„Osztják már a pikáns rendszámokat (fotó itt), 2018-ban pedig ingyen kaphat bárki a rendőrökéhez hasonlót” – írtuk decemberi cikkünkben, amelynek egyik része önálló életre kelt az írás megjelenése után, és felébresztette egyes olvasóinkban a kisördögöt.
Éppen azt részleteztük, hogy milyen tartalmú egyedi rendszámok (4 vagy 5 betű, plusz 2 vagy 1 szám) kiadását tiltja a vonatkozó jogszabály, hiába fizetne értük egy-egy kérelmező 435 ezer forintot, nem adhatók ki, amire két szemfüles rendszámvadász remek képeket küldött.
Cikkünk megírása előtt konkrét példákat kértünk elutasított rendszámkérelmekre a Belügyminisztériumtól (BM), válaszában a tárca „elutasításra, visszavonásra vonatkozó” példaként többek között a QRVA és a FURER szavakat hozta fel.
Nos, erre reagálva az alábbi képeket küldték önök, ezúttal is köszönet a segítő aktivitásért.
A BM levelében leírtak szerint a jogszabály alapján ilyen rendszámok nem adhatók ki ma Magyarországon. A saját maguk által felhozott QRVA és FURER kapcsán így fogalmaztak: „az elutasítást indokolja, hogy az említett példák közerkölcsbe ütköznek, illetve önkényuralmi jelképként értelmezhetőek”.
Hogy is szól az a kövér bekezdésnyi, ide vonatkozó szabály?
„Közrendbe ütközőnek kell tekinteni az egyedileg előállított rendszámtáblát, ha annak jelkombinációja sérti Magyarország államberendezkedésének és jogrendszerének az Alaptörvényben meghatározott alapvető elveit és intézményeit, az ott meghatározott alapjogokat és kötelezettségeket, valamint azokat a feltétlen érvényesülést kívánó jogi normákat, amelyek közvetlenül védik az ország társadalmi-gazdasági rendjének alapjait, így különösen, ha a jelkombináció önkényuralmi jelképre utal, illetve jelentéstartalma önkényuralmi rendszert jelképező személlyel azonosítható. Közerkölcsbe ütközőnek kell tekinteni az egyedileg előállított rendszámtáblát, ha annak jelkombinációja sérti a nagy többség által elfogadott, pozitív értékeket, így különösen, ha az erkölcstelen, durva, agresszív, trágár jelentéstartalomra utal.”
Tekintsünk most el attól, hogy szerintünk részben gumiból formálták e sorokat, mondjuk, hogy mi ütközik közerkölcsbe, vagy mi nem. Ebben a konkrét ügyben mindegy, ki miként értelmezi a mondatokat, hiszen a tárca maga nyilvánította a fenti két rendszámot jogszabály-ellenesnek.
Akkor mégis hogyan kerülhettek autókra? Lehetne találgatni a fotókkal kapcsolatban, mi azonban három állami szervet bevonva nyomozni kezdtünk.
Az első kérdés mi más is lehetne, mint hogy valósak-e egyáltalán a fotókon szereplő azonosítók? Gyorsan kiderült, hogy igen!
Igen, valóban, ezt a két pár rendszámot legyártották és kiadták a magyar hatóságok. Felkerültek az Audira és a Mercire, jöttek-mentek az autók, a rendszámvadászok lefotózták őket, felrakták a képeket az egyedi azonosítókat gyűjtő fórumoldalakra, majd… Majd egyszer csak visszavonták mindkét rendszámot ugyanazok a hatóságok. Vagy mások, de erre még visszatérünk.
A QRVA-11 rendszámot 2014. október 8-án vonták vissza, a FURER-1-et 2015. július 17-én. Az indoklás éppen az, ami miatt ki sem adhatták volna őket, nyilván már mindenki kívülről fújja: „közerkölcsbe ütköznek, illetve önkényuralmi jelképként értelmezhetőek”.
Számos kérdést felvetnek a történtek, mi ezeket küldtük a Belügyminisztériumba:
– Hogyan adhatták ki a hatóságok ezt a két, jogszabályba ütköző rendszámot?
