-Kedves uram, ez az autó derékba volt törve. Ön meg azt mondta, hogy sérülésmentes – közölte a szerelő Istvánnal, miután a TDI közismert típushibájával szervizbe vitt 2011-es évjáratú, addig makulátlannak hitt Volkswagen Passatot visszakapta.
-Már hogy lett volna sérült, soha nem karamboloztam vele – nézett nagyot a középkorú informatikus.
-No ne vicceljen! Olyannyira össze volt törve, hogy az alváza is kapott rendesen! – erősködött a szaki.
–Az lehetetlen. Nálam ugyan nem volt törve, ez biztos. Az is megesküdött a sérülésmentességére, akitől vettem két éve. Korrekt ember.
Tulajdonképpen mindhárman igazat mondtak. A szerelő is, hogy egykor rommá tört autó a Passat kombi. István is, hiszen karcolást sem ejtett rajta, mióta használja. Plusz az előző tulajdonosa sem hazudott, akinek szintén soha, semmilyen karambolja nem volt vele.
Mindezek ellenére mégis csúnya kártérítési per indult a fenti beszélgetés után, ráadásul a történet szereplői közül két teljesen vétlen, tisztességes ember között. Kár érte, mert egy pofonegyszerű módszerrel simán megelőzhető lett volna a milliós bukta.
Ha senki nem hazudott, akkor mi történt?
István 2016 áprilisában vásárolta a Passatot az akkor két kisgyerekük mellé ikreket váró harmincas házaspártól. Rendkívül szimpatikusak voltak, bár zenepedagógusként olyan bohó művészformának tűntek István szemében, minden számlát megőriztek abból a 3 évből, amíg az autót használták. Akksit vettek bele, cseréltették az olajat, szűrőket, és egyszer izzót is vásárolniuk kellett. Minden papírt megőriztek, mindent elmeséltek a kombiról, amit az első gyermekük születése miatt vásároltak még 2013-ban, akkor kétévesen.
Most jött két újabb gyerkőc, hétüléses egyterűre kellett váltaniuk. Sérülésmentesként vették az autót, és soha nem ütköztek vele, természetesen így ajánlva adták el Istvánnak is. Náluk megbízhatóbbnak tűnő eladókat kívánni sem tudott volna magának István. Ő ötvenes, azaz sokat látott ember, informatikus, azaz műszaki beállítottságú, mégsem nézette át az autót egy húszasért valami rutinos autószerelővel.
Sőt, ennél is olcsóbban elkerülhette volna a bajt, még csak fel sem kellett volna állnia a számítógépe elöl, ha lekérdezi a jármű előtörténetét a voltetorve.hu oldalon mindössze pár ezresért. Nem tette meg ő sem, a pedagógus házaspár sem, most ők pereskednek egymással.
Történt ugyanis, hogy Istvánnak gondja támadt idén tavasszal a dízelmotorral. Elvitte szakszervizbe, ahol beszélgetésbe elegyedett a szakival, akinek igencsak megtetszett a hét éves kora ellenére gyönyörű állapotú autó. István elmesélte, hogy ő is, a korábbi gazdái is mennyire vigyáztak rá, meg amúgy is csak 89 ezer kilométer van benne. Ja, és ami fontos, sérülésmentes.
Négy nappal később hívták, kész a javítás, mehet érte. Ekkor fogadta őt a szerelő azzal, hogy nagyon komoly sérülések javításának a nyomait fedezte fel a jármű oldalán, és elején. Az alváz is sérült volt, nem is túl szakszerű a javítása, szerinte simán lehetett totálkár közeli állapotban egykor az autó.
István természetesen felhívta a ma már négygyermekes apukát, és rákérdezett, mit titkoltak előle. Semmit, jött az őszintének tűnő, egyértelműen meglepett embertől érkező válasz. Személyesen is találkoztak, hogy megbeszéljék a történteket, mert így már nem hogy 3,5 millió forintot nem ér az autó, hanem tulajdonképpen az is lehet, hogy közúti forgalomba sem való. Sanszos, hogy ilyen sérülés után nem biztonságos a benne ülők számára.
A pedagógus esküszik, hogy nekik is sérülésmentesként adták el egykor a Volkswagent, István pedig hisz nekik, ám megegyezni mégsem tudtak. István kára gyakorlatilag milliós, ezért ügyvédhez fordult.
Hogy lehetett volna elkerülni?
Mielőtt a budapesti informatikus megkereste volna a szomszédos utcában működő ügyvédi irodát, az elmúlt évtizedben több használt autót is vásárló barátjához fordult tanácsért: hogyan tudná kideríteni, mi is történhetett? Az a kereskedés ugyanis, amelytől a pedagógusok vásárolták 5 éve a Passatot, már nem létezik: a külső pesti helyszínen hipermarket nyílt, a cég megszűnt.
Pár éve hallottam a voltetorve.hu oldalról, a legutóbbi vásárlásnál én már ott ellenőriztem le a kinézett autó előtörténetét, te is megtehetnéd – ajánlotta a kollégája. István megnézte, bepötyögött 3 egyszerű adatot, és tessék, ott volt előtte napra és forintra pontosan, hogy mikor, milyen összegű kár keletkezett a Passaton. Nagyjából 6 hónappal azelőtt, hogy a pedagógusok megvették, vagyis igazat mondtak, nincs közük a sérüléshez. A voltetorve.hu szerint 2,1 millió forintos sérülést szenvedett a Passat másfél éves korában.
Mivel semmi mást nem tudott csinálni, István ügyvédhez fordult, aki semmi mást nem tehet, mint kártérítési igénnyel pert indít az ellen, aki az informatikusnak eladta az autót. Valódi piaci áron, holott a vételárnak a töredékét éri a kasztni alatt kvázi veszélyes állapotban lévő Passat, amit a saját érdekében István azóta nem is használ.
A négygyerekes pedagógusok röstellik a dolgot, pedig talpig becsületesek voltak az értékesítésnél. Nem hazudtak, de most fizetni sem tudnak Istvánnak hétszámjegyű összeget. Rendkívül igazságtalannak érzik a pert, de nem tudnak mit tenni, tovább már nem passzolhatják a labdát.
Akkor tudtak volna tenni nem is keveset, amikor megvették a Volkswagent. Megnézhették volna a jármű előtörténetét a barát által említett oldalon. István is pontosan ugyanezt a hibát követte el.
Tisztességes emberekként most mindketten bajban vannak. Valakinek milliós összegbe kerül majd az, amit mindössze 9000 forintért elkerülhettek volna.