Leginkább sehogy. A halogénizzók helyére, azok kiváltására gyártott, néhány ezer forinttól már megvehető LED-ekkel sajnos több a baj, mint amennyi hasznot hozhatnak. Hiába tűnnek modernebbnek, hiába takarékosabbak, vagy látszik erősebbnek a fényük. Beleástuk magunkat az autóizzók világába. Jöjjenek a konkrétumok!
Amellett, hogy jelenleg Európában és Magyarországon is szabálytalan az utólagos LED-es „izzó” használata, a teljes rendszerben rosszabb teljesítményt nyújtanak, mint a halogének. Nem meglepő a gyengébb teljesítmény, hiszen az autók fényszóróit, annak foncsorát, lencséjét a halogén fényforrás pontosan pozicionált izzószálához alakítják. Így ha máshonnan jön a fény, az egyáltalán nem oda jut majd, ahova kellene. Alább a példák:
Persze, ha nagyon kell, LED-del is meglehet oldani úgy, hogy aránylag jó legyen a végeredmény. A kínai olcsó LED-ek mellett komoly márkák – Tungsram, Philips – is gyártanak autólámpába rakható LED-eket, de ezek nem európai piaca kerülnek, hanem kevésbé szabályozott kontinensekre, Ázsiába, Afrikába.
Halogén a LED ellen
Persze ha nem passzol az izzó a lámpatestbe, akkor ki lehetne cserélni az egész fényszórót is. Olyanra, amit már direkt úgy terveztek, hogy tökéletesen világítson a LED-es fényforrással. De ez nem lesz olcsó, hiába van esetleg „E” jelzés az utángyártott alkatrészen, ettől még a fényszórócsere sajnos átalakításiengedély-köteles és akkor még nem beszéltünk a vele járó maceráról. Ugyanakkor mondjuk terepjárózáshoz (nem közút), megfelelő lehet LED-es lámpával bővíteni a jármű fényforrásait.
A LED-ek örökké élnek?
Papíron igen. Ahogy a Tungsram megkérdezett szakértője kérdésünkre elmondta, ha egy hatalmas alumíniumkockára rögzítve, 20 °C-on üzemeltetjük, akkor valóban szinte örökké működik a LED. Az autóban viszont nincs ilyen, így a diódát valahogy hűteni kell, különben hamar kileheli a lelkét. Vagy gigászi hűtőbordákkal, vagy ventilátorral, amik bajosan férnek el a hagyományos izzók helyén.
Így a drága LED pont addig működik majd, mint az a filléres ventilátor, ami hűti. Tehát a jól ismert, hagyományos halogénizzókat korántsem kell siratni, néhány évtizedig még biztos velünk lesznek. Persze az egyre erősebb harcban a fejlesztésük sem állhat meg, így az átlagos halogének mellett extra tudású prémium típusok is megtalálhatók a boltok polcain.
Plusz 30 százalék látás?
A szakember szerint ez legalább akkora sületlenség, mint a 36 százalékkal kevesebb ránc, vagy a 17 százalékkal több vanília íz. Az emberi szem fényérzékelése logaritmikus, nagyjából tízszer akkora fényt mindössze kétszer olyan erősnek látunk.
Ennek ellenére a prémium izzók plusz fényét már észrevenni, de az, hogy hogyan világít egy izzó az úton, használat közben, az nagyban függ a rendszer többi elemétől is. A reflektorfelületek kialakításától, a lámpabura anyagától, állapotától, illetve az egyéb optikai elemek tisztaságától, beállításától is. A plusz fény legtöbbször nem is feltétlenül a nagyobb fénykibocsátás miatt van, hanem sokkal inkább kisebb, pontosabban elhelyezett izzószál érdeme, amit a rendszer jobban tud hasznosítani.
De miből lesz a plusz fény?
Mivel a szabályok előírják, mekkora elektromos teljesítménye lehet egy izzónak és az általa kibocsátott fény mennyiségét is korlátok közé szorítják, így túl nagy játéktere nincs az izzógyártóknak, hogy jobban világító lámpákat gyártsanak. Hogy mégis tudnak pluszt adni a prémium termékek, az annak köszönhető, hogy a rendszerben még így is nagy tartalékok vannak.
