A cikk apropóját egy ártalmatlannak induló FB-bejegyzés adta, ahol a fedélzeti kamerával felvett videón néhány kötelékben repülő robogós rezzenéstelen arccal áthajt a piroson. Ez itt:
Innen egy pillanat alatt eljutott a poszt alatt összegyűlt műértő közönség odáig, hogy a bringások is ugyanezt csinálják, amire rögvest autósokat a bringások előzésekor nem megfelelő oldaltávolság miatt büntető rendőrös videóval vágtak vissza. Innen egyenes volt az út, a „ti vagytok szabálytalanabbak, nem is, hanem ti” végkifejletig.
Na de mégis, kik szegnek meg több szabályt, illetve ami még érdekesebb, kik okoznak több balesetet? Van-e értelme bringásról, autósról, Kraz-sofőrről beszélni, vagy inkább idióták és normálisok között szakad ketté a közlekedő tömeg? Egyáltalán van ennek jelentősége? Próbáljuk meg kihámozni a KSH tengernyi adata közül a tutit.
forrás: ksh.hu
A fővárosban 2015-ben nagyjából 600 ezer autó közlekedett, hogy a baleseti statisztikákat össze lehessen hasonlítani, tudni kéne azt is, hogy hány kerékpárossal számolhatunk Budapesten? Jó kérdés, amire még a Magyar Kerékpárosklub sem tudott pontos választ adni. Ugyan weboldalukon több fővárosi forgalom-, illetve bicikliszámláló által mért adat megtalálható, de ezek csak egy-egy, jellemzően biciklisek által különösen kedvelt útszakasz bringaforgalmát mérik.
2014-ben a BKK forgalomszámlálása szerint az Andrássy úton az ott közlekedők több mint 12 százaléka volt kerékpáros. Mondjuk, nem derül ki, hogy ez nyári vagy téli hónap adata, de joggal tippelhetjük, hogy ez bringás szempontból egy erősebb időszak volt. Ember legyen a talpán, aki ez alapján megtippelné, mennyien bringáznak a fővárosban. Végül a Wikipedia segített, ott ez áll: „becslések és helyi mérések szerint egy átlagos hétköznapon 1-2% között van a kerékpáros forgalom aránya”. na, ez már valami, legalább lehet vele számolni.
Nézzük gyorsan a baleseteket. Az nem annyira meglepő, hogy az összes hazai baleset közül a legtöbbet – 62 százalékot – az autóvezetők okozzák, hiszen ők vannak a legtöbben. A második helyen viszont a kerékpárosok találhatók – 11 százalékkal -, megelőzve a teherautó-vezetőket, motorosokat és a legbiztonságosabban közlekedő buszsofőröket, akik a balesetek mindössze 1 százalékáért felelősek.
Mit jelent ez a fővárosban, ahol 2015-ben összesen 3545 baleset szerepel a statisztikában, ebből 2274-et okozott autós és 231-et kerékpáros, ami kis kerekítéssel tízszeres különbség. Viszont közel nem tízszer, hanem ötvenszer, százszor annyi autós van az utakon, mint bringás, ami rögtön árnyalja a képet és kiderül, hogy arányaiban sokkal több baleset szárad a bringások lelkén, mint az autósokén. Az ittasan okozott balesetek aránya pedig még ennél is rémisztőbb, az autósok 845, míg a kerékpárosok 381 ittasan elkövetett balesetért felelősek.
forrás: ksh.hu
De miért ennyire rossz a statisztika?
Az, hogy a bringások több balesetet okoznak, mint az autósok, az akár még érthető is lehetne. Nekik nem kell beszámolni arról, hogy ismerik a KRESZ-t, nincs jogosítványuk sem – bár ez nem feltétlenül van így, hisz rengetegen autót is vezetnek –, és az azonosíthatatlanság miatt még az ismert szabályokat is nagyobb rugalmassággal kezelhetik, mint a kamerák képei alapján utolérhető, felelősségre vonható, rendszámmal is rendelkező egyéb járművek vezetői. Lehet álszenteskedni, hogy én bezzeg sosem megyek át piroson bringával sem, de azért ne várjuk, hogy ezt el is higgyük. Nincs olyan bringás, aki egy teljesen indokolatlan, kihalt utcában útját álló piroson még nem ment volna át, amit autóval már biztos nem tenne meg.
„Jó, de az autós meg nem ad elsőbbséget”
Kérdés, kinek hol van elsőbbsége. A biciklisnek zebrán áttekerve sajnos nincs, ellenben, ha leszáll és tolja a bringát, akkor gyorsan átminősíti magát gyalogosnak és rögtön övé az elsőbbség. De rengeteg olyan hibrid átkelőhely is van, ahol egymás mellett megy a gyalogos és a bringás sáv. Itt az a furcsa helyzet állhat elő, hogy a bringaútról érkező kerékpáros kap egy háromszöget, így ha nyeregben marad, akkor neki kell elsőbbséget adnia, ha viszont leszáll és áttolja a bringát, akkor neki adnak elsőbbséget.