– Volt vizsgálat a kiadásról? Ha igen, milyen eredménnyel zárult? Kiderült, kik a felelősök a két ügyben? Ha igen, milyen következményekkel járt e két rendszám kiadása?
– Ha nem volt vizsgálat, annak mi az oka?
– Hogyan történt a rendszámok visszavonása? Kapott az Audi és a Mercedes üzembentartója egy-egy levelet, hogy vigye be, és kap másikat?
– Szintén egyedi rendszámot kaptak a leadottak helyett? Ha nem, akkor visszakapták a fejenként befizetett több százezer forintot?
Az addig segítőkész BM meglehetősen hivatalosra vette a választ. „A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 26/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet rendelkezik az egyénileg kiválasztott és az egyedileg előállított rendszámtáblákról. Az egyénileg kiválasztott rendszámtábla megválasztását és az egyedileg előállított rendszámtábla legyártatását a XIII. Kerületi Hivatal, a sorozatban előállított rendszámtábla egyénileg kiválasztott rendszámtáblává történő átminősítését a közlekedési igazgatási hatóság engedélyezi. A feltett kérdések tekintetében javasoljuk az említett hatóságok megkeresését.” Azt most hagyjuk, hogy elírták a jogszabályszámot, foglalkozzunk a lényeggel.
Tudni kell, hogy a sokáig önálló Nemzeti Közlekedési Hatóságot a kormány 2016. december 31-től beolvasztotta a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumba, így egyrészt nekik írtunk, mint jogutódnak, másrészt a válaszban említett kormányhivatalnak. Előbbiből felhívtak, hogy nem ők az illetékesek, hanem szerintük is a másik megnevezett állami szerv, amely viszont írásban közölte, „az egyedileg előállított rendszámtábla legyártatásának engedélyezésével kapcsolatos feladatokat 2017. január 1-től látja el”.
Nem adtuk fel, megkérdeztük tőlük: „A BM szerint önök az illetékesek, önök szerint viszont nem. Kihez forduljon szerkesztőségünk? Önök szerint melyik állami/önkormányzati hatóság/szerv lehet illetékes megválaszolni a kérdéseinket?”
Innen kezdett vicces lenni a történet, bár nem tartott sokáig a levelezés. „A BM tájékoztatása helytálló, hiszen az egyedileg előállított rendszámtábla legyártatásának engedélyezésével kapcsolatos feladatokat 2017. január 1-től valóban Budapest Főváros Kormányhivatala XIII. Kerületi Hivatala látja el. Ennek megfelelően, a BM tájékoztatása és a korábbi tájékoztatásunk között nincs ellentmondás. A 2017. január 1-jét megelőzően lezárult ügyekben Budapest Főváros Kormányhivatala nem tud tájékoztatást adni.”
Mivel szeretnénk tájékoztatni az olvasóinkat az ügyről, pláne, hogy beismerten jogszabály-ellenes rendszámot adtak ki a szervek, meg ugye nem 2017 januárjában indult az élet a magyar közigazgatásban, ezért a legegyszerűbb kérdést küldtük el.
„Működik ma olyan állami szerv, amely tud válaszolni a sajtónak erre a pár egyszerű kérdésre?”
Önök szerint milyen válasz érkezett?
Az nyert, aki szerint semmilyen.
Milliárdokat fizetnek be az autósok a különc rendszámokért
Valószínűleg nem mondanának tízezres darabszámot a megkérdezettek, ha feltennénk a kérdést: vajon mennyien vásárolnak manapság 112 ezer forintért egyéni rendszámot (3 betű, 3 szám), és mennyien 435 ezer forintért egyedi azonosítót az autójukra? Nos, az elmúlt három évben több mint 40 ezren költöttek erre autónként hat számjegyű összeget, annak ellenére, hogy az abc második harmadának végéhez érve egyre fogynak a még szabadon variálható betűk és számok.
Bármily’ meglepő, az elmúlt négy évben összesen 41 145 darabot vásároltak meg az autósok (plusz tavaly decembere), amivel az állam is rendkívül jól járt. A bő negyvenezer rendszámért 6,63 milliárd forintot fizettek be a különlegességre vágyó autósok 2014 eleje óta az államkasszába.