„A MEOSZ elnöksége mindenképpen tervezi az OTÉK felülvizsgálatát, a munkák megkezdődtek” – válaszolta a Vezess kérdésére a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ). Két ok miatt látják indokoltnak a „szabályozás újragondolását”. Állításuk szerint a mozgássérültek körében is növekszik idehaza a személyautót használók aránya, másrészt a kedvezményeket biztosító, sokak által ismert kék kártyával a szélvédő alatt a mozgássérülteken felül sokan mások is beállhatnak a kijelölt parkolókba.

Kevesen tudják, pedig 2012 óta az értelmi fogyatékosok, az autisták, a látási fogyatékosok, és a vakok is jogosultak a táblával és felfestett kerekesszékkel jelölt, az átlagosnál nagyobb méretű parkolóhelyek használatára. A jogszabály engedi a családtagok, vagy más segítők kártyahasználatát, de kizárólag egy szigorú korláttal:  „a jogosultat szállító jármű vezetője az igazolvány által biztosított kedvezményekkel csak a jogosult szállítása esetén élhet”.

Több parkolóhelyet szeretnének a mozgássérültek 1

Tuningolt S-osztályos Mercedes áll mozgáskorlátozottak részére fenntartott parkolóban, Budapest belvárosában. Lehet, hogy jogszerűen, lehet, hogy nem. Nehéz ellenőrizni

Mi az az OTÉK, és mit ír elő?

Nem kérdés, hogy Budapest zsúfolt belvárosi utcáiban sima parkolóból és mozgáskorlátozottak részére fenntartott helyből egyaránt alig találni szabadot. A személyautósok, vagy éppen a fuvarozók szerint mindkettőből több kellene, kérdéseket inkább a nagy áruházláncok melletti hatalmas parkolóplaccok felosztása vet fel.

Az Országos Településrendezési és Építési követelményekről szóló kormányrendelet (OTÉK) ezeket a bevásárlóközpontokat különleges területnek nevezi, és előírja: „minden megkezdett 50 db várakozóhelyből legalább egyet a mozgásukban korlátozottak részére kell kialakítani, amelyekből legfeljebb négy helyezhető közvetlenül egymás mellé”. Erre mondja a mozgássérültek országos szövetsége, hogy „az OTÉK-ben megállapított parkolóhelyek minimális száma kevésnek bizonyul”.

Azt már a kereskedelmi törvény szabályozza, hogy összesen mennyi parkolót kell kialakítani a hipermarketeknek. Napi fogyasztási cikket értékesítő, 300 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű üzlet esetében „az árusítótér minden megkezdett 10 négyzetméter  nettó alapterülete után egy személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani”.

Több parkolóhelyet szeretnének a mozgássérültek 2

Auchan-parkoló péntek esti csúcs idején. Hozzánk közelebb mind a négy mozgássérülteknek fenntartott hely foglalt, arrébb (közelebb az áruház bejáratához), mind a négy szabad

Mit mond erre a Tesco, az Auchan, a Lidl és az IKEA?

Állításuk szerint mindannyian betartják az OTÉK előírásait. Sőt, a Tesco sajtóosztálya szerint egyes áruházaiknál az előírás másfélszeresét is kialakították a parkolóknak. Tapasztalataik szerint általában nem a forgalom, hanem az áruház mérete határozza meg a szükséges helyek számát.

Miközben a mozgáskorlátozottak helyeit előírás szabályozza, a tőlük talán többek által igénybe veendő úgynevezett családi parkolókra nincs semmiféle kötelező szabályozás. Az Auchan áruházainál még vállalati előírás sincs, ezeket az egyes hipermarketek önkéntes alapon létesítik. Tőzsér Judit Lidl-szóvivő többször a kényelem kifejezést használta a kialakítás vezérlőelveként, viszont náluk – egyedüliként az általunk megkérdezettek közül – a családi helyek nem nagyobbak a normál parkolóknál.

Az IKEA melletti családi parkolók kialakításakor a cég munkatársai szerint fontos volt, hogy ezek lehetőleg közel legyenek a játszótérhez, és járdához kerüljenek.

Vajon az Auchan vagy a Tesco parkolóhelyei nagyobbak?