Nem mindenhol kell a kerékpárt tolva átkelni az úttesten. Igaz, az ilyen bicikliutas kereszteződések általában lámpával biztosítottak, vagy a biciklisnek elsőbbségadás kötelező táblája van
Az az autós, aki a gyalogost is átengedi – mert nyilván nem mind ilyen -, valószínűleg akkor sem fog összeomlani, ha áttekernek előtte biciklivel a zebrán. Itt nem is a leszálláson van a hangsúly, sokkal inkább az átkelőhelyhez érkezés tempójában. Aki 20-30-as tempóval ugrat az úttestre elsőbbsége tudatában, azt érhetik kellemetlen meglepetések. Talán ezért kell a KRESZ szerint leszállni a bringáról, pedig normális tempó és egy kis figyelem mellett nem lenne rá szükség. Emellett vannak olyan idétlen kereszteződések, ahol az autós, ha megfeszül, sem képes szabályosan elsőbbséget adni. Nézzük például az alábbi helyszínt. Itt a keresztirányú kerékpáros forgalomnak van elsőbbsége, majd a keresztirányú autóforgalomnak. Viszont itt az autós még akkor is blokkolhatja a bringások útját, ha amúgy felismeri a kiegészítő táblát és esze ágában sincs feltartani őket. Persze megpróbálhat átlátni a bokron is. Hasonlóan kretén bringás, autós kereszteződés van még vagy ezer.
Nem könnyű úgy kikanyarodni, hogy senkit ne zavarjon az autós és biztonságos is legyen a manőver. Az elsőbbségadás kötelező tábla alatt nem népi motívum a sok sáv, hanem azt jelenti, hogy a bicikliúton érkezőnek is elsőbbséget kell adni
„Biciklivel ott megyek, ahol akarok”
Papíron, illetve a szabályok szerint a bringásnak a kerékpárúton kell haladnia, akkor is, ha ő inkább a vele párhuzamosan futó úttestet is részesítené előnyben. Igaz, az élet közel nem ilyen egyszerű. Például, ha a kerékpárúton tébláboló gyalogosok miatt a biciklis nem tud haladni, akkor már lemehet az autósok közé. Gyalogos ugye szabály szerint nem lehetne a bringaúton, de persze a bringaút-létesítés legegyszerűbb módja, ha felfestenek a szélesebb járdára egy sárga csíkot, aztán kész, lehet átadóünnepséget szervezni, hogy lám, megint lett tricsimilliárd kilométer új bringaút.
Itt épp nem szabályos a buszsávban tekerés
Aki úgy érzi, vannak sötét foltok a bringás KRESZ-tudásában, az bátran nézzen szét a Magyar Kerékpárosklub weboldalán. Tényleg remek tippek vannak ott összeszedve, de szívem szerint ezt a korábbi, kerékpáros túlélésről szóló cikkünket is egy az egyben átemelném ide. Ebben egyirányú utcától a járdán, buszsávban bringázásig az égvilágon minden benne van.
A buszsáv csak akkor használható bringával, ha ezt külön jelzik
Mi a megoldás?
A legjobb talán az lenne, ha már az iskolákban elkezdenék a KRESZ-oktatást, ahogy ezt már 2013 elején megírtuk. Mármint, azt írtuk meg, hogy tervezik. Persze ebből az akkor karnyújtásnyira vizionált dologból azóta sem lett semmi. Pedig igény volna rá, biztos jót tenne a baleseti statisztikáknak, ha olyan kerékpárosok kerülnének ki a közlekedésbe, akik legalább már hallottak arról, hogy hogyan is kellene közlekedniük. Hasonló megoldást javasolna a Kerékpárosklub is, ők azt kezdeményezték a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal zajló tárgyalások során, hogy általános iskolai tananyag legyen a közlekedés oktatása, így 14 év felett senki ne lépjen utcára a szabályok és együttműködési alapelvek ismerete nélkül.
Az autósoknak leginkább azt kéne megszokniuk, hogy a kerékpár 2017-ben már rég nem játékszer, hanem minden fogyatékukkal – lassú – és előnyükkel – elfér mindenhol – ugyanolyan, teljes értékű közlekedési eszköz, mint mondjuk az autó vagy a motor. Tapasztalatok szerint leginkább azokkal van baj, akik már évtizedek óta vezetnek és ezalatt azt szokták meg, hogy a bicikli az csak valami kis hobbi izé, és nem kell különösebben komolyan venni, mert vendég az úton, aki illedelmesen elkotródik, ha megérkezik a méltóságos sofőr úr. És nem érv az sem, hogy az autós fizet adót, a bringás meg nem, ne zavarogjon itt a drága pénzen épített autóúton, mert a biciklis is adózik, még ha egy csepp benzint sem vett még életében. Nem mellesleg simán lehet autója is, így inkább örülni kéne annak, hogy nem parkolóhely- és sávkonkurens.
Kerékpárúton jóval biztonságosabb a bringás közlekedés, mint az autók között
A bringásoknak kötelező KRESZ-oktatás, illetve vizsga hiányában önállóan kéne utánanézni a legelemibb szabályoknak. Nem utolsósorban a szabályokon is volna mit változtatni, hiszen megoldhatatlan feladványok is vannak a KRESZ-ben. Például mit tegyen az a család, ahol a felnőttek egy 7 és 10 éves gyerekkel mennének biciklizni? A gyerek főútvonalon nem bringázhat, járdán kell tekernie. A felnőtt viszont a járdán nem mehet. Tádááám. Valaki szabálytalanul kénytelen bringázni.
