Bármihez is kell energia az autóban, legyen az az ablak felhúzása, az üzemanyag-szivattyú működése, az alulfújt gumi kompenzálása vagy a légkondicionálás használata, azt csak üzemanyagból lehet megtermelni. Az ADAC német autóklub szakemberei megválaszolták a kérdések kérdését: hová lesz az a temérdek energia, amit benzinben, elektromos áramban, autó- és földgázban vagy gázolajban magunkkal viszünk?
Túlsúly: 1-3 deci százon
Bent van hátul a krokodilemelő, maradt szögvas az építkezésből, még nem vittem fel a két karton tejet és már hurcolom egy hete a nyári kerekeket. Az autók többletterhelésének mozgatása sincs ingyen. Az ADAC adatai szerint plusz egy mázsányi súly, legyen az a teltkarcsú adminisztrátor, akit be kell vinni a városba vagy félkészbeton a lépcsőhöz, 100 kilométeren és városi forgalomban akár 0,3 liter üzemanyagba kerülhet, autópályán talán csak egy deciliterbe. Legyetek megértőek, ez egy körülbelüli érték, mert az ezres Aygo és az Audi Q8 3,0 TDI fogyasztása nem ugyanannyival ugrik meg 100 kg tehertől, ahogy az Endeavour űrrepülőgépé vagy a Széchenyi jégtörőé sem.
De a többletsúlynak mindig ára van, a tárgyak tehetetlensége érvényesül. Minél többször kell a nagyobb tömeget nagyobb sebességre felgyorsítani, annál nagyobb lesz a többletfogyasztás. A telerámolt autó energia-többletigénye egyenletes sebesség tartásával mérsékelhető és városon kívül kevésbé jelentős, mint elindulva-megállva.
Áram a tankból
Ha egy autóban nincs valamilyen szintű fékenergia-visszanyerés, akkor csak a tankból jön az áram. Akit érdekel az ilyesmi, nézze meg egy generátoron, hogy pörög üresben és hogyan hat megmozdíthatatlannak terhelés alatt. Forgatása teher a motornak, ráadásul a generátor hatásfoka is rossz. A legkevésbé hatékony kis terheléssel és nagy fordulatszámon járó motorral, kis fordulaton és közepes terheléssel jobb a helyzet.
Vegyünk egy első vagy hátsó szélvédőfűtést, ami 200 wattot is igényelhet. A fűtőszál nem működik sokáig, de közben szól a hifi, megy az ablaktörlő, fúj a ventilátor, aktív az ülésfűtés. 100 kilométerre felszorozva az áramtermelés részterheléssel, városi forgalomban akár fél literrel is felverheti a fogyasztást.
Ablakfűtés, erős befúvás, ülésfűtés, ködlámpa: kapcsoljátok ki vagy vegyétek vissza, ha már nincs rá szükség
Pár fogyasztó jellemző teljesítményfelvétele
Szellőzőventilátor: 50-250 watt
Fényszóró (halogén és xenon): kb. 150 W
Első szélvédőfűtés: kb. 500 W
Ülésfűtés: 100 watt ülésenként
Állófűtés: kb. 50 W, plusz a befúvás 50-250 wattja
Az üzemanyagigény a fogyasztók bekapcsolásának idejétől függ, nem a megtett úttól. Sokat állva, dugóban cammogva aránytalanul növeli a fogyasztást a sok kényelmi és biztonsági extra.
Légkondicionálás
Nincs ingyen az ablak lehúzása sem, főleg városinál nagyobb sebességgel autózva, mert rontja a légellenállást, ám a klímaberendezés sem grátisz temperálja és párátlanítja az utastéri levegőt. Jelentkezik a szabályozás és a levegőbefúvás áramigénye, továbbá akár elektromos a klímakompresszor, akár mechanikus hajtású, forgatása terheli a motort.