Az izzó által kibocsátott összes fényből mindössze 20-35 százaléknyi jut a vezető számára hasznos területre, a többi elvész az optikai elemeken áthaladva, vagy éppen szétszóródik oda, ahová nem kellene. Na, ezen a terepen lehet még dolgozni, hogy az egész rendszer teljesítménye mégis jobb legyen. De mégis hogyan?
Az izzó belsejében lévő wolframspirál mérete az egyik kulcstényező. Minél kisebb ez a fénykibocsátó szál, annál pontosabban lehet a fényt oda irányítani, ahová kell. Legjobb a pontszerű fényforrás lenne, de mivel ez nem megoldható, így csak közelíteni lehet ehhez az optimális állapothoz. Persze ehhez tized-milliméteres pontossággal kell dolgozni, ami drágább, precízebb gépeket igényel, amit nem minden gyártó engedhet meg magának.
Ha a szabályos kereteken belül mégis nagyobb fényt akar elérni egy gyártó, akkor az izzószál méretével, hőmérsékletével is lehet kísérletezni. Persze ilyenkor a várható élettartam érezhetően megrövidül, míg egy hagyományos halogén izzó durván 500 órás élettartamú, addig egy kihegyezett, prémium termék ennek a nagyjából a fele ennyi ideig, 250 óráig bírja. Szerencsére a prémium kategóriából van más fajta is, ahol nem a rendszer teljesítményét javítják, hogy jobban, esetleg messzebb világítson a fényszóró, hanem az izzó élettartamát növelik.
Ezek a Long Life termékek 1000-1100 órát is kibírnak, jellemzően azoknak jók, akiknek bonyolult, nehezen hozzáférhető lámpájuk van az autóban, vagy szimplán vásárlás után évekig nem kívánnak az izzócserére még csak gondolni sem. Tehát mindenkinek jó, egyetlen tuti prémium halogén nem létezik, de az igények ismerete mellett mindenki találhat magának olyat, amivel biztos boldogabb lesz, mint egy mezeivel.
Mi a baj, ha gyakran ég ki az izzó?
Ha olcsó, névtelen terméket használ valaki, akkor nem annyira meglepő, ha az izzó nem bír túl sokat. A lazább gyártástechnológiának, a kevésbé lelkiismeretes minőség-ellenőrzésnek és a gyengébb alapanyagoknak köszönhetően valószínűleg a hibalehetőség is több ezeknél a termékeknél. De miért éghetnek ki gyakran a drága, jó nevű gyártó izzói? Rosszul hangzik, de lehet, hogy az autó tehet róla. Egészen pontosan a túlfeszültség. Nem is gondolnánk, hogy a halogén izzónak mennyire rosszat tesz a névlegesnél nagyobb feszültség: 1 százaléknyi túlfeszültség – ami az izzó 13,2 volt körüli üzemi feszültsége mellett alig 0,13 V – már 10 százalékos nagyságrendű élettartam csökkenéssel járhat együtt. A túlfeszültséget elsősorban a feszültségszabályozó a gyártáskori nem pontos behangolása okozhatja, mivel az autók többi eleme nagyobb ingadozást is elbír.
Régen a második generációs Ford Focusokkal voltak gyakoriak a hasonló panaszok, aztán a Dacia Logan is szerette hamar elropogtatni a halogén izzókat. Erre a problémára jó megoldás, ha hosszú élettartamú izzót választunk a feszültség szempontból megbízhatatlan autóba, amik jobban tolerálják a feszültségingadozást.
Hogy a jobb fényt, vagy a hosszabb üzemidőt választja-e valaki, lényegtelen, az viszont fontos, hogy a tél felé haladva egyre sötétebb, ködösebb, esősebb napokon is jól lássunk, illetve jól lássanak minket. Tehát érdemes jó, megbízhatóan működő izzót tenni az autóba.