Épp most ősszel 15 éve, hogy a Porsche bemutatta a porszívóorrú Cayenne-t. Terepjárójuk 2002 óta domborítja a sportautót a nagytestűek között, félelmetes sikerrel. Míg a 911-ből 54 év kellett egymillió darab eladásához, az SUV 15 év után 750 ezernél tart. Ebből félmillió jut a 2010-től gyártott második generációra.
Autórajongóként a nehéz és agresszív Cayenne-re mindig gyanakvással néztem, de amit zárt pályán és terepen, autópályán vagy az Alpokban tud, az egyedülálló. Nemrég egy műszaki bemutatón a márka fejlesztői arról meséltek, milyen technikával képes a Cayenne arra, amire más autó nem. Íme, tíz ok, amiért nemcsak tisztelni, de talán kedvelni is lehet a harmadik generációt.
1. Videót csinál rólad terepen
Rengeteg fejlesztés és modern, 12,3 collos belső kijelző hozza el a modern kor hangulatát az autóba. De a legmeglepőbb, hogy az új Cayenne-hez van egy alkalmazás, amely megmutatja a legközelebbi terepjárási lehetőséget, ahol a gazdi legálisan, bár aligha ingyen, hódolhat terepjárós szenvedélyének. Az autó a beépített kamerákkal a kalandozás nagy pillanataiból összerak egy videót, hogy legyen mit mutogatnia, megosztania a tulajnak.
2. Megtáltosodott az alapmodell
Eddig az alapverzió, amit a csomagtartófedél sima Cayenne feliratáról lehet megismerni, nem volt valami vérpezsdítő, pláne nem Porsche-mércével. A 3,6 literes szívóról 3,0 literes turbósra cserélt hathengeressel, 340 lóerővel és 450 Nm nyomatékkal látványosan javul a gyorsulás. 7,6 helyett 5,9 mp az idő 100-ig, a végsebesség 230-ról 245 kilométer/órára nőtt. A Cayenne-ben a 3,0 literes V6-nak egy turbója van, a Cayenne S 420 lóerős motorja viszont duplaturbós. A másik V6 2,9 literes, mert a lökete kisebb a sűrítés és a hőterhelés csökkentése érekében. Mindkét motor a Macanból jön.
3. Lesz belőle hibrid is
Kétféle motorral kapcsolatban volt nagy tanácstalanság a kommunikációban. Az egyik a dízel, mert az itt hallottak alapján annyi már biztos, hogy lesz, de az még nem, hogy a konszern polcáról a V6-os vagy a V8-as dízelt emeli-e le a Porsche. Előbbi az Audi Q7, utóbbi az Audi SQ7 és a dízel Bentley Bentayga motorja.
Vagy nem dőlt el, vagy még nem kommunikálható az sem, hogy a tervezett hibridváltozat milyen lesz? A Panamerában kétféle hibrid van: a V6-os Panamera 4 E Hybridben inkább a környezetszennyezés mérséklése a hangsúlyos a 330 lóerős benzinessel és a 136 lóerős villamos géppel.
A V8-as Panamera Turbo S E Hybrid viszont bitang egy gépezet, amely inkább a teljesítménynövelésre használja a villamos gépet, mint fogyasztáscsökkentésre. 680 lóerős rendszerteljesítményével ez a kínálat legerősebb modellje, 3,5 másodperces gyorsulással 100-ra, végsebessége 310 km/ó. 185 736 euróról induló németországi ára majdnem a duplája a másik, 462 lóerős rendszerteljesítményű hibridének.
4. Új váltó, 6+2 fokozattal
Míg a motorok érdeklik az embereket, a sebességváltó kevés embert hoz lázba. Pedig a Cayenne-ben érdemes odafigyelni rá, mert a 3,5 tonnás vontatható tömeggel a járműszerelvény több mint hat tonnás lehet és a V8 770 Nm forgatónyomatéka komoly igénybevételt jelent. Mivel ezt a duplakuplungos váltók nemigen bírnák, a gyár maradt a masszívabb, hagyományos automatánál.
A nyolcfokozatú, hidrodinamikus nyomatékváltós automata házába integrálták a teljes első kihajtást, így az első kardántengely védett pozícióban foroghat. A Tiptronic S olajellátása 100 százalékos, azaz 45 fokos emelkedőn is biztosított, a tömítettségével azért is sokat molyoltak a tervezők, hogy az 50 centis gázlómélységet elbírja az autó.
A technika mai állásához idomulva az elektronikus váltóban nem kapcsolódik huzal a fokozatválasztó karhoz, ami zajokat okozhatna, a kar elektronikus jelet ad. A Porsche kivette a nehéz terepáttételt, a felező funkcióját terepjáráskor a rövid 1-es igyekszik pótolni. A végsebességet az autó hatodikban éri el. A két magasabb fokozat a halkabb és takarékosabb száguldást szolgálja.
