Drezdában, egy valószínűtlen épületben, az eredetileg a Phaetonok gyártására készült Üveggyárban most elektromos Golfok készülnek, naponta 71 darab. Itt, a szalag mellett mutatta meg a nemzetközi autós szaksajtónak a Volkswagen, hogyan is képzeli a továbbiakat villanyautó-ügyben. A jelmondat: Electric for all – Villanyautót mindenkinek!
Észrevették, hogy a villanyé a jövő
A Volkswagen egy kicsit ímmel-ámmal látott neki az elektromos autózás forradalmának. Miközben a konkurencia java része önálló villanyautó-modellekkel vágott bele az új vállalkozásba, ők megpróbálták megúszni elektromos modellváltozatokkal, E-Upot indítottak a Zoé, elektromos Golfot a Leaf és a BMW i3 ellen. Na, ez mostantól másképp lesz.
A jövő elektromos Volkswagenjei nem Golfok és nem Upok lesznek, hanem teljesen friss és egyedi, dedikáltan csak villanyos modellek. A cég hatmilliárd eurós beruházással (ez csaknem kétezer milliárd forint!) 2025-ig húsz új elektromos modellt fejleszt ki (bár ebben alighanem benne vannak a konnektoros hibridek is) és azt ígéri, hogy minden ügyfél és minden pénztárca számára lesz megfelelő, illetve elérhető árú elektromos VW. 2020-ig 150 ezer e-autó értékesítésével számolnak. Ez lenne hát a „Villanyautót mindenkinek” mesterterv.
Tavaly 60%-kal nőtt az elektromos autók értékesítése szerte a világban. A VW szerint 2020-ra várható, hogy még ennél is durvábban meglódul a kereslet az e-autók iránt – állításuk szerint ezért (is) erre az évre lőtték be az első ID modell premierjét. Ja, és nem ID-nek fogják hívni mégsem, de hogy mi lesz az elektromos almárka neve, azt egyelőre nem árulták el. :-(
MEB: a villany-MQB
Az első négy elektromos modellről már láttunk képeket: tök különböző autókról van szó. Golf-kategória, Passat-méretű szedán, kompakt SUV és kisbusz:
És mégis, ez az összes modell ugyanarra az alapra épül majd. Ez lesz a MEB, a „Modulare Elektrische Baukasten”, az építőkészlet, amelyből összelegózzák a legkülönbözőbb kocsikat. Mutatom:
A tengelyek távolsága kategóriától függően változtatható, az autó lehet két- vagy négykerék-hajtású. Az akkumulátor mérete is változhat, a padlólemez alatti cellákat különböző méretű téglatestekbe lehet összerendezni, kapacitás-igénytől függően. Természetesen a beépíthető motor (vagy motorok) teljesítménye is eltérő lehet, modelltől függően.
Töltő is lesz a villanyautókhoz?
Lesz. A VW beszállt egy joint venture vállalkozásba, amelyben a Forddal, Daimlerrel, BMW-vel közösen finanszírozzák egy új gyorstöltőhálózat kiépítését. A rendszer neve Ionity, és ilyen szép totemoszlopban testesül meg a Combo-szabványnak megfelelő csatlakozóval felszerelt gyorstöltőállomás:
A sajtótájékoztatón sok kérdés hangzott el arra nézve, hogy a jövőben telepítendő, akár 350 kW csúcsteljesítményre képes gyorstöltők tömegét képes lesz-e kiszolgálni az elektromos hálózat Európában. A válasz egyértelmű igen, sőt: „igen, sőt”.
Egyrészt egyelőre még az Energiewende megvalósításával küzdő Németországban is bolhapuki jelentőségű az elektromos mobilitás. Állítólag egymillió új villanyautó is csak alig 0,5%-kal emelné meg ez elektromos energia-fogyasztást, ennyi tartalék pedig bőven van a rendszerben és az alrendszerekben is.
Másrészt pedig, ha sok villanyautó lesz, a helyzet csak javul. A kétirányú forgalmat is kezelni képes töltőkkel az elektromos autók akkumulátorai pufferként is szolgálhatnak majd a rendszerben, ilyenkor az épp nem használt, töltőn lévő kocsik energiaforrásként szolgálhatnak a háztartások, ipari fogyasztók számára. Vagyis a nappal termelő napelemek energiáját az e-autók tömege fogja majd eltárolni és a napsütéses órákon kívüli időszakban leadni a mosógépeknek, pékségeknek, ha kell. Illetve a nukleáris energiára épülő hálózatokban is segít kiegyenlíteni, eloszlatni a terhelést, ha sok kis független tároló-leadó egység van a hálózatban.
Egy jól működő, piaci alapokra épülő elektromos hálózatban a villanyautó még pénzt is termelhet tulajdonosának. Kétirányú órán keresztül csak töltési-kisütési szoftverprogramozás kérdése, hogy az épp álló kocsi holtidőben, olcsó árammal szívja tele magát, majd ebből az energiából csúcsidőben, magas áron adja vissza, ami nem kell a mobilitáshoz.
Márpedig lesz felesleg bőven. Az első elektromos, MEB-platformos VW hatótávolságát 550 km-ben jelölte meg a gyártó (WLTP-ciklus szerint), miközben az átlagos németországi napi futásteljesítmény mindössze 35 km.
Jópofa jövő lesz ez, amelyben az autó akkor keresi a pénzt a gazdájának, ha épp áll.