Az autós sajtóutak általában egy kaptafára készülnek, fókuszban természetesen a típus megismerésével, technikai előadásokkal, rövidebb pár órás tesztvezetésekkel. Egyes gyártók igyekeznek eltérni ettől a megszokott recepttől, és rendhagyó helyszínen, rendhagyó, akár kalandos körülmények között hagyják autózni az autós újságírókat.
A műfaj lelkes képviselője a Mazda, a japánok már 2016 óta szerveznek rendhagyó sajtóutakat. Első alkalommal CX-3-asokkal autóztak a sarkkörre, majd még ugyanebben az évben Mazda MX-5-tel kóboroltak Izlandon. A következő túra Norvégia különleges útjain vezetett, majd jött egy Mazda2-kaland az Azori-szigeteken, tavaly pedig Földes Attila kollégánk kelt át a Bajkál-tó jegén, egy CX-5-ös volánja mögött.
A célszerszám most is Mazda CX-5, jég pedig szintén akad, hiszen idei úti célunk az Északi-fok Norvégiában.
Végállomás – Nordkapp
Az Északi-fok mindig is mágnesként vonzotta a valódi utazókat. Neve egy angol felfedezőnek, Richard Chancellornak köszönhető, aki még a XVI. században járt erre, miközben az északkeleti átjárót kereste. Ezután merész felfedezők jártak erre, akik a közeli Hornvika-öböl meredek sziklafalán másztak fel a platóra. Több híres ember is meglátogatta a helyszínt, például II. Oszkár svéd és norvég király 1873-ban, vagy a thaiföldi Chulalongkorn király 1907-ben. 1943-ban az északi-foki csata itt zajlott le a Jeges-tengeren.
Ma már sétahajóval, repülővel, autóval is könnyedén megközelíthető, és mivel igazi LEG-LEG-LEG hely, a szelfituristák kedvencévé vált. Nem kell küzdeni az elemekkel, nyáron az időjárás is egész kellemes, koratavaszi, ráadásul kerek 77 napon át nincs sötét, a nap körbejár a horizonton.
Ezt az élményt fotózzák szénné az idelátogatók, akik tényleg tömegesen érkeznek, a Nordkapp ezért már komoly látogatóközponttal, előadóteremmel, kiállításokkal várja a tömegeket. Aki igazán meg akarja élni az utazás élményét, az motorral, két keréken vág neki a kalandnak.
Erre már 1969-ben akadt példa, egy korabeli Autó-motor hasábjain olvasható a Bús házaspár története, akik egy Danuvia nyergében érték el Norvégia zord tájait.
Mivel északi fényre márciusban már kevés az esély, a jó idő pedig még messze, ez a legjobb időszak a turisták elkerülésére, valószínűleg a Mazda-út szervezői is ezért választották ezt az időpontot a túrára.
A túrára, ami egy átlagos Budapest-Stockholm-Lulea repülőút után indult, kereken reggel hat órakor, és mindhárom skandináv államot érintve ért véget valamikor este hét óra után. Ennek a pörgősen ledarált kilométerhalomnak a képei következnek.
Az indulás pillanata, reggel 6:00. A helyszín Luleå svéd tengerparti város, ahol a hűvös klíma miatt a Facebook szerverei is üzemelnek. A part menti öböl egész télen fagyos, a vastag jégen valódi versenypályát alakítanak ki a síelni, futni, szánkózni vágyóknak.
850 kilométert tettünk meg egy nap alatt, bámészkodásra kevés idő jutott, a Mazda-flotta pedig kitűnően állta a sarat. Vagyis a havat.
Elsőre azt hittük, hogy ez az északi sarkkört jelölő oszlop, de inkább csak a bezárt büfét jelzi a háttérben.
A valódi sarkkörjelzés sokkal puritánabb, csak egy átlagos fémtábla.
Az utat egy 2,2 literes dízelmotorral szerelt 184 lóerős kivitellel tettük meg.
Megérkeztünk Finnországba.
A rejtélyes oszlopok célja nem derült ki, az egész nap alatt csak egyszer láttunk ilyeneket az út mentén Finnországban.
Nincs kifogás, a skandináv emberek mozognak, nem alszanak téli álmot.
Első megállónk már a finn oldalon. Tipikus kamionos pihenő, büfé, szuvenírbolt. A menüben akadnak biztos választások, és egy-két érdekesebb tétel is.
A 448 Nm nyomatékot termelő, a szigorú kibocsátási normáknak megfelelő 2,2 Skyactive-D dízelmotor hangját meglepően jól elrejtették a japánok.
A táj változása szembeötlő volt észak felé haladva, a tundrai fenyőfélék is egyre kisebbek lettek, majd végül a vegetációt csak a moha, zuzmó és egyes igénytelenebb növények jelzik.
Lappföldön a rénszarvas a minden, egy átlagos kemping átlagos boltjában is megkaphatjuk az összes alkatrészét fagyasztva. Nem vegánnak való vidék.
cof
Lappföld zászlaja. Az egyik legújabb nemzeti zászló a számiké (lappok), melyet 1986-ban adoptálták. A számik évezredek óta élnek Európa északi vidékein, amelyek jelenleg Norvégiához, Svédországhoz, Finnországhoz és Oroszországhoz tartoznak. A zászlóban a kör a szellemiséget jelenti, és ebben a körben a Napot a vörös, a Holdat a kék szín képviseli. A zöld szín a természetet, a kék a vizet, a vörös szín a tüzet, a meleget és a szerelmet, a sárga a Napot szimbolizálja.
Galdotieva kempingjének éttermében ebédeltünk, itt egy hangulatos faház 45 ezer forint egy éjszakára, de akár hét ember is elfér, tehát aki kedveli a nomád hangulatot, az jól érezheti magát az érintetlen természethez legközelebb álló szálláson.
Tipikus skandináv faház.
Március derekán is mesebeli téli táj várt minket Lappföldön.
Az összkerékhajtással, automata váltóval szerelt Mazdákkal gyakorlatilag sétagalopp volt az út.
Rénszarvas büfé módra.
Ami nálunk a robogó, az itt motoros szán. Szinte mindenkinek van, általános közlekedési eszköz.
Mivel várost alig érintettünk, kizárólag országúton 6,6-6,8 liter körül alakult a Mazda CX-5 fogyasztása.
Ez már Norvégia, pár száz kilométerre a céltól. Érdekes, hogy az utak itt a legészakibb részen javarészt hómentesek voltak.
Minden kanyar megért volna egy fotót.
Norvégia a hidak és alagutak országa, ahol néha egyszerűbb repülni vagy hajóra szállni, mint autóval útnak indulni.
A finn oldalon alig találkoztunk autóval, de ugyanazon a szélességi körön más volt a helyzet a norvégoknál, ahogy közeledtünk a tengerhez, úgy sűrűsödött a forgalom.
Hihetetlen, de igaz: Norvégia a hetedik leghosszabb partvonallal rendelkező ország a maga 25 148 kilométerével. Köszönhetően a képen is látható tengerbe nyúló hegyeknek. Szemlélteti a fjordok cakkosságát, hogy az Egyesült Államok követi a listán.
Nyáron zöld föveny övezi a nyílt téren kanyargó utat, de márciusban még a hó az úr.
Honningsvag felé már csak elvétve akadtak fák, ez az E69-es út, ami egészen a Nordkappig vezet.
Több alagúton is át kell kelni az út utolsó szakaszán, a leghosszabb, és legfontosabb, ami a Magerøysundet-szoros alatt, Magerøya szigetére visz, ahol a Nordkapp is található. A csatornaalagutat 1993 és 1999 közt építették és 6875 méter hosszú, legmélyebb pontján pedig a tenger szintje alatt 212 méterrel fut. Az alagút megépítése előtt egy kompjárat közlekedett Kåfjord és Honningsvåg közt.
A végső célhoz sötétedés után értünk. A Nordkapp az európai Északi-fok, a norvégiai Magerøya szigeten található, magassága 307 m, és ebből a magasságból szinte függőleges sziklafal vezet le a Jeges-tengerig.
A metsző szélben és sötétben igazán földöntúli élmény volt Európa északi csücske.
Visszatérve a hotelbe, este ilyen időjárás várt minket.
Honningsvag a turizmus előtt halban gazdag vizeiből élt, tipikus norvég halászfalu, zord, de gyönyörű.
A hely klímája miatt is különleges. Hiába fekszik a messzi északon, a Golf áramlat hatása ide is elér, a tenger télen sem fagy be, nincs akkora hőingás mint például az 1400 kilóméterrel délebbre fekvő Oslóban.
A szelek viszont metszőek, és szeszélyesek, legalábbis magyar, alföldi szemmel nézve.
Hazafelé már Mazdák helyett egy Bombardier Dash-8-assal indultunk, a felszállás pillanatai igen izgalmasak voltak a viharos szélben, de ez itt a mindennapi rutin része.
Nyitott pilótafülke, oldott hangulat, a cél Oslo, majd Budapest.