5. Van aktív aerodinamikai fék
Az egyik legérdekesebb részlet a Cayenne Turbóban széria, a többi modellhez rendelhető többállású tetőlégterelő. Az állítható spoiler a csekély légellenállás és fogyasztás illetve a tapadást javító jó leszorítóerő közötti konfliktust kezeli, mert ezek egymással ellentétes célok.
Alapállásban a szárny zárva van és a légellenállás csökkentésével a benzinigényt csökkenti 160 km/óráig. 160 felett a vezérlés két centit emel a légterelőn, amivel növeli a hátsó tengelyre ható leszorítóerőt.
Versenypályán 40 mm a nyitás ugyanebből a célból, de az elektronika egyenesekben, Sport Plus üzemmódban kicsit lejjebb engedi a légterelőt 200 felett, hogy 2-3 km/órával nagyobb végsebességet érjen el az autó, amikor nem kanyarodik.
60 mm az emelés akkor ha a tolótető nyitásakor használatos huzatszelídítés a feladata és 80 mm vészfékezéskor. A legmagasabb-legmeredekebb állásba kb. 0,9 mp alatt emelhető a tetőspoiler, ami aerodinamikai fékként segít a lassulásban, ha 170 feletti sebességről kell vészfékezni. 250-ről satuzva a fékút 2 méterrel rövidebb az Airbrake használatával, ami semminek tűnik, kivéve, ha ezen a két méteren múlik, hogy elütünk-e valakit vagy összetörik-e az autó. A spoilermozgató szerkezet többletsúlya 2,7 kg.
6. Véd a felni megpadkázásától
Nagy előrelépés parkoláskor és nagy sebességnél is az összkerék-kormányzás. Kis tempónál a hátsó kerekek az elsőkkel ellentétesen, utána velük párhuzamosan fordulnak el. Az irány 70 körüli sebességnél vált át, de a vezérlésben a sebesség csak az egyik elem, nincs konkrét sebességérték az átállásra.
Ez a fejlesztés vagy a fordulékonyságot vagy a stabilitást javítja. A Porsche parkolásnál vigyáz a kerekekre: 10 km/óra alatti sebességénél a felnivédelem magától lefékezi az autót, mielőtt a tulaj lehorzsolja a keréktárcsákat a járdán. A gép a felülnézeti kamera képéből és a távolságérzékelők jeleiből tudja, milyen távolságra van a járda.
7. Kevesebb fékpor, 10 dugattyús féknyereg
Mivel a fékpor a városi levegő szálló por-szennyezéséhez is hozzájárul, a betétekről-tárcsákról ledörzsölődő anyagmennyiséget az autógyáraknak csökkenteniük kell. Ezt szolgálja a PSCB (Porsche Surface Coated Brake). Az extrém kopásálló wolfrám-karbid réteggel bevont féktárcsák élettartama 30 százalékkal hosszabb a sima acéltárcsákénál, a fék jobban reagál a lassításra és kivételes terhelésnél sokkal kevésbé kell fokozni a láberőt a pedál nyomásával a konstans lassulás fenntartásához.
A speciális fékbetétet igénylő, a Bosch által gyártott féktárcsa a fehér féknyergekről ismerhető fel. Széria a Porsche Cayenne Turbón, felárért azonban a V6-osokhoz is rendelhető. Esztétikai előnye, hogy olyan kevés fékporral szórja meg az első felniket, mintha kerámia fékbetétet használna a tulajdonos. A másik kedvező vonása, hogy kb. 600 kilométer használat után kialakul egy tükörfényes felület a féktárcsán, ami igazán jól mutat.
A PSCB rendszer mellett továbbra is elérhető a szénszálerősítésű kerámia fékrendszer. A PCCB (Porsche Ceramic Composite Brake) a tükrös tárcsás fékhez hasonlóan elöl tíz (!), hátul négydugattyús féknyergekkel működik.
8. Okos a légrugózás
Mivel a Cayenne az Audi Q7-hez, a Bentley Bentaygához és a jövőre esedékes VW Touareggel egyetemben az Audi által fejlesztett MLB (Modularer Längsbaukasten) nevű hosszmotoros alkatrészkészletre épül, megkapta az Audi SQ7 háromkamrás légrugózását, villámgyors elektronikus dőlés-kiegyenlítését és adaptív lengéscsillapítását.
A három légkamrás légrugóval elsősorban a kényelem javítható, mert leegyszerűsítve minél nagyobb a levegőkamrák térfogata, annál kényelmesebb a rugózás. A légkamrák szelepekkel szeparálhatók egymástól, így az rugózás pillanatok alatt váltható keményről lágyra.
9. 48 volt a fedélzeten
Újak a könnyűfém lengőkarok is a futóműben. Az első kettős keresztlengőkaros felfüggesztést négylengőkaros rendszer váltotta le. Nem azért, mert kecsegtetőbb, egyszerűen ezt diktálta az MLB-építőkészlet a kormányművel együtt, amelyet azonban a Porsche hangolt saját gusztusa szerint.
