Koppenhágában, ahol a Mercedes a bemutatót tartotta, teljesen reális jövőkép a városban gurulgató önvezető furgonok és kisbuszok tömege, akár a falakra vetített 2030-as éveknél korábban is. Gazdag város sok ön- és környezettudatos polgárral, akik már rég túlléptek azon, hogy az Élet Értelme a saját tulajdonú négy kerék-három szoba meg pár gyerek. A turisták és a helyiek mobilitási igényei és lehetőségei nem különböznek jelentősen, a közlekedési infrastruktúra ma is korszerű és nem túlzsúfolt, elképesztően sok a biciklis, az ingázás sem tűnik annyira autócentrikusnak, mint nálunk.
Magyar aggyal persze néha fel-felröhögtem magamban, amikor olyanokat vizionáltak a Mercedes jövőtervezői, hogy az építőanyagot éjjel elegánsan az Urbanetic-koncepció tíz köbméteres dobozába rendezve kihordják az önjáró alvázak, leteszik az állványzat mellett, majd reggel ugyanaz az önjáró alváz meghozza az elegáns és őrületesen látványos utazókabinban a melósbrigádot is, akik frissen, üdén kezdhetnek neki a betonozásnak. Meg eleve nehéz elképzelni, hogy az évtizede egyre növekvő életkorú hazai autópark jelentős részét majd valami csodálatos átmenet folytán pont ilyen látványos Mercedes közösségi autonóm járművekre cseréli le Budapest. Amelyekbe majd exkluzív „Sternwasser”-t is rendelhet a mobilappon robotaxit foglaló kedves utas, aki ma még a duplatörlesztős svájcifrank-hiteles tízéves Suzukijával jár be dolgozni Üllőről, ha minden úgy alakul 203X-re, ahogy a Mercedes most megálmodta:
Mobilappal képzelik el a rendelést, nyitást-használatot a koncepció álmodói
Maga a szerkezet, az önjáró alvázra, „skateboard”-ra, vagyis gördeszkára illeszthető különböző felépítményekkel operáló autonóm jármű egyébként nem valami forradalmi ötlet. Ugyanezt már megmutatta nekünk a Rinspeed is a Snappel év elején, Genfben, sőt: a Toyotának is van hasonló koncepciója, az e-Palette.
A Mercedes legfeljebb a menőbb dizájnnal tudott újat mutatni az Urbanetickel:
Hogy tényleg ez lesz-e a jövő nagyvárosi autója, egyelőre nehéz megmondani. Hogy az amúgy is fejlődő közösségi közlekedésen, a már most létező autómegosztó szolgáltatásokon felül van-e szükség ilyen komplex megoldásokra, nem lehet megjósolni. Hiszen számtalan logikusnak tűnő ötlet vérzett már el eddig is a gyakorlat próbáján az autóiparban. A mai napig nem értem például, hogy miért utasítja el oly ridegen a piac azt a logikus megoldást, amibe a Tesla is, a Renault is komoly pénzeket invesztált, hiába: a lemerültről töltöttre cserélhető, a kocsitól független életet élő akkumulátorokkal szerelt elektromos autók intézményét. És az Urbaneticnél ugye még zűrzavarosabb a személy- és teherszállító dobozok valamint a guruló alvázak kapcsolata.
Persze az Urbanetic koncepció nem is a magánautózásról szól. A skateboardok, a konténerek és a személykabinok cseréjét valami központi szolgáltatónak kell kezelni, a pillanatnyi városi mobilitási, logisztikai igények függvényében:
Valahogy így képzeli a Mercedes Vans az Urbanetic irányítóközpontjának főképernyőjét
A láthatóan nagyon bonyolult és drága rendszer a Mercedes szerint azért lehet versenyképes a mai közlekedéssel, mert egyrészt nem kell többé drága és egyre inkább hiánycikknek számító sofőröket fizetni (hiszen az Urbanetic autonóm járműkoncepció), valamint az éjszaka áruszállításba való bevonásával jelentősen csökkenhet a városi utak terhelése, vagyis az önkormányzatok érdeke is lehet az ilyen rendszerek gyors terjesztése, akár finanszírozása.
Még látványos képeken is megtekinthettük, milyen szörnyű, Edvard Munch-féle világban élünk most és milyen derűs, napfényes gauguini világot hoz el az Urbanetic:
A viharfelhős jelenből áthussanunk a verőfényes jövőbe az Urbanetic-kel
Aki esetleg szeret városi forgalomban is maga vezetni és kicsit elborzasztja ez a lehetséges jövő, még nyugodtan alhat egy ideig. A Mercedes Vans jövőképe még nagyon nem kopogtat az ajtónkon. Műszakilag is embrionális ez a fura jármű, az Urbanetic: az autonóm járművek fejlesztésében nagyon sok még a megoldatlan feladat, a városi töltőinfrastruktúra is épp csak alakulóban van ma, az elektromos mobilitásra való átállás hajnalán.
Még 15-20 év, amíg egy ilyen közlekedési rendszer elindulhat valahol a világ egy fejlett nagyvárosában – és hogy onnan még hány év, amíg hozzánk is elér, megbecsülni sem merem. Na de sebaj – álmodozni, tervezgetni azért lehet és kell is – aki szeretne még a Mercedes Vansszel álmodozni egy kicsit, kattintgassa végig képgalériánkat is a bemutatóról (klikk a képre és indul):
Dizájnvázlatok, mert egy önvezető robotaxi ne csak jó legyen, hanem szép is!
