Nem vagyunk egyformák. Nagyon másként és nagyon más időközönként zarándokolunk el autónkkal megtisztulni. Nemrég azt kutattuk, hová érdemes menni, ha kevés pénzből saját kezűleg takarítanánk le a tél mocskát a kocsiról, most pedig eláruljuk, mi hogyan mossuk le autóinkat. Furcsa titkok derülnek ki hamarosan, amelyekből messzemenő következtetéseket is le lehet vonni a szerzők gyermekkoráról, neveltetéséről, és ki tudja még, miről.
Kezdjük Gajdán Miklós, Autó magazin főszerkesztő, Év Autója zsűritag és általános tudós módszerével. Ő jelenleg egy Honda Jazzt ápol, tisztít, tart karban.
„Én a saját autómat majdnem mindig az IMO mosóba viszem a Vágány utcába, és a legdrágább, nanoshieldes mosást kérem rá. Persze az is igaz, hogy nem mosatok minden héten, évente csak négyszer, ötször. Tél közben és utána mindenképpen, hogy a sót lemossam, a továbbiak a koszolódástól függnek. Itt megint könnyebbség, hogy az én autóm tető alatt áll, így csak akkor koszolódik, ha megy.
A Nanoshield nekem nagyon bevált, de azért tavaszra tervezek egy olcsóbb mosást, ami után keményviasszal szeretném átkenni az autót. Ez a gyakorlat korábban a Polónál nagyon bevált, a fényezése még húsz év után is majdnem olyan fényű volt, mint az új.”
Kovács Miklós úr, a videopápa nem szereti a kézi munkát, ha autómosásról van szó. Másban nem ilyen finnyás, saját magának főz remek ízű házi sört, tömegpusztító fegyverként is bevethető csiliket nevelget a ház mögötti csalitosban és kávéfőzéskor is a kézműves vonalat tolja, pörköl, darál, megfelelő nyomáson főz és megvet minket Nescafét szürcsölő gasztro-barbárokat. A hipszter hóbortok mellett érthető, hogy a kézi kocsimosásra már nem kíván értékes időt szakítani.
Alább a Miklós Metódus:
„Lassan én is túllendülök a 170 vezetett tesztautón a Vezess adatbázisa szerint, ami felölel lassan nyolc évet, és megannyi költözést. Budapest szinte minden területén jártam a benzinkutak mellé telepített kézi mosókat, és megérett bennem a felismerés, hogy a jó eredményhez vagy profikra kell bízni az alapos takarítást, vagy legalább egy IMO-szintű, alapos, és garantált eredményt hozó automatába kell beállni.
Amikor egy random beállós kézimosóban habot csapkodva, a bedobott harmadik kétszázas után is ott a kocsi oldalán a gőzborotva csíkozása a finom porban, akkor érzem: jobb egy ezresért hagyni, hogy végigrángassanak a mosócsőben, miközben ülök telefont nyomkodva, mint pattogó bolhaként körbefröcskölni az autót.
Ez extrém kerék-, illetve karosszériaméretnél nem megoldás, de aki extrém méretekkel él, az legyen úr, és hordja rendes kozmetikai kezelésre kedvencét. Nyilván lehet mondani, hogy a tahó újságíró nem törődik a karcokkal, a tesztautónak úgyis mindegy. Egyrészt a saját kocsimat – jelenleg egy Mazda3-ast – is így tartom tisztán, másrészt az élet egyéb veszélyei hamarabb hagynak látható és fájdalmas nyomot a karosszérián, mint egy modern mosó pörgő kefesorai.”
Koncz Dávid mindenféle hírek gyártója és a népmesékben is jól teljesítő hetes szám szerelmese, nem rabolja sokáig az időnket:
„Lecsapatom 400é’, ami lejön, aztán 4-5 havonta kézi mosó. A mi autóink állandóan mocskosak. :)”
Csepreghy Dániel, babérkoszorús BMW-bolond és 1:18 szakértő, akinek több autója van, mint egy fél kerületnek. És ez csak a szobájában.
„Közelünkben a Béke úton található kézimosó, melyet a körülötte lakók szívből gyűlölnek, de a környékbeli autóbolondoknak kész megváltás. Nagyjából az egyetlen értékelhető intézmény errefelé, ahol hajlandóak cserélni a keféket és úgy általánosságban karbantartani az egészet. Feltölteni apróval a pénzváltót, pótolni a mosószereket a nagy forgalom ellenére.
