehozni, ahol egy rejtélyes Klappét, sapkát kellett volna felemelnem a gáz megindításához. A kétszáz éves, 30 kilós láncdohányos nénike, a kútkezelő, azt mondta, ő se tudja, hogy működik, próbálgassam csak nyugodtan, amit találok a kútoszlopon. De a végén meglett a Klappe, ez volt az:
Ezt a rohadt Klappét kerestem tíz percig: fel kell húzni tankolás előtt
Hát így jártuk körbe CNG-vel a nyugati világot. A Škoda átlagban 4,4 kiló gázt evett meg százon, többnyire 130-150 km/h-s autópálya-üzem mellett. 4,4 literrel ezt se benzinből, se dízelből nem lehet megcsinálni egy ekkora kocsival, és mivel a gáz kilónként nagyjából annyiba kerül, mint az olajszármazékok literenként, a tanulság világos: egy jó CNG-s kocsival földgázzal autózni nem nagy vesződség, viszont jó üzlet – és még a környezetet is kíméljük vele a benzines, pláne dízeles autózáshoz képest.