Autópályán arányaiban kisebb a légkondizás többletfogyasztása, mint rövid városi utakra vetítve, ahogy a súlytöbblet is kevésbé hat, mint városi forgalomban sokszor újra és újra felgyorsítva az autót
Mivel a mindennapokban a legtöbben részterhelésen használják autójuk motorját, és valójában mondjuk 15-30 lóerővel haladnak a (padlógáznál és magasabb fordulatszámon valóban) 80 vagy 116 lóerős autójukban, a légkondi „bekapcsolása”, valójában a kompresszor újbóli forgatása, jól kivehetően elveszi a motor erejét. Mert az a 2-6 kW, körülbelül 3-8 lóerő pluszban elég sok az éppen kivett 17-hez vagy 23-hoz képest.
A légkondicionálás ára a hűtésigénytől és a berendezés fajtájától függ. A manuális légkondi többlete magasabb lesz az automatikus szabályozásúénál, mert az túlhűti a levegőt és ehhez kever melegebbet, de sok függ a hűtésigénytől is. A legnagyobb német autóklub álláspontja szerint a klímaberendezés energiaigénye 0,3 litertől megy felfelé.
Ahogy a hűtésigény, úgy a többletfogyasztás is az indulást követő szakaszban a legmagasabb, ami elérheti 100 km-re vetítve a 2,5-4,1 litert, ha valaki sok rövid távú utat tesz meg, végig erős hűtésigénnyel és kézi vezérlésű légkondival. A hűvös fenntartása kijött 0,8-2,1 literből százon. Itt ugyanis a légkondi-kompresszor bekapcsolásnak időtartama számít, ami csekély átlagsebességgel, városban araszolva arányaiban jobban növeli a fogyasztást, mint autópályán.
Megbosszulja magát a szervizelés elhanyagolása. A rossz kerékcsapágy, az elhasznált légszűrő, a korommal dúsuló motorolaj és a többi
Az ADAC szakemberei a korábbi európai fogyasztásmérési ciklusban mérték meg egy manuális, egy félautomata (Climatic) és egy automatikus (Climatronic) légkondis Škoda Octavia II 1,6 üzemanyagigényét. A külső hőmérséklet 25 Celsius-fok volt és 22 fokra hűtötték le az utasteret. A legegyszerűbbel 0,43, a félautomatával 0,49, a legfejlettebbel 0,36 liter benzinbe kerül 100 km-en a klímaberendezés használata. Bónusztrack: 80-100 km/órás sebességnél leengedni a két első ablakot kb. 0,2 literrel dobja meg a fogyasztást 100 km-en.
Fél liter a négy gumiban
Minél lassabban megyünk, egy autó menetellenállásain belül annál magasabb a gördülési ellenállás aránya. Az ADAC számai alapján a gördülési ellenállás aránya 10, de 70 százalék is lehet a használat módjától függően. Városban nagyjából 30, autópályán 20, országúton 25 százalékra tehető.
Nem ugyanannyit dob egy nehéz és erős autó fogyasztásán 100-100 kg többletterhelés, mint egy kis motoros, könnyű kocsiban ugyanaz a mázsa. A csökkentett gördülési ellenállású gumik sok újrainduláskor hozzák a legnagyobb megtakarítást
Elsősorban városban autózók számára rejt igen értékes üzemanyag-megtakarítási lehetőséget a csökkentett gördülési ellenállású gumiabroncs. A kifejezetten könnyű futású és a nem a fogyasztásra optimalizált gumiszettek között félliteres fogyasztáskülönbség adódott az ADAC 2017-es nyári gumiabroncstesztjében vizsgált gumik között, 215/65 R16 méretben, egyenletes, 100 km/órás sebességnél. 195/65 R15 méretben 0,3 liter volt különféle gumigarnitúrák között.
Az eltérés főleg városban jelentős, ahol sok az újraindulás és a menetellenállások között nagy a gördülési ellenállás aránya, míg a sebesség növekedésével, sztrádán autