Nulladik órájára sietett Lívia, a huszonéves matektanár egy ködös reggelen. Suzukija jobb első ülésén az előző este kijavított dolgozatok hevertek sok-sok piros bejegyzéssel, miközben a hangszórókból kedvenc Coldplay-slágerei szóltak a britek korai, Parachutes című albumáról. Így indul a közlekedési balesetek bírósági utóéletét bemutató sorozatunk eheti sztorija.
Rövidke üldözősdi
Lívia autója a – jó látási viszonyokhoz szabott – 90 km/órás sebességhatárhoz közeli tempóval hasított a köd ellenére, majd Budapesthez közeledve az egyik kanyarban kissé túlszaladt a sávján. Éppen ekkor tűnt fel a tejfehérbe burkolódzó szemközti sávból egy szintén lendületesen haladó Dacia.
Szó szerint egy pillanat alatt történt, a két autó oldalsó visszapillantó tükrei összecsapódtak. A fiatal tanárnő is megijedt, a Daciát vezető nyugdíjas férfi, István is. Mégis mindketten tovább hajtottak, ám a Dacia vezetője fél perc után meggondolta magát, félreállt az útszélre, gyorsan megfordult, és üldözőbe vette Líviát. Nagy szerencséje volt, a Budapest határán lévő kis pékség előtt meglátta a piros Suzukit. A tanárnő gyorsan beszaladt reggelit venni.
Miután kijött a finom illatú kiflikkel a kezében, tulajdonképpen minden vita nélkül át tudták beszélni a történteket, Lívia elismerte, hogy ő csusszant át picit István sávjába, miatta tört le mindkét tükör. Ennek megfelelően kitöltötték a kék-sárga papirost, majd mindketten haladtak tovább a céljuk felé. A tanárnő aznap lekéste a nulladik órája elejét.
A dühös feleség csinált ügyet az egészből
Ennél komolyabb gondja kerekedett hamarosan Líviának, amit István felesége kezdeményezett. Mikor az ütközés napján meglátta a Sandero letört tükrét, és a sötétkék fényezés karcait az ajtón, elkezdte győzködni férjét, hogy tegyenek feljelentést a rendőrségen.
Hiába próbált hárítani a nyugdíjas férfi, hogy a biztosító majd fizet, csak másnapig bírt ellenállni dühös nejének. Együtt hívták a rendőrséget. Még aznap cserbenhagyás vétsége miatt nyomozás indult a tanárnő ellen, hamarosan mindkét járművet szemlézték az egyenruhások, akik felvették a károkat is.
Az elkövetkező hetekben jöttek az ilyenkor szokásos kihallgatások, pár hónapon belül megszülettek a szakértői vélemények, majd az ügyészség vádat emelt Lívia ellen cserbenhagyás miatt. A tanárnő a közlekedési büntetőügyekre szakosodott, és a Vezess olvasóinak is rendre jogi tanácsokat adó Janklovics Ádám ügyvédet kérte fel védőjének.
Illusztráció (iStock)
Hogyan látta a bíróság?
Lívia természetesen elismerte a bíróság előtt a tükrök összeütközését, ebben a szerepét, azt viszont ügyvédje tanácsára tagadta, hogy cserbenhagyott volna bárkit.
Fontos hangsúlyozni, hogy közvetlenül a csattanás után mindkét autós tovább hajtott, és azt is, hogy senki nem sérült meg. Lívia egyértelműen kijelentette, meg sem fordult a fejében, hogy a másik járműben bárki megsérülhetett a tükrök összeütközésekor.
Ítéletében az elsőfokú bíróság felmentette Líviát a cserbenhagyás vádja alól. Az indoklás szerint „a tükrök érintőleges ütközése és törése következtében ténylegesen nem keletkezett olyan helyzet, amelyből X. Lívia személyi sérülésnek a lehetőségére kellett volna gondoljon, annak ellenére is, hogy az eset ködös időben történt, és nyilvánvalóan jelentős hanghatással járt.”
Janklovics Ádám védő szerint „személyi sérülés reális keletkezésének lehetősége hiányában a terhelt bűnössége nem volt megállapítható. A közlekedési balesettel érintett jármű vezetője megállási illetve meggyőződési kötelezettsége megszegéséért büntetőjogi felelősséggel akkor tartozik, ha a balesettel összefüggésben személyi sérülés bekövetkezésének objektív lehetősége fennáll, s e sérülés bekövetkeztére – a baleset körülményeit figyelembe véve – reálisan lehet következtetni.”
