Ezen sorok olvasása közben nem véletlenül érezhetjük időhurokban magunkat, akár Phil Connors az „Idétlen időkig” című filmből. Mert idei helyzetjelentésünk a kátyúkkal vívott örökös háború állásáról szinte semmiben sem különbözik a tavalyitól. Vagy a tavalyelőttitől.
Minden télen eljön a pont, amikor levélben keressük meg a Magyar Közutat, Pécsi Norbert Sándor, kommunikációs vezető pedig részletes, pontos választ ad a helyzetről:
„A 32000 km hosszú országos közúthálózatot tekintve, az útburkolatok átlagos életkora 25-26 év. Az elmúlt években az átlagéletkor ugyan kis mértékben tovább nőtt, de ennek üteme az építési, felújítási tevékenységek következtében lassuló tendenciát mutat.
A 2017-es adataink alapján, az országos közutak burkolatállapot szerinti osztályozása alapján 11,5% jó, 6,4% megfelelő, 19,4% tűrhető, 11,2% nem megfelelő, 51,4% rossz állapotban van. Ez előrelépés a 2016-os évhez képest, amikor az utak 9,6%-a volt jó, 6,4%-a megfelelő, 19,6% tűrhető, 11,5% nem megfelelő, 52,8% pedig rossz.”
A helyzet tehát fikarcnyit javult, de még mindig pocsék. A hazai úthálózat 51,4 százaléka a rossz kategóriába esik, ez pedig elég indok arra, hogy évente átismételjük a kátyúkár kérdéskörét.
Mennyibe kerül a tűzoltás?
A Magyar Közúttól azt is megtudtuk, hogy a legégetőbb úthibák eltüntetése mekkora összeget emészt fel: „A jelenlegi téli időszakban, 2018. január 17-ig Társaságunk több mint 961 millió forintot költött kátyúzásra és egyéb saját kivitelezésű burkolat karbantartásra. A 2018-as évi üzleti terv szerint, a teljes téli időszakra az ilyen jellegű burkolat karbantartási munkák várható összege 1,447 milliárd forint.
Az összegek természetesen csak a téli időszakban végzett helyreállítások költségét tartalmazzák, a nagyobb volumenű, a tavasztól őszig megvalósuló burkolat felújítások és saját kivitelezésű javítási munkák költsége ebben nem szerepel. Egy-egy burkolathiba kijavítása függ annak méretétől, nagyságától és attól is, hogy a javítás csak a kopóréteget, vagy más területet is érint-e. A hidegaszfaltos javítás ugyanakkor csak ideiglenes megoldás, a melegaszfaltos javítások sokkal tartósabbak. Utóbbit viszont csak tavasztól-őszig tudjuk elvégezni, mivel a téli időszakban a melegaszfalt keverő telepek nem működnek.
2015 és 2017 között a gyorsforgalmi utakon 2,2 kilométeren végeztünk felújítási munkákat, összesen bruttó 1,127 milliárd forint értékben. A főutakon ugyanezen időszak alatt 471 kilométernyi út újult meg, összesen bruttó 44,1 milliárd forint értékben. Ezen kívül 285 kilométernyi mellékutat újíthattunk fel, mintegy bruttó 23,8 milliárd forintból.”
A cég elsősorban a saját útellenőrein keresztül szerez információt az úthibákról, több száz útellenőr járja meghatározott terv alapján a közúthálózatot, emellett a lakossági bejelentésekre is figyelnek. Vagyis, ha elég levél érkezik egy fenyegető kátyúról, akkor arra biztos figyelmet fordítanak, de alapvetően a következő tényezők határozzák meg a javítások sorrendjét:
– elsőként a balesetveszélyesnek ítélt kátyúkat javítja ki,
– második helyen az autópályák, autóutak és a főutak hibái állnak,
– csak ezek kijavítása után következnek az alacsonyabb rangú mellékutak.
Elkapott egy alattomos lyuk, mit tegyek?
2017-ben összesen 666 úthibából eredő kárbejelentés érkezett, 2016-ban pedig 719 bejelentést rögzítettek a Magyar Közútnál. 2017-ben összesen 247 úthibából eredő kárügy esetében történt elismerés és kifizetés, szemben a 2016-os 346 káresemény elismerésével és kifizetésével.
