Éppen tíz éve dolgozott hivatásos sofőrként azon a szeptemberi napon Attila, amikor az első meglepő hibát elkövette. Kívülről nézve nem is igazán érthető, miként sodorhatott el az utánfutós kamionjával egy útszélen sétáló gyalogost úgy, hogy nem jött szemben más jármű, azaz volt hely számára az úton bőven – így indul a közlekedési balesetek bírósági utóéletét bemutató sorozatunk e heti története.
Először egy gyalogos, utána egy tükör
Egy vidéki bevásárlóközpont melletti buszmegállóhoz bandukoltak páran az útszéli csapáson, közvetlenül az aszfalt mellett, amikor a későbbi vizsgálat szerint olyan 44-46 km/órás sebességgel arra haladt Attila kamionja. A megengedett maximális sebességen belül ment tehát a Volvo kiváló látási viszonyok közepette, szokás szerint utánfutót húzott. Szemből éppen nem jött senki, amikor a sávja jobb szélén vezetve a szerelvényt elsodort egy szatyrokkal sétáló nyugdíjas nénit.
A 71 éves nagymama az orvosszakértői vélemény szerint 8 napon belül gyógyuló sérülést szenvedett, meghúzódott a háta, valamint lehorzsolódott a válla. Szerencsére a jobbján sétáló kiskorú unokája nem sérült meg, csak megijedt a környékükön haladó többi gyalogossal együtt. A sofőr lassított, megállt, ám amikor látta a tükörből, hogy az idős hölgyet felállították, ráadásul mutogat a vezetőfülke irányába, továbbhajtott.
Kamionbaleset, M0 (Fotónk illusztráció, forrás: MTI)
Természetesen a szemtanúk által lejegyzett rendszám alapján rendőrségi vizsgálat indult az ügyben, Attilát is meghallgatták. Még le sem zárult ez az ügye, amikor négy hónappal a baleset után ismét hasonló, szimpla elbambulásnak tűnő hibát vétett.
Hajnalban, még sötétben vezette kamionját Budapest egyik – a baleset idején – közepesen forgalmas útján, amikor teljesen indokolatlan módon áttért közel egy métert a szemben jövő sávba. Ott éppen egy másik kamion érkezett vele szemben, szerencsére csak a két jármű azonos magasságban lévő tükörjei csapódtak egymásnak, és törtek le. Attila itt sem lépte túl a megengedett sebességhatárt, és itt sem állt meg, viszont itt is leolvasták a rendszámát, és itt is rendőrségi vizsgálat követte a fuvarozó hibáját.
Kemény üzenetet küldött a rendőröknek egy kamionos
„Van egy cikkük a kamionosok tilosban előzéséről, hogy nem tartják be a szabályokat. Meg hogy a rendőrség bekeményít. Én is kamionos vagyok, szívesen adok tanácsot a béna rendőrségnek, hogy miként kell csinálni ezt a román, bolgár stb. kamionosok ellen. Amit művelnek szégyen!!!!!!!!!!!!!!! Üzenem az autópálya-rendőrségnek, nyugodtan felvehetik velem a kapcsolatot” – írta szerkesztőségünknek egy teherautó-sofőr a minap.
Nem vártunk sokáig, felhívtuk az üzenet küldőjét – a vele készült beszélgetést itt olvashatja, benne több videóval, amin hajmeresztő manővereket művelnek egyes kamionosok.
A sofőr meg a főnöke
Idővel a két ügy összeért, az ügyészség egyrészt segítségnyújtás elmulasztása, másrészt cserbenhagyás vétsége miatt emelt vádat ellene, ráadásul őt nevezte meg mindkét esetben a vészhelyzetek előidézőjeként. Attilát a Vezess jogi szakértőjeként olvasóinknak is gyakran tanácsokat adó Janklovics Ádám, közlekedési ügyekre szakosodott ügyvéd védte.
Az első balesettel kapcsolatban a sofőr nem ismerte el a bűnösségét, állítása szerint szabályosan, a saját sávjában, jóval a megengedett maximális sebességen belül, és egyenesen haladt. A különféle szakértői vélemények, és a szemtanúk vallomásai alapján a bíróság másként értékelte a történteket, szerinte bizonyítást nyert, hogy a vádlott nem volt elég körültekintő, amikor az útszélen gyaloglók mellett elhaladt.