Jogszabály határozza meg a minimális méretet, és ahogy írtuk, a minimális darabszámot is, ám arra nincs tiltás, hogy valaki az áruháza melletti brutális betonplaccon az elvártnál kényelmesebb kiszállást biztosító, nagyobb helyeket fessen fel. Kíváncsiak voltunk rá, ezért megkértük a legnagyobb hazai áruházláncokat, árulják el a parkolóik méretét.

A normál helyek a Tescók és Auchanok mellett 2,5 x 5 méteresek, a Lidl nem küldött konkrét számot.

A mozgáskorlátozottak helyeivel kapcsolatban feltételes módban válaszolt a Tesco: „a 2,5 méter széles parkoló-álláshoz 1,1 méter széles kiszállási sáv tartozik, tehát összesen 3,6 x 5 méteresnek kellene lennie”. Az Auchan válasza: „méretük változó, legalább 3,25 x 5 méter”. A Lidl nem küldött konkrét számot.

Végül nézzük meg az áruházak számára legnagyobb szabadságot adó területet, a családi parkolóhelyekét. Tesco: „mérete általában megegyezik a mozgássérült parkolóval, így 3,6 x 5 méteresnek kellene lennie”. Auchan: „ezek mérete változó, legalább 3,25 x 5 méter”.  Lidl: „a családos parkolók mérete megegyezik a normál parkolók esetében előírt méretekkel”.

Ezek a hivatalos adatok, de azért mi egy mérőszalaggal lemértük 4 különböző áruház mellett a parkolókat – videó.

Mit ér a darabszám és a méret, ha jogtalan használók foglalják a parkolókat?

Körülbelül 170 ezer mozgássérültes parkolási igazolvány lehet érvényben ma Magyarországon a MEOSZ szerint, de hogy ebből mennyit loptak el, és ezen felül mennyi hamisítottat használnak egyesek, nem tudni. Ahogyan arra sincs adat, a különböző áruházak mellett kijelölt parkolókba mennyien állnak be a kék papír nélkül, jogtalanul.

Több parkolóhelyet szeretnének a mozgássérültek 3

Tesco-parkoló szombat délelőtti csúcs idején arányaiban sok szabad mozgássérülteknek fenntartott hellyel, és teljes egészében foglalt családi helyekkel. Sima helyen állnak messze a legtöbben, de egy légi felvétel azt is megmutatná, hogy 50-60 méterrel kijjebb legalább 100 sima hely áll üresen. Nincs adat egyik kihasználtságára sem

A hipermarketektől kapott válaszok szerint a biztonsági őreik nem ellenőrzik a helyeket, az áruházak részéről senki nem szól rá sem a fogyatékkal élők, sem a családosok parkolóit elfoglaló lustákra, akik nem tudnak 20 méterrel többet gyalogolni. Jellemzően azt mondták a sajtóosztályok, hogy ezekre a területekre is a KRESZ iránymutatásai vonatkoznak, a szabályszegők ellen az illetékes hatóságoknak kell fellépni. Aki ilyen helyekre jár vásárolni, az túl sok rendőri intézkedést nem képes felidézni, de az sem igaz, hogy soha nem büntetnek áruházak parkolóiban. Szerkesztőségünkben két kolléga is fel tudott idézni egy-egy esetet rendőrökkel, igaz, mindkettő évekkel ezelőtt történt.

Egyedül az IKEA közölte szerkesztőségünkkel, hogy a mozgássérültek helyére jogtalanul beállókat a hangosbemondón figyelmeztetik, álljanak máshová autójukkal.

Sajnos a különféle típusú parkolóhelyek kihasználtságáról sincs senkinek mérése, de még csak körülbelüli adata sem. Se a MEOSZ-nak, se az általunk megkérdezett áruházaknak, márpedig a jogszabály megváltoztatása előtt nyilván ez az információ segítene a legtöbbet.

A legismertebb lebukást közel egymilliós bírság követte

2013 novemberében hagyta helyben a Fővárosi Törvényszék a Pesti Központi Kerületi Bíróság korábbi döntését, amelyben bűnösnek találta Liptai Claudiát, és 150 napi tételnyi, naponként 7 ezer forintos pénzbüntetést rótt ki rá. A celeb 2011 áprilisában használta a 2010 augusztusában elhunyt édesanyja nevére kiállított kék igazolványt Budapest VI. kerületében. Az esetről a bulvármédiában megjelenő cikkek után Liptai akkori jogi képviselője közleményt juttatott el a nyilvánossághoz, mely szerint védence elnézést kér a történtekért.