Fiatal kora ellenére már csaknem rutinos autósnak számít Richárd, a 24 éves főiskolás hét éve vezet, az utakon türelmes, a magánéletben a barátnője szerint már-már túlzottan is kényelmes típus. Kata néni ellenben 71 éves korához képest fürge mozgású, remek egészségi állapotban lévő nagymama, az elgázolása napján is éppen uszodába tartott – így indul a közlekedési balesetek bírósági utóéletét bemutató sorozatunk eheti története.
Richárd autóval állt a zebrán, Kata néni gyalog sietett az úttesten
A behavazott január végéből ugorjunk vissza az időben: az év egyik legmelegebb napján történt, hogy Richárd az akkor egy hónapja Berlinből behozott kis Audi A1-esével hazafelé tartott a nagybevásárlásból. Másnap Horvátországba indult volna a kedvesével nyaralni. Szokás szerint nyugisan közlekedett Budapest belvárosában, amikor az egyik kereszteződésnek csaknem a közepén ragadt.
Zöldre bekanyarodott a lakhelye előtti útra, ám a zebrán rengetegen gyalogoltak előtte, így meg kellett állnia. Hiába várt, csak nem akart fogyni a tömeg, miközben észrevette, hogy mögötte lassan indul a keresztirányú autóforgalom, így egy kicsit előrébb húzódott. Több másodpercet félig a zebrán állva várakozott miközben többen még átszaladtak előtte. Mindig zsúfolt ez a kereszteződés, a járművek szinte egymást tolják, a zebra zöldjén soha nem fér át az erre hömpölygő gyalogos-tömeg.
Mikor már csaknem elfogytak az emberek, Richárd gázt adott, áthajtott a zebrán, amikor hirtelen elcsapott valakit.
Kata néni a későbbi rendőrségi helyszínelés szerint olyan 1,5 méterre a gyalogátkelőhelytől, immár az úttesten sietett volna át a kereszteződés túloldalára, amikor az éppen lendülő Audi elgázolta. A 71 éves hölgy a többi gyalogostól kissé lemaradva próbált meg átkelni a túloldalra.
Szerencsére sokan oda ugrottak segíteni, köztük elsőként Richárd. Mentőt hívtak a lábát erősen fájlaló nyugdíjashoz, közel volt az állomásuk, gyorsan kiértek. Mint később kiderült, Kata néni 8 napon túl gyógyuló, sajnos maradandó fogyatékosságot szenvedett. A bal térdét immár soha többé nem tudja száz százalékig kinyújtani. Utólag – keserűen viccelődve ezen – azért mindig hozzá teszi: úszni nem hogy eljárhat, egyenesen előírta neki az ortopédusa.
Mit nyilatkoztak a nyomozást vezető rendőrségnek a baleset szereplői?
Kata néni azt állította, hogy még „bőven” zöld volt a gyalogosok lámpája, amikor lelépett volna a zebrára, ám ott állt egy fehér autó. Ő emiatt nem a zebrán, hanem az úton kezdett el gyalogolni. Tagadta, hogy késésben lett volna a lámpához képest, és emiatt, sietségében haladt volna – a több tucatnyi másik gyalogossal ellentétben – a zebra még szabad részén.
Az Audi pozícióját senki nem vitatta, rengeteg szemtanú megerősítette, hogy nagyjából felerészben a gyalogátkelőhelyen állt a megindulása előtt.
A Vezess hozzá forduló olvasóinak is jogi tanácsot adó Janklovics Ádám, közlekedési ügyekre szakosodott ügyvéd védte Richárdot, aki az ügy rendőrségi szakában nem tett vallomást.
Bár az autója megsérült, és mintegy 200 ezer forintnyi kár keletkezett benne, a helyszínelők gyakorlatilag semmilyen nyomott nem tudtak rögzíteni. Nem tört le semmi az autóról, féknyom sem maradt a baleset után.
Illusztráció
Valami meglepőt figyelembe kellett venni a bíróságnak
Végül közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt emelt vádat Richárddal szemben az ügyészség, ami 3 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető. Szerintük a fiatalember megszegte a KRESZ:
- 43. § (1) bekezdését, miszerint a kijelölt gyalogátkelőhelyen a járművel elsőbbséget kell adni a gyalogosnak,
- ezen felül a 43. § (4) bekezdését, mely rögzíti, hogy a vezetőnek fokozottan ügyelnie kell a (…) koruk, testi fogyatékosságuk vagy más ok miatt saját biztonságukra ügyelni felismerhetően nem képes személyek biztonságának a megóvására,
- továbbá a KRESZ 24. § (1) bekezdését, eszerint az úttest széléről elinduló, a várakozó helyről az úttestre ráhajtó, az út más részéről vagy útnak nem minősülő területről az úttestre ráhajtó jármű vezetőjének, az úttesten haladó járművek és gyalogosok részére elsőbbséget kell adni.
Mint korábban írtuk, a 71 éves nyugdíjas maradandó fogyatékosságot szenvedett, egészen pontosan a baleset után egy évvel a bírósági ügy idején ilyen állapotban volt. A baleset utáni időszakban több vizsgálaton átesett, és – ez fontos – orvosai műtétet javasoltak neki, ám ezt Kata néni elutasította.
Ezek után a bíróság bár kimondta, hogy a baleset miatt szenvedett sérülést a nyugdíjas, azt is kimondta, hogy ha elfogadja az orvosi javaslatot, és megműtteti a lábát, talán nincs a baleset utóhatásaként maradandó fogyatékossága. Ezt a körülményt figyelembe véve született meg az ítélet.
Hogyan döntött végül a bíróság?
Először is igazolva látta azt az állítást, hogy az autó egy ideig elállta a zebrán áthaladó gyalogosok útját. Azt is kimondta, hogy Richárd nem adta meg az elsőbbséget az úttesten (tehát nem a zebrán) előtte haladó gyalogosnak. Ugyanakkor nem tette egyértelműen őt felelőssé a nyugdíjas maradandó fogyatékosságáért.
A bíróság a büntetés kiszabása előtt enyhítő körülményként vette figyelembe a vádlott büntetlen előéletét, kifogástalan közlekedési múltját, valamint a bűncselekmény elkövetése és elbírálása közötti időmúlást, „mely a terhére nem róható”, továbbá a sértetti közrehatást, „mely a műtét elutasításában jelentkezett”. Ezzel szemben súlyosító körülményt nem talált a bíróság.
Mindezek után az a döntés született, hogy szabadságvesztés kiszabása nélkül elegendő pénzbírság a főiskolással szemben. Richárdnak 160 ezer forintot kellett befizetnie, a jogosítványát megtarthatta.
