Az első magyar autótulajdonosok az 1900-as évek elején – akárcsak Karl Benz felesége Bertha – a patikákból vásárolták az „ördögi” gépezet működtetéséhez szükséges naftát. Ez a helyzet 1924-ben változott meg végérvényesen, amikor telepítették a Fővárosi Autóüzem Rt. első két töltőoszlopát.
Még ebben az évben megalapították a Shell vállalat első magyar képviseletét is. 1930-ban elkezdődött a Shell országos hálózatának kiépítése, amely 1942-re be is fejeződött. Ennek keretében alakították ki Leányfalun is az első benzin-töltőállomást, melyet népszerű üdülőhely mivolta indokolt. A korabeli járművek igényeinek megfelelő üzemanyag egyre többfelé vált elérhetővé, a motalkótól (1:4 arányú benzin-alkohol keverék) a 86, 92, 98 oktánszámú benzinekig.
Bertha Benz legendás útja
Bertha Benz a világ első hosszú távú, mintegy 106 kilométeres Mannheimből Pforzheimbe tartó autóútja alatt mindent megtett azért, hogy felhívja a figyelmet férje találmányára, az önjáró háromkerekűre. A karburátort hajcsatjával pucolta ki, benzint egy patikában vett félúton, ahol ma sétálóutca és egy emléktábla őrzi az első, 1888-as “tankolás” emlékét. A világ első, kifejezetten csak tankolás céljából épült benzinkútját az Egyesült Államokban 1905-ben állították üzembe.
A benzinkutak robbanásszerű elterjedése Európa-szerte a második világháború alatt jelentkezett, és nem volt kivétel ezalól hazánk sem, egymást érték Magyarországon is a töltőállomások. Ezek azonban a háborút követő államosítás után egységesen az Ásványolajforgalmi Rt., majd később Ásványolaj Forgalmi Vállalat (a Mol elődje) kezébe kerültek, az eddig meglévő Shell-benzinkutak is.
A háború utáni első Shell-kút 1966-ban nyitotta meg kapuit Budapesten, de velük egy időben elkezdett színesedni a paletta, más cégek is megjelentek a hazai piacon, így a piros Áfor-benzinkutak mellett a már említett Shell- és Agip-, valamint a zöld BP-kutak is megvetették lábukat.
Mióta járunk benzinnel?
A kőolajat az ember már az ősidőktől ismeri és használja, de sokáig csak természetes állapotában találkozott vele. A feldolgozását először a középkorban kísérelték meg, amikor az erdélyi szászok kocsikenőcsöt készítettek kőolajból. Benzint és gázolajat jellemzően a XIX. század végétől, de leginkább a XX. század elejétől kezdtek gyártani belőle, ezt követelte meg ugyanis a motorizáció. 1920-ban még csak 1672 gépjármű (ebből 1413 személyautó és 259 teherautó) volt forgalomban, viszont 1923-ban 4449 járt a kezdetleges utakon, 1937-re pedig több mint hétszeresére emelkedett a számuk.
A rendszerváltás után, az autók számának rohamos növekedését követően, egyre több benzinkút nyílt Magyarországon, majd az ezredforduló környékén négy-öt nagyobb társaság maradt. A kisebb kutak nagy része nem tudta felvenni a versenyt az autómosóval, shoppal felszerelt modern töltőállomásokkal, valamint nem tudott megfelelni az egyre szigorodó környezetvédelmi normáknak, így kénytelenek voltak lehúzni a rolót.
A hazai motorbenzin oktánszáma 1949-ben 60 volt, az 1960-as évek végére viszont elérte a normálbenzin a 86-os oktánszámot, a szuper- és extra-szuperbenziné pedig 92, illetve 98 lett. 1984-ben a Kőolajtermékek katalógusa már négyféle autóbenzint (86-os, 92-es, 98-as oktánszámút és keveréket), 16-féle speciális benzint, négyféle gázolajat és kétféle speciális gázolajat tartalmazott.
A 92-es ólommentes benzin először 1986-ban jelent meg az Áfor benzinkútjain, de a hazai autók sokkal korszerűtlenebbek voltak, mint nyugaton, így 1996-ban meg is szűnt a 92-es ólommentes forgalmazása. Maradt a kínálat csúcsán az ólmozott 98-as, és végül ebből jelent meg az ólommentes változat, így egy darabig csak ezt lehetett tankolni a katalizátoros járművekbe.
Mit jelent az oktánszám?
Az oktánszám, kompressziótűrés, a benzin nyomástűrésére, illetve öngyulladására vonatkozó mérőszám. Nemzetközileg egységes érték, a benzinkutak töltőoszlopain fel van tüntetve a benzin oktánszáma. Ha az előírtnál kisebb oktánszámú benzint használunk, az a motor kopogását (detonációs égésfolyamat kialakulást) idézi elő, – azaz még mielőtt a gyújtógyertya szikrát adna, már a sűrítési ütemben berobban az üzemanyag-levegő keverék. Ez károsíthatja a motor szerkezeti elemeit. A nagyobb oktánszámú üzemanyag a számítógép-vezérlés nélküli autóknál kárt nem, de a tökéletlenebb égés miatt teljesítménycsökkenést okoz. Az injektorral szerelt kocsiknál a nagyobb oktánszámú benzin használata minimális teljesítménynövekedéssel járhat.
Magyarországon 2016-ban összesen 3,35 milliárd liter üzemanyagot értékesítettek, 5,5 százalékkal többet, mint 2015-ben. Ebből 1,3 milliárd liter volt benzin és valamivel több mint 2 milliárd liter dízel. Ezt a mennyiséget valamivel több mint ezer benzinkút termelte ki a Magyar Ásványolaj Szövetség nyilvántartása szerint.
Manapság a benzinkutakon nemcsak tankolni, autót mosni vagy kereket fújatni lehet, de komplett éttermeket, büféket és élelmiszerboltokat is találunk számos töltőállomáson. Az elektromos autók elterjedésével pedig majd szép lassan megjelennek a villanytöltők, a gázolaj, a benzin és a gáz mellett.