Nem is olyan régen, a horvátországi autós út költségeit vettük sorra, és derítettük ki, hogy az autópályadíjak mennyire durván dobják meg a tengerpartos nyaralás költségeit. De mi van, ha nagyobb levegőt vesz valaki, és a másik irányba indul el tengert keresni? Dél-nyugati helyett dél-keleti irányba, Bulgária felé?
Ugyan a bolgár tengerpartig érezhetően többet kell autózni, mint a legközelebbi horvát strandig, de ha már Dubrovnik a cél a maga 9 órás távolságával, akkor a 12 órányi autózás után elérhető bolgár Napos part már nem is annyira elkeserítően távoli célpont. Ha már ott vagyunk, és különösebb nehézség nélkül viseljük a balkáni lét lelkesítő olcsósága mellett a kellemetlenebb részleteket is, akkor tartalmasabb nyaralást is lezavarhatunk, mint amilyen egy steril, többé-kevésbé váratlan kalandmentes horvátországi hétből kijön.
Merre érdemes elindulni?
Magyarországról kétfelé is lehet indulni a bolgár tengerpart felé, az egyik út Szerbián, a másik Románián vezet keresztül, attól függően, hogy a part melyik része szimpatikusabb, illetve, hogy útba akar-e ejteni a család egyéb látnivalókat is, vagy csak a fürdőzés a lényeg. Szerbia felé fizetőkapukkal nehezített autópályán lehet eljutni a bolgár határig. (Az aktuális díjak itt találhatók)
Szerbia autópályáról szemlélve elképesztően nyomasztó környék, ahol úgy fest, minden vezető tojik a legalapvetőbb közlekedési szabályokra és egyikük sem fél a hirtelen, értelmetlen haláltól. Magyarul baromira figyelni kell, de nemcsak a bolond sofőrök, hanem a rendőrök miatt is. Románián keresztülautózva valamivel vidámabb utazásra lehet készülni, az autópályák egyre jobbak és a hazaihoz hasonló „matricás” rendszer is sokkal barátságosabb a fizetőkapus, megállós, fizetős bohóckodásnál.
Autópályadíj
Bulgáriában nincsenek fizetős kapuk, cserébe az úthasználatért nemcsak a sztrádán, hanem a nagyobb utakon is fizetni kell. Érdemes már a határnál megvenni a matricát, nem egy komoly összeg, viszont nagyon meg lehet szívni, ha nincs. Az aktuális matricadíjak itt találhatóak, legutóbb 2016-ban emelték az árát, de amúgy nem vészes, 8 személyesig, illetve 3,5 tonna alatt a heti matrica 8, a havi 15, a negyedéves 28, az éves pedig 50 euróba kerül. (Ez jelenlegi, 2018. júliusi árfolyamon számolva 2600, 4900, 9000, 16 200 forint)
A hiányzó matrica miatt személyautónál 300 leva (durván 50 ezer forint) a büntetés és ne legyenek illúzióink, a külföldi rendszámos autónál egészen biztosan megnézi majd a rendőr. Ugyanúgy, mint az izzókészletet, elsősegély dobozt és a tűzoltó készüléket, amik mind jó, ha az autóban vannak. Egyes források a határátlépésnél kötelezően megejtendő fertőtlenítő autómosásra is figyelmeztetnek – ennek költsége nagyjából 500 forint körüli összegre rúg – de mi eddig még nem futottunk bele a kényszer autókozmetikába.
Szabályok
A sebességhatárok megegyeznek a hazaiakkal, 50/90/130 km/óra, attól függően, hogy lakott területen, városon kívül, vagy autópályán halad-e az autós. A tompított fénynek viszont éjjel nappal, városban és városon kívül is világítania kell. Ezen felül még azt is jó tudni, hogy egyirányú utcákban csak az úttest baloldalán szabad parkolni és a fényvisszaverő mellény használata is kötelező, ha műszaki hiba, vagy egyéb váratlan helyzet miatt kell elhagyni az autót.
Üzemanyagár
Szokatlan, hogy a jellemzően máshol olcsóbb dízel üzemanyag Bulgáriában pont drágább, mint a benzin. Míg egy liter 95-ösért júniusban 2,3 levát – 382 forintot – kértek, addig a gázolaj literje 2,9 levába – 480 forintba – került. A benzinkutak ötletszerűen vannak elszórva az utak mellett, néhol egy kupacban több is található akár látótávolságon belül is, máshol pedig egész nagy távok vannak töltőállomások között.
Szóval, ha unod, hogy egy halom pénzt versz el autópályadíjra, akkor verd el ugyanezt a pénzt üzemanyagra és autózz egy kicsit többet a tengerpartig. Aztán meséld el, mi tetszett jobban.