Szabálytalankodó kamionost vesznek körbe rendőrök (Illusztráció, forrás: ORFK)
Súlyosabb a fenti hibánál, és ez már szándékos cselekedet, hogy bár észlelte a balesetet, látta az elesett idős hölgyet, mégis továbbhajtott. A sofőr ezzel megszegte a KRESZ 58. § (1) – (3) bekezdéseit, amiért a bíróság bűnösnek mondta ki „segítségnyújtás elmulasztásának a veszélyhelyzetet előidéző által elkövetett bűntettében”.
Talán nem lep meg senkit, de a másik balesetben sem ismerte el a sofőr a cserbenhagyás vétségét. Állítása szerint nem az ő hibájából értek össze a tükrök, de amikor észlelte a csattanást, megállt. Elmondása szerint úgy érzékelte, a másik kamion továbbhajt, ezért ő is továbbment a dolgára. Plusz hozzátette: azért is továbbindult, mert akadályozta volna a kora reggeli egyre sűrűbb forgalmat.
Sőt, az esetet követően beszólt cége központjába, jelentette a történteket (amit a rendőrség nyomozása igazolt), ám azt az utasítást kapta, hogy vigye tovább a fuvart, a tükröt majd kicserélik. A vádlott szerint más módja is lehetett volna ugyan az eset elintézésének, ám a főnöke úgy gondolta, hogy ha már úgyis van folyamatban egy ügye, vigye el ezt a balhét is.
Egyre több áldozata van a teherautós baleseteknek
Az ORFK baleseti statisztikái szerint a személyi sérüléssel járó közúti baleseteknek a tehergépjármű-vezetők – több év átlagát alapul véve – a 9 százalékát okozzák.
Ez messze a személyautósok adata alatt van, ám a nagy tömegű járművekkel való ütközéskor (vagy elütéskor) a sérülési, illetve halálozási kockázat jelentősen magasabb, ezért szomorú, hogy az ilyen balesetek száma az elmúlt években növekedett.
Az alábbi táblázatot találtuk ezzel kapcsolatban az ORFK honlapján:
„Megállapítható, hogy ha a 2011. év adatait bázisnak tekintjük, akkor 2015-ben az összes személysérüléses baleset száma 8 százalékkal volt több, mint 2011-ben. Növekedett a balesetekben résztvevők száma is 10 százalékkal. (2011-ben 11 537, 2015-ben pedig 12 684 résztvevő.) A 3,5 t, vagy ennél könnyebb tehergépkocsi-balesetek száma 5 százalékkal, a 3,5 t-nál nehezebb tehergépkocsi-balesetek száma pedig ennél nagyobb mértékben, 23 százalékkal növekedett 2015-ben a bázisév adataihoz viszonyítva” – írja a rendőrség a táblázat számainak elemzésében.
Az ORFK Országos Balesetmegelőzési Bizottsága háromrészes cikksorozatot írt a teherautós balesetekről a növekedés miatt, ezeket itt olvashatja.
Senki nem vezethet így. Egy hivatásos még kevésbé
A két esetet egyben vizsgálva a bíróság arra a meggyőződésre jutott, hogy Attila nem a hivatásos járművezetőktől elvárt módon cselekedett egyik ügyben sem, kétszer is megszegte a KRESZ 58. § (1) bekezdését.
„A balesettel érintett jármű vezetője köteles a járművel azonnal megállni, a baleset folytán megsérült vagy veszélybe került személy részére segítséget nyújtani, és az esetleges további balesetek elkerülése érdekében minden tőle telhetőt megtenni” – írja a rendelet, aminek érdemes kiemelni azt a részét, hogy nemcsak a megsérült, hanem a „veszélybe került” emberek részére is segítséget kell nyújtani, amit talán nem is tud minden autós. Ezenfelül a bíróság bűnösnek mondta ki Attilát cserbenhagyás vétségében is.
A sofőr büntetésének meghatározásakor a bíróság figyelembe vette büntetlen előéletét, egy évtizede kifogástalan közlekedési múltját, és azt, hogy 3 kiskorú gyermekről gondoskodik. Egyértelműen súlyosító körülményként értékelte a KRESZ többszörös, rövid időn belül megismételt megszegését, különösen úgy, hogy hivatásos sofőrként munkavégzés közben hibázott többször.
Végül a bíróság 6 hónap börtönbüntetésre ítélte Attilát, melynek végrehajtását egy évre felfüggesztette, valamint egy évre bevonta a jogosítványát is, ami a sofőr esetében valószínűsíthetően egyenlő a munkahelye elvesztésével. Az ítélet szerint a büntetés a felfüggesztett börtönnel és a jogsibevonással már eléri célját.
