Saját tanítványait nagyjából egy órával a baleset előtt rakta ki Imre a budapesti általános iskolában azon a téli délutánon. Nem sokkal később, ki tudja miért, egy derékszögű kanyarban átautózott a szemközti sávba, ahol egy főiskolás vezette vállalkozó édesapja furgonját – így indul a közlekedési balesetek bírósági utóéletét bemutató sorozatunk e heti sztorija.
Tényleg centiken múlt a frontális ütközés
Éppen sötétedett, de a január ellenére száraz úton, normális látási viszonyok között hajtott hazafelé az iskola Ford Transitját gyakran vezető fizika-biológia szakos tanár. A fővárostól félórányira lévő otthonáig tökéletesen ismerte az utat, milliószor hajtott már végig azon a pár tíz kilométeren, éppen ezért furcsa a hiba, ami majdnem tragédiával végződött.
Egy közepesen éles kanyart meglehetősen lazán véve olyan fél méternyit áthaladt a szemközti sávba a kisbusszal, ahol számára váratlanul felbukkant – a későbbi elmondása szerint – egy kivilágítatlan Mercedes kisteherautó. Az asztalos édesapja öreg, platós Mercedesét vezető Bence saját sávja külső ívén, a kanyarban megengedett 70 km/órás sebesség alatt vezette valamivel a furgont, és a tanúvallomása szerint rendkívül megijedt.
Látta ugyan, hogy az erdős tájon kanyargó úton felkapcsolt tompított világítással közeledik valami feléje, de arra nem számított, hogy részben a saját sávjában. Reflexből picit tudott rántani a kormányon, így éppen elkerülték a frontális ütközést. A Mercedes külső visszapillantó tükre az oldalüveget betörve becsapódott az utastérbe, leszakadt alul az ütköző, és a Ford végighúzta a fülke alsó szélét is. Szerencsére Bence nem sérült meg, de mint mondta, majd’ kiugrott a szíve a helyéről, amikor félreállt.
Meglepetésére a fordos viszont továbbhajtott, mintha mi sem történt volna. Azonnal hívta a rendőröket, bár a rendszámból semmit nem látott, gyorsan elkapták a baleset helyszínéről fékezés nélkül távozó pedagógust.
Imre állítólag azt hitte, kátyúba hajtott
A nyomozás után az igazságügyi szakértők egyértelművé tették, hogy a két jármű érintkezése jelentős hanghatással járt, szerintük vitathatatlan, hogy azt a Ford vezetőjének is érzékelnie kellett. Imre a Vezess olvasóinak is rendszeresen jogi tanácsokat adó, közlekedési ügyekre szakosodott Janklovics Ádám ügyvédet bízta meg a védelmével. Kihallgatása során azt mondta, hangosan szólt a rádió a kocsijában, és bár hallott némi tompa ütődést, de meg volt győződve róla, hogy a két jármű éppen hogy, ám elsuhant egymás mellett.
A puffanásról azt gondolta, kátyúba hajtott, a futómű ütött egyet. Sem a nyomozás során, sem a bíróság előtt nem ismerte el a felelősségét a balesettel kapcsolatban.
Bencét ugyan megvághatták volna a karjától 20 centire betörő üveg szilánkjai, szerencsére sértetlenül megúszta az ütközést, az idős Mercedesben azonban 200 ezres kár keletkezett. A szükséges vizsgálatok után a diákot hátra hagyó Imrét megvádolta az ügyészség cserbenhagyás vétségével.
Alig érintkeztek a járművek, mégis bíróság elé került a tanár
Imre a bíróság előtt sem ismerte el felelősségét, az előbb idézetteken túl azt is vallotta, hogy az ülésből ülve nem érzékelt sérülést az autóján. Ezért nem is fékezett, simán haladt tovább. Közölte, amennyiben érzékelt volna bármilyen balesetet, biztos, hogy megállt volna.
A bíróság nem fogadta el ezt az érvelést, különösen azért, mert a szakértők egybehangzó állításai szerint „erős hanghatással járt” a két jármű érintkezése. Imrének meg kellett volna állnia, ahogyan azt Bence, a sértett megtette, és ellenőriznie kellett volna, hogy a másik járművet vezető személy, vagy a jármű esetleges utasai megsérültek-e. Mivel nem voltak tanúk, azt nem tudta ellenőrizni a bíróság, hogy a Mercedes lámpái világítottak-e (Bence szerint egyértelműen igen), a szakértők a Ford sebességét 70 km/óra körülire mondták.
Az ügy végén kimondta a bíróság, hogy a pedagógus megszegte a KRESZ 25.§. (2) bekezdését, és az 58.§. (1) bekezdését egyaránt, azaz bűnös cserbenhagyás vétségében.
Előbbi a „haladás az úton” rész, idézzük, mit ír a második bekezdése: „Járművel az úttesten – az előzés és kikerülés esetét kivéve – annak menetirány szerinti jobb oldalán, az út- és forgalmi viszonyok szerint lehetséges mértékben jobbra tartva kell közlekedni. Lassú járművel, állati erővel vont járművel, kézi kocsival, hajtott (vezetett) állattal, valamint lassan haladó járművel – ha az út- és forgalmi viszonyok lehetővé teszik – szorosan az úttest jobb széléhez húzódva kell haladni.” A másik szabály a közúti balesetekkel foglalkozó részből van: „A balesettel érintett jármű vezetője köteles a járművel azonnal megállni, a baleset folytán megsérült vagy veszélybe került személy részére segítséget nyújtani és az esetleges további balesetek elkerülése érdekében minden tőle telhetőt megtenni.”
Mivel nem sérült meg senki, és az anyagi kár is minimális, valamint a pedagógus egy kiskorú gyermekről gondoskodik, a bíróság 300 ezer forintos pénzbüntetésre ítélte őt. A jogosítványát megtarthatja.