Az elektronikusan vezérelt dőléskiegyenlítés gyorsabb a hidraulikusnál, ami az elődben működött. A kettéosztott kanyarstabilizátor közepén elöl és hátul is 1-1 bika villanymotor dolgozik. A stabilizátorok két felének elfordításával, akár 1200 Nm erővel, mérsékelhető az autó oldaldőlése, míg terepen a lazább vagy kiiktatott keresztstabilizátorral a kerekek szabadabban mozoghatnak és tovább képesek követni a talajegyenetlenségeket.
Videón a Cayenne E3 futóműve
Ezzel a zötyögés is mérsékelhető valamelyest terepen. Mivel ekkora nyomatékot előállítására kevés a 12 voltos hálózat, a dőléskiegyenlítés külön elektromos rendszerről működik, amely 48 voltos.
10. 3,9 mp 100-ig
Szintén friss fejlesztés a Cayenne Turbóban az új Panamerából ismert V8, a hengersorok közé, a forró V-be helyezett feltöltőkkel. A kínai adórendszer miatt a hengerűrtartalommal nem érdemes átlépni a négy litert, a motor ezért 4000 köbcenti alatt marad. A Cayenne Turbo sem kap változó lapátgeometriájú turbófeltöltőt, szemben a 911 Turbóval vagy az egyik Golf 1,5 TSI-vel. A hengersorokat egy-egy ikercsatornás (twin scroll) megfúvású feltöltő tömi levegővel, a gázokat osztott csatornán vezetik a turbinakerékig, hogy a hengerekben jobban szuperáljon a töltetcsere.
Ennyi levegőhöz adekvát benzinmennyiség is kell, mert ahogy a németek mondják: Kraft kommt von Kraftstoff. (Az erő az üzemanyagból fakad, de magyarul ez nem jön ki.) Ennek örömére az új motorba 250 bar nyomással lövi be a benzint a befecskendezés.
Ez igen magas a modern benzinesek között, bár pont most árulta el a BMW M fejlesztési vezetője, hogy az új M5-ben 350 bar ez az érték. A lényeg, hogy központi helyzetű injektorok minden égéstérben homogén benzin-levegő elegyet tudjanak létrehozni.
Az a fontos, hogy a jó nyomaték érdekében erős örvényléssel érkezzék a keverék, de az is, hogy padlógáznál nagy mennyiségben dőljön be. A bemelegedést vezérelt vízszivattyú gyorsítja, az összetett kenési rendszer versenypályán kanyarodva sem engedi elfogyni az olajat csapágyak, gyűrűk alól.
A vége öröm és boldogság: 550 lóerő, 3,9-,4,1 mp százig és elfogadható fogyasztás, 11,7-11,9 l/10 km az eddigi NEDC-nél reálisabb WLTP-szabvány szerint. Persze nem azonos időben, főleg nem a 286 kilométer/órás végsebességnél. Eszement számok egy több, mint kéttonnás autótól.
+1. Drasztikusan driftel
Ám a Cayenne Turbo nemcsak gyorsulni és lassulni tud, hanem kanyarodni is. Ezt egyelőre utasként éltem át egy ADAC közlekedésbiztonsági pálya körén, ahol végig az volt az érzésem, hogy ez a tömeg itt, ezzel a sebességgel biztosan nem fog bekanyarodni.
Pedig de, kivéve, amikor kikapcsolt menetstabilizálással az igen jó kezű fejlesztők padlógázt adtak. Ilyenkor a hátsó kerekek favorizáló és modelltől függően Porsche Torque Vectoring Plus a 770 Nm nyomatékból annyit küld az ívkülső hátsó kerékre, hogy az autó száraz aszfalton képes erőcsúsztatásra, mindezt 315/35 R21-es gumikkal.
Őrület volt az is, amikor vizes kanyarban a vezető szándékosan túltolta a driftet, majd megpördülés helyett a pillanatnyi gázelvételből és a kormánnyal való nyitásból a rendszer megértette, hogy ki kell húzni az autó orrát a farolásból.
Ekkor az első kerekekre adott nyomatékkal ezt úgy tudta megtenni, ahogy elsőkerekes autókat lehet kimenteni gázadással, az autót az orránál fogva kihúzva a slamasztikából. Egészen hihetetlen, ahogy 130-140 fokos farolásból, merőben elveszettnek tűnő helyzetből megment a megpördüléstől az okos hajtásrendszer. A hajtáslánc hangolásáért felelős szakember a sarkvidéki, befagyott tó jegén végzett tesztekről csak annyit mondott, hogy havon az új Porsche Cayenne addig farol tetszőleges szögben, amíg ki nem fogy a tank.
És ekkor a fejlesztők bevitték a döntő találatot azzal, hogy a Cayenne letért a pálya menti földútra, felment és automatikusan leereszkedett a 25-40 fok közötti meredélyeken és igazából meg sem érezte a közepes terepet az az autó, amely mindemellett csendes és kényelmes autópályán, elfurikázik továbbá 3,5 tonnás utánfutóval a horgon. Még nem vezettük, de annyi kiderült, hogy a Porsche Cayenne E3 kódjelű harmadik generációja is tud valamit, amit a többi behemót nem.