Ez öt programos, ideális esetben gombonként egy 200-asból (=1000) tiszta lesz az E46. Pluszban mindig viszek savmentes felnitisztítót, hogy a Styling 68-asokban tudjak maradéktalanul gyönyörködni. A mosást a gumiszőnyegekkel kezdem, mert tavasszal és nyáron ezek pont megszáradnak, mire a BMW kész. Tetejétől haladok az autó alsó része felé. A mosás végén, az öblítés után az autó körül, a földről is elcsapatom a habot vagy koszt, leveleket stb, hogy se én, se más ne hordja be a tiszta autójába.
Máskülönben az otthoni porszívózással egybekötött autódédelgetésben hiszek igazán, perverz módon sok mikroszálas törlőkendővel, műanyag- és gumiápolóval. Büszke fotóval az Instagramra a legvégén. Csak sajnos ez ritkán kivitelezhető.”
Daniról drága jó nagyapám jut eszembe, aki az ujjnyi vastagon lewaxolt sárga Zastavát minden eső után azonnal puha ronggyal szárazra törölte. Mindezt annak ellenére, hogy a vízcseppeknek esélyük sem volt megtapadni a kasztnin, hanem izgága gömbbé pöndörödve nyomban legurultak róla, majd még a parkolóhelyet is sietve elhagyták. A króm dísztárcsákban tükröződve akár borotválkozni is lehetett volna.
Amikor közlekedésbiztonsági megfontolásból már nem kívánt többé autót vezetni és eladóvá vált a Zastava, a budaörsi autópiacra még begördülni sem tudtunk vele, már a kapuban elkelt alóla az autó. Sajnos nem örököltem ezt a pedantériát még nyomokban sem. Nálunk a Mazda aránylag ritkán tisztul meg, pechjére olyan jó színe van, amin a féléves kosz sem látszik meg.
Szörényi András, a szivacsozó renegát:
„Szeretek autót mosni, mert az újságírással szemben látványos, gyors eredménye van és a befektetett idő meg a munka korrelál az eredménnyel. Benzinkúti gépi mosóba ritkán viszek saját vagy tesztautót. Ha tudnám, hol jártak épp a gépimosó-karbantartók és hol cserélték időben a pörgő keféket, mennék én oda is, de így a gépi mosáshoz legtöbbször az IMO-hálózatot veszem igénybe. Ott legalább egy kicsit körbelocsolják az autót a gépsor előtt.
A mosások oroszlánrészét viszont én oldom meg, kézi mosóban. Haragszom, ha a lándzsa végén nincs műanyagkupak vagy gumi védelem, mert ahol tényleg nagy a víznyomás, ott a sugár elálltával nekikoppanhat a pisztoly fémje a karosszériának. Azt is utálom, ha a fényesítő/cseppmentes öblítés program megnyomása után még hosszú másodpercekig habos víz fröcsköli tele a karosszériát.
Először a gumiszőnyegeket kínálom meg a gőzborotvával, hogy minél jobban lecsöpögjenek, mire az autó kész. Fentről lefelé mosok, mert az autó mindig lent koszosabb és nem szeretném felmosni a retket. A víztömlőt igyekszem fogni, mert állandóan beleakad a felhajtott ablaktörlőbe és a rajta lévő kosszal megkarcolhatja az autót. A tetősínek mentén és a szélvédőkeret tetejéről igyekszem bő vízzel kicsapatni a zaccot, különben öblítéskor is jön elő a szárazanyag.
Atavisztikusan irtózom a kézi mosók keféjétől, amivel, már folyó hab nélkül, az előző felhasználó végigsikálta a végén a fékportól, mocsoktól retkes felniket. Autósampon helyett higított konyhai mosogatószerrel itatom át a közel A4-es lap méretű, autómosó szivacsot. Ez biztosan nem veszélyes vegyszer, másrészt a nagy buci szivaccsal nagyon gyorsan körbe tudom mosni az autót, hogy a mosó üzemeltetőjének kevesebb kiesést okozzon az akcióm, mégis tisztán vihessem fotózásra a tesztautókat és haza a saját autókat. Szivacsos körbetörlés vagy a mosókefe használata nélkül az autó oldalára száradt kosz ott is marad, hiába locsolok el 800 vagy 1000 forintot.
Az ajtófalcokat és a belső küszöböket, szivacsos áttörlés után, a nagynyomású mosó sugarának szélével öblítem, ügyelve a hangszórók vízmentességére. A csomagtérajtó körül nedves ronggyal tartom tisztán az autókat, ahogy a második, a B-tetőoszlopot is. A vizet nagy felületű, puha törülköző ráterítésével itatom fel, hogy a törölgetéssel ne karcoljam össze a fényezést és mindig áttörlöm ronggyal vagy papírral az ablaktörlők gumiélét, mert sok kosz ül meg rajtuk. A végén pedig öröm, bódottá, és jöhet a nagyobb falat, az utastér.
