Egyre több pénzt fizetnek az autósok a hazai díjköteles útrendszer használatáért. A tavalyi év rekordbevételt hozott, ugyanis
– 2015-ben 57,69 milliárd forint folyt be a kasszába,
– 2016-ban 62,97 milliárd forint,
– 2017-ben már 67,56 milliárd forint.
Darabra tavaly 13,9 millió úthasználati jogosultságot értékesített a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (NÚSZ), ami 7,8 százalékos növekedés. Valamennyi e-matrica típusból több kelt el 2017-ben, mint egy évvel korábban, ezek közül is átlagon felüli növekedést produkált az éves matrica (plusz 12,2 százalék) és a megyei jogosultság (plusz 13,65 százalék). Szárnyalt az e-matricák eladása, a 2015. január 1-jén bevezetett típusból 2017-ben mintegy 1,73 millió darab fogyott, 208 ezerrel több, mint 2016-ban.
„Az éves és a megyei e-matricák értékesítési darabszámainak erőteljes növekedéséből arra következtetünk, hogy a járművezetők az elmúlt években tudatosabbá váltak, miközben egyre inkább tisztában vannak lehetőségeikkel a díjköteles úthálózat használatáról. Az adatokból az is egyértelműen kiderül, hogy a három évvel ezelőtti bevezetéskor még ellenérzésekkel fogadott megyei jogosultság igenis sikeres termék, és egyre többen használják ki az általa nyújtott előnyöket” – mondja Török Szabolcs, a NÚSZ szóvivője.
A matricáknak majdnem a felét külföldiek veszik
A 2017-ben értékesített matricák 44 százalékát külföldiek vásárolták. Mivel arányaiban nem pont ugyanolyan típusú és időtartamú jogosultságokat vesznek, mint a magyarok, a befizetett összegnek ez a 36 százalékát jelenti.
Természetesen a benzinkutaknál eladott matricákkal kapcsolatban a NÚSZ-nak nincs arról statisztikája, hogy melyiket milyen nemzetiségű autós vásárolta, az e-matricákkal kapcsolatban azonban létezik precíz országlista.
1. Németország 1,37 millió darab
2. Románia 1,2 millió darab
3. Ausztria 729 ezer darab
4. Szlovákia 488 ezer darab
5. Lengyelország 262 ezer darab
(…)
10. Egyesült Királyság 151 ezer darab
Egyelőre nincs adat a pótdíjakról, egy újdonság csökkentheti a figyelmetlen autósoknak kiosztott büntetéseket
Kíváncsiak voltunk rá, hogy miként alakult 2017-ben a kiszabott pótdíjak és a befizetett büntetések száma, valamint, hogy mely nemzetek autósai próbálkoznak leginkább fizetés nélküli sztrádahasználattal. Mint kiderült, ezt a részét még nem zárta le a 2017-es évnek a NÚSZ, állításuk szerint még zajlik a tavaly decemberi pótdíjas esetek feldolgozása, sőt, a pótdíjfizetési levelek kiküldése.
„Annyit elárulhatunk, hogy a pótdíjas esetek száma és az ebből származó bevétel messze nem követte azt a növekedési dinamikát, ami a matrica-értékesítési bevételnél tapasztalható. Vagyis arányaiban kevesebb pótdíjas esettel számolhatunk 2017-re vonatkozóan” – felelte a Vezess kérdésére Török Szabolcs.
Egy 2018-tól életbe lépett újítás tovább csökkentheti a kiküldött csekkek számát. Főként azok kaphatnak kevesebbet, akik a múltban nem füllentettek, amikor azt állították: nem tudták, hogy díjköteles útra hajtottak, vagy akkor csaptak a homlokukra, amikor már az autópályán hajtottak matrica nélkül.
Januártól ugyanis a fizetős szakaszra felhajtás után hatvan perc áll az autósok rendelkezésére a jogosultság megváltásához. Vagyis még az is beleférhet, hogy az első benzinkútnál vegyen valaki matricát, akár 40-60-80 kilométernyi úthasználat után. Ez a szerkesztőségben is kisebb vitát váltott ki, van, aki szerint szimpatikus újítás, míg más túl soknak tartja a 60 perc engedményt.
Megkérdeztük a NÚSZ szóvivőjét, hogyan jött ki az egyórás türelmi idő. „A számítás alapját az az adat képezte, hogy mennyi idő kell ahhoz, hogy a díjfizetős úthálózatra felhajtva az autós biztosan elérjen egy értékesíti pontot. Ehhez az időhöz a kalkuláció során olyan tételeket is hozzáadtunk, mint az esetleges sorban állásra, vagy magára a vásárlási tranzakcióra fordított idő, így jött ki a 60 perces határ.”
Hasít az elővétel is
Nagyon úgy tűnik, hogy bejött a csak a költségvetést szem előtt tartó döntéshozók számítása, simán lehet, hogy az idén még az eddigieknél is több pénzt fizetnek be az autósok. Megtudtuk, hogy nagy forgalmat hozott a 2018-as országos éves, és a megyei matricák december 1-jén indult elővásárlási időszaka.
Az illetékes fejlesztési minisztérium 2016-ban tette lehetővé az autósoknak, hogy elővételben vásárolják meg a következő évre érvényes e-matricájukat. A statisztikákból kiderül, hogy tavaly jóval többen éltek ezzel a lehetőséggel, mint korábban, hiszen összesen mintegy 121 ezer jogosultság kelt el elővételben. Ez brutális, 59,2 százalékos növekedés az előző évhez képest. A bevétel közel 2,1 milliárd forint volt.
Nem állt meg itt a lendület, az értékesítés erőteljes növekedése 2018 első három hetében is folytatódott. Az előértékesítési időszakkal együtt eddig összesen közel 1,23 millió 2018-as jogosultságot vásároltak az autósok, míg egy évvel korábban ez az adat 1,07 millió volt. Ez 14,3 százalékos növekedés, azaz ömlik a pénz a pár éve megnyitott kasszába.
Elégedett lehet a költségvetés
Aki nem tudná, talán az sem lepődik meg rajta, hogy a költségvetés évről évre konkrét összeg beszedését és továbbítását várja el a NÚSZ-tól, amit 2017 júniusában jelentősen, 13 százalékkal megemeltek. Itt sokaknak beugorhatnak az állam traffipaxos bírságelvárásai, de ne menjünk most el abba az irányba.
Ha az elvárások felől nézzük a tavalyi kasszazárást, a szolgáltató részéről akkor sincs gond. A NÚSZ e-matricás bevételei (e-matrica-, pótdíj- és szolgáltatási bevételek együttesen) évek óta felülteljesítik a költségvetési elvárásokat. Sőt, a 2017-es év a NÚSZ nyakába akasztott 13 százalékos elvárt bevételnövekedést is felülmúlta 2,2 százalékkal.