A lehetőség tehát adott, de van pár buktató és körülmény, amit figyelembe kell vennünk, ha kártérítésért folyamodunk. Még mielőtt bármit is tennénk, győződjünk meg arról, hogy volt-e az adott útszakaszon úthibákat jelző tábla. Ha van, akkor felesleges energiát fektetni a kártérítési eljárásba, ha nincs, akkor van esélyünk. Mivel saját testi épségünk fontosabb, mint egy sérült felni, ezért forgalmas útszakaszon, autópályán ne kockáztassunk szabálytalan megállással. Ilyen esetben kérni kell a legközelebbi autópálya-mérnökség segítségét (pl. SOS-telefon), és a legközelebbi biztonságos helyszínen (pl. pihenőben) kell megvárni a kiérkező útellenőrt.
A káreseményt nekünk, a kárigénylőnek kell igazolnia, ezért mindenképp csináljunk fotókat az autón látható kárról, a helyszínről (utca, házszám, beazonosítást segítő kép hasznos lehet), de nagyobb kár esetén a legcélravezetőbb helyszínelést kérni a rendőrségtől.
A vezetőnek érdemes leszögeznie, hogy tisztában volt az úthibával, a körülményeknek megfelelő sebességgel vezetett, de akár a szembeforgalom vagy a parkoló autók miatt nem tudta kikerülni. Aki nem látta az úthibát, az nemigen számíthat kártérítésre, mert a közútkezelő arra hivatkozik majd, hogy az illető nem megfelelően vezetett.
A törvény betűi: témába vágó fontos paragrafusok
A kártérítési felelősséget a polgári jog egyik alapelve határozza meg, miszerint, aki másnak kárt okoz, köteles azt megtéríteni. A kátyúkár megtérítése kapcsán a közúti közlekedést szabályozó, 1988. évi I. törvény alábbi paragrafusai a mérvadóak.
34. § (1) A közút kezelője – az országos és a helyi közutak kezeléséről szóló jogszabályok szerint eljárva – köteles gondoskodni arról, hogy a közút a biztonságos közlekedésre alkalmas, közvetlen környezete esztétikus és kulturált legyen.
(4) A közút megrongálódását a közút kezelője – az országos és a helyi közutak kezeléséről szóló jogszabályok szerint eljárva – köteles kijavítani, és a közút forgalmának biztonságát veszélyeztető helyzetet elhárítani. A kijavításig és a veszélyhelyzet elhárításáig köteles a forgalomban résztvevőket a veszélyre figyelmeztetni, szükség esetén sebesség- vagy súlykorlátozást elrendelni, illetőleg a közutat lezárni.
35. § Az út kezelője a kezelői kötelezettségének megszegésével okozott kárt a polgári jog általános szabályai szerint köteles megtéríteni. A kártérítési követelést a kár keletkezését követően haladéktalanul kell a közút kezelőjéhez bejelenteni.
A helyszíni dokumentáció után, fényképekkel felvértezve kezdhetjük meg a kátyúkár hivatalos bejelentését, lehetőleg minél hamarabb, legfeljebb nyolc napon belül. Ehhez első körben ki kell derítenünk, hogy ki az adott szakasz fenntartója.
Az országos közúthálózat kezelője a Magyar Közút Zrt., 2013 óta az autópályákat is beleértve. A lakott területen belüli útszakaszok az illetékes önkormányzat hatáskörébe tartoznak, Budapesten gyakorlatilag a tömegközlekedési járművek által használt utak kezelője a BKK Közút, a többi a helyi önkormányzat felelőssége. Az adott útszakasz kezelője többek között a kira.gov.hu/kira, illetve a www.utadat.hu oldalakon található térképek használatával is kideríthető.
Előfordulhat, hogy az érintett közútkezelő vitatni fogja saját felelősségét vagy a kár mértékét, az önkormányzatok egy része biztosítást köt a jogos kárigények térítésére, más közútkezelők saját zsebből fizetik a károkat.
Mivel az úthibák okozta károk java az 50-100 ezres casco önrész alatti tétel, érdemes külön megköthető kátyúkár-biztosítással készülni, évente pár ezer forintért.
A kátyúbiztosítás előnye, hogy az ügyfélnek nem az adott útszakasz kezelőjével kell a kártérítést intéznie: a biztosító kifizeti az autós kárát, és a számlát utólag rendezi el a felelős szervvel. A bizonyíthatóság természetesen a biztosító felé is fontos követelmény. Kátyúbiztosítás önállóan is köthető már, de több biztosító kátyú- és defektbiztosítási szolgáltatását a kötelező biztosítás kiegészítő elemeként, kedvezményesen is biztosítja.
Némi reménysugár, hogy 2018-ban javulhat a helyzet, több mint 155 milliárd forint értékben mintegy 1250 kilométernyi országos út teljes körű felújítása van tervben. Ezzel talán beeshet 50 százalék alá a rossz kategóriába sorolt szakaszok aránya.