Horváth Zsolt – főszerkesztő: Nálunk – Nagykőrös – két hagyományos kézi mosó van és csak egy olyan, ahol kefés fej is. Általában nem a keféshez megyek, mert ott többet kell várni. A tisztítás: egy 200-asból körbelocsolom a kasztnit, hogy beáztassam a koszt. Picit többit időt adok ilyenkor az ajtók fém részeinek és az első lökhárítónak a bogarak miatt. Illetve már elkezdem a mosást a kocsi tetejénél.
Második 200-asból lemosom az autót. Ha nagyon koszos, akkor még egy százas rámegy. Én belocsolok a kerékjáratokba is és a küszöböket is lespriccelem alul is.
200-ból jön az öblítés. Nem törölgetek.
Földes Attila – Rólam nem mondható el, hogy minden élére állított forintot még kétszer meg is hágnék, de az autómosással szeretek spórolni. Viszont nem a spórolás öröméért, hanem inkább azért a sportértékért, hogy milyen jól tudom beosztani a rendelkezésre álló egyperces mosási ciklusokat és hogy mennyire tudom gyorsan és hatékonyan rángatni a kefét, spriccelni az öblítővizet. Az öreg Mazdát meg amúgy sem jó sokat vízben áztatni, mert a végén még az egész feloldódik a mosólében.
Általában 500 forintból simán le tudok mosni egy átlagos teszthét alatt elkoszolódott autót, de akár a sajátot is. Persze nyáron, száraz időben, autópályás menet nélkül használt autót akár 200 forintból is tisztára lehet varázsolni, de az nem ér. Ugyanúgy nem, mint a tetőig agyagos sárral bevont terepjárók, amelyek szintén extrémnek számítanak.
Laza nedvesítéssel kezdek, semminek nem kezdünk neki szárazon. Egy százas elég a kosz fellazítására, a tetőtől indulva gyorsan összehabozom a kasztnit. Nyáron a bogaras szélvédővel, lámpákkal kezdek, hogy míg körbeérek, legyen ideje a szernek hatni. Következik egy 200-as, amit a habkefés beavatkozásra szánok. Ezzel gyors, határozott mozdulatokkal körbekenem az autót, fentről lefelé, az András-féle kefeparának megfelelően a végén a felniket is átmosom vele.
Két perc alatt nagyjából 1,2-szer érek körbe, mielőtt eláll a habfröcsögő. A következő 200-as a cseppmentes öblítés programra megy, amivel szintén fentről indulva lecsapatom a habot. Akadnak problémás, hülye részek, amikből még sokáig szivárog a hab, ide érdemes visszanézni később.
Ha elfogyott az 500-as, akkor már csak a mikroszálas finomhangolás van hátra, főleg a fekete betétek, tükrök, csillogó króm biszbaszok igénylik az utókezelést, hogy hibátlan, cseppmentes felületet adjanak a beavatkozás végén.
Hamar Balázs – a gyors autók, versenypályák, a turbósítás, az étrend-kiegészítők és a szép nők nagy barátja:
„Benzinkútnál samponozás alatt/után kezemben a szivacs és a küszöböt, autó alját áttörlöm, mert anélkül nem jön le onnan a kosz. Kefés helyen nem kell ezzel bíbelődni, ahol van hablándzsa, ott használom előtte azt is. Az öblítésre mehet a cseppmentes opció (soha nem törlök), sőt a wax is előtte, inkább utóbbi hoz többet, szerintem.
Nekem pici az autó, így ezekkel az extrákkal sem szokott 600-nál több lenni, kúton 400-ból megvan. Spórolási trükk: menet közben is váltható másik mosási fázis, nem kell megvárni, amíg lejár a menet – ez régen valahogy eszembe se jutott.”
Rácz Tamás – egy rendeltetésszerűen használt Nissan pickup és újabban egy francia, családi dízel tulaja:
„Tanult kollégáim már mindent elmondtak, én csak annyit teszek hozzá, hogy rendszeresen csak olyan gépi mosóba járok, ahol nem az idővel felkeményedő-karcoló sörtés kefe, hanem ún. habosított polietilén (ősi magyar nevén polifoam) csíkokból álló tisztítóhenger forog a kocsi körül. (Ilyen például a budaörsi Tesco melletti IMO-mosó.) Alapelvem még, hogy egy gépi mosás nem kerülhet többe ezer forintnál, basszus: annyiért én is lemosom otthon vödörrel-kefével-slaggal az autót negyedóra alatt, nem rossz nettó órabér!”
Neked van saját, tuti módszered, ami mindenkiénél jobb, eredményesebb, olcsóbb? Elárulod?