Az utóbbi években elképesztően megnőtt az M1-es autópálya forgalma az osztrák határ és az M0 körgyűrű-csatlakozás között. A Magyar Közút tájékoztatása szerint az 1995-ös átlagos napi húszezres járműszámhoz képest ma helyenként a napi 80 ezer jármű elhaladása is gyakori. Minden útnak van egy elméleti áteresztő kapacitása, az M1 a Magyar Közút szerint elérte azt az állapotot, hogy helyenként 100% feletti a terhelés – nem véletlenül van annyi baleset és dugó.
Csak Győr térségében napi egy balesetet regisztráltak tavaly, a balesetek pedig tovább lassítják a forgalmat. Érdekes, hogy a személysérüléses balesetek száma részben épp a lelassult forgalom miatt nem nőtt meg durván. Az elmúlt két évtizedben, mondhatjuk, hogy stagnál:
| 2000 | 2005 | 2010 | 2013 | 2014 | 2015 | 2016 | 2017 | |
| személyi sérüléses balesetek | 105 | 127 | 96 | 122 | 103 | 108 | 102 | 103 |
A nagy forgalom egyenes következménye az út gyors elhasználódása. Az egész M1-en akadnak süllyedések, repedések, sőt: kifejezetten kátyúnak nevezhető, mély és széles úthibák, de leginkább a fővároshoz közelebbi rész, Tatabánya és az M0 közti szakasz az, ami a legramatyabb állapotban van. Ahogy a Magyar Közút fogalmaz, „az M1-esen szinte fele-fele arányban oszlik meg a személyautó és nehézgépjármű forgalom. Az M1-es autópálya az egyik legfontosabb és legforgalmasabb tranzitútvonal a térségben, a nagyarányú kamionforgalom miatt pedig az útpálya burkolatának leromlása is felgyorsult, ezért is fordulnak elő inkább a lokális burkolathibák az autópálya külső sávjában„.
Rendszeresen járok az M1-esen, leggyakrabban, hetente többször a Budapest-Bicske szakaszon. A sok baleset és dugó mellett egy érdekes új jelenségre, a pályán esetleg műszaki hiba miatt leállók számára egy komoly új veszélyforrásra is felfigyeltem nemrég, ezt szeretném megmutatni ebben a cikkben, illetve ebben a videóban:
A fenti jelenség pedig nem egyedi, egyre inkább terjed. Pedig a kátyúkat a leállósávon kerülgető kamionok, egyéb járművek elviekben a közúti szabálysértésekért kiszabható egyik legmagasabb összegű bírságot kockáztatják. Százezer forintba kerül, ha a leállósávban autózunk, ráadásul ez nem helyszíni bírság, amiről utólag lehet vitatkozni, hanem az úgynevezett objektív felelősség elve alapján kiszabható, úgynevezett közigazgatási bírság, amely a szabálysértést elkövető sofőr személyének vizsgálata nélkül, az érintett jármű tulajdonosára, üzembentartójára akár egy fotósorozat, járőrautóból vagy fix kamerával készült felvétel alapján is kiszabható.
A megoldás a problémára persze nem az árut a leállósávon gurulva kímélő kamionosok büntetése lenne, hanem az út felújítása. Ma viszont Magyarországon a közlekedésfejlesztési politika elsősorban a vasúthálózatra koncentrál (itt és most ne térjünk ki arra, hogy ennek vajon mi lehet az oka, de volt erről egy cikkünk korábban). Az agyonterhelt M1 felújítására, és a végső megoldásra, a háromsávossá szélesítésre még várnunk kell. A tervek szerint legalább négy évet. A Magyar Közút tájékoztatása szerint:
„A hosszabb távú megoldás az autópálya kétszer háromsávossá bővítése. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. már megkezdte a terveztetést, az építkezés előreláthatóan 2021-2022 körül indulhat el.”
Addig viszont marad az időszakos toldozás-foldozás, a nagyobb kátyúk javítása. A Közút ennek ütemezéséről is adott tájékoztatást. Állítólag már eddig is minden nap(!!!) kint voltak foltozgatni a lyukakat a kollégák, és, mit tesz isten, pont a mai nap, cikkünk megjelenési napján elindult egy komolyabb felújítási/javítási munkasorozat:
„Bicskei mérnökségünk szakemberei az utóbbi időszakban minden nap, hétvégén és éjszakánként a többi Komárom-Esztergom megyei mérnökségünk bevonásával is végeztek javítási munkákat. Sajnos a téli időjárás kedvez az újabb burkolathibák kialakulásának, a víz a burkolatba bejutva a fagyási-olvadási ciklusok gyors váltakozásának köszönhetően újabb hibát eredményez. Ezért folyamatosan végezzük a szükséges javításokat, az időjárási körülményeket is figyelembe véve, az évszaknak megfelelően elsősorban hideg aszfalt felhasználásával, illetve helyszíni újrahasznosító gépet és technológiát is alkalmaztunk.
Várhatóan mintegy 14 kilométernyi szakaszon tudunk komolyabb felújítást elvégezni külső vállalkozók bevonásával a leginkább felújításra szoruló sávokon. A felújításokban érintett területek 2,5 kilométeres szakasza Biatorbágy, 11,75 kilométeres része pedig a Herceghalom-Bicske vonalat érintik. Szeretnénk ezen projektet még idén tavasszal elindítani, hogy nyárra le tudjanak vonulni a kivitelezők a pályáról, a munkálatok várhatóan több hónapot vesznek majd igénybe.”
