Bő 25 éve, erős kezdéssel lépett be a fólia az autós szépségiparba, hogy rövid, de annál intenzívebb tündöklés után a szabályhozók jó ideig tiltólistára tegyék. A száműzés nem volt véletlen, a szinte koromfeketére fóliázott oldalablakokon át sötétedés után nem sokat lehetett látni a külvilágból, ami, valljuk be, nem jó dolog. Később aztán a teljes tiltást felváltotta az ésszerű szabályozás, és napjainkban már ezerféle fóliát lehet ragasztani az autó ablakaira. Sőt, nemcsak az ablakaira, hanem a kasztnira is.
A felhasználás célja szerint alapvetően három csoportba lehet sorolni a fóliákat. Egyik csoportba a látható fényt, illetve az UV sugárzást szűrők kerülnek, a másikba a biztonságot növelő fóliák, a harmadikba a karosszériára ragasztható, vagy éppen fújható fóliák, amik lehetnek szépek és praktikusak is.
Mi a szabályos?
Kezdjük a legegyszerűbbel, a B-oszloptól hátrafelé bármilyen fóliát rakathat az autós a kocsi üvegére. Akár teljesen átlátszatlant is, feltéve, hogy az autónak van két külső tükre. Lehet, hogy ezt közlekedőként nem vesszük jó néven, hiszen nem látunk át az előttünk haladó autón, ami néha azért jól jön, de ez van. Lehetne elöl bedobozolt hátú furgon is, azon sem látnánk keresztül.
A B oszloptól előrefelé is lehet fóliázni, de az első oldalablakokra csak olyat enged a hatóság, amelynek a gyári üveggel együtt mérve legalább 70 százalék a fényáteresztő képessége. Ez azért fontos, mert a sima, átlátszó ablaküveg sem ereszti át az összes fényt, a gyárilag színezettek pedig már csak egész szolid sötétítést bírnak el. Az első szélvédő még problémásabb, ott 75 százalékosnak kell lennie a fényáteresztő képességnek, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy ide nem igazán találni olyan színes fóliát, aminek még van bármi értelme. Egy szalmaszál van, amibe a fóliafüggő kapaszkodhat, ez pedig a szélvédő felső sávja, ami nem nyúlik a lehajtott napellenző alsó vonala alá. Ide mehet színátmenetes, vagy akármilyen fólia.
A B oszloptól hátrafelé korlátozás nélkül mehet a fólia, ha van két külső tükör az autón
A fényvédő fóliának nem feltétlenül kell sötétnek lennie, az UV fóliák nagyjából víztiszták, mégis az UVA (320-400 nm-es hullámhosszúságú) sugárzás bő 99 százalékát visszaverik. Ezzel szemben a sima autóüvegek az UVA sugárzás 70-80-át engedik át, a gyárilag színezettek pedig a 25 százalékát engedik be az autóba. Ez nemcsak a bent ülőknek rossz, hanem az autó belseje is hamarabb öregszik, fakul, repedezik.
A felragasztott fényvédő fóliáról a készítő műhelynek műbizonylatot kell adnia, ami igazolja, hogy a szabályoknak megfelelő minőségű anyag került az ablakra. A fólia alá eltávolíthatatlan matricát is tesznek, a mellékelt műbizonylatot pedig a műszaki vizsgára érdemes elvinni, de a rendőrnek is megmutathatjuk, ha hepciáskodna a sötétített ablakfelületek miatt.
Hámló biztonsági fólia egy BKV buszon. Sokra nem mennénk itt egy ablaktörő kalapáccsal
Biztonsági fólia
Ennek a bevonatnak egyetlen, de annál fontosabb dolga van csupán, a balesetnél, autófeltörésnél szilánkosra törő üveget tartja egyben. Jó erősen. Ugyan az autókban az oldalablakok is biztonsági üvegből vannak – töréskor nem éles, szilánkos darabokra, hanem ártalmatlanabb, apró gombócokra törik – de balesetkor ezek is képesek megsebesíteni a bent ülőket, hiszen élesek. A biztonsági fólia viszont nem hagyja, hogy kartácsként csapódjanak az utastérbe, hanem egyben tartja a milliónyi üvegdarabkát. Ennek van még egy előnye, az egyben lévő üveg továbbra is képes megakadályozni azt, hogy különféle dolgok jussanak be az autóba, illetve azt is, hogy valaki kiessen onnan, esetleg a végtagjai kerüljenek ki a biztonságot adó kabinból.
Íme a különbség a fóliázott és a pucér oldalablak törése között:
Felmerül a kérdés, hogy balesetnél mennyire zavaró, ha nem lehet könnyen betörni az ablakokat? Biztos vannak speciális esetek, amikor kellemetlen, hogy egyben a helyén marad az üveg, de valószínűleg ez jóval ritkább, mint az, amikor életet ment, vagy csak a sérüléseket mérsékli. Amúgy a kiérkező tűzoltók úgy fogják kitépni a helyéből, mintha ott sem lett volna.
Extra rozsdát is fóliáztathatunk az autóra
Persze nemcsak az üvegfelületeket lehet fóliázni, hanem a teljes autót is. A karosszériafóliázás a budapesti taxik kötelező besárgításakor szökkent szárba igazán, pedig nemcsak egyszerű sárgába lehet burkolni egy autót, hanem egész vidám ruhába is lehet öltöztetni. Amit aztán, ha elmúlt a varázsa, pár perc alatt maradéktalanul le lehet cibálni a kasztniról.
Parádés kisfilm egy autó új ruhába öltöztetéséről, majd a végeredmény barbár leszaggatásáról:
A páváskodáson túl is van értelme a karosszériafóliázásnak. Egy jó helyen lévő fólia megvéd a kőfelverődésekkor keletkező fényezéssérülésektől, a kilincsek környékén pedig a gyűrűvel okozott karcolásokat előzheti meg, akinek fontos, hogy az autója évek múlva is hibátlan, karcmentes fényezésű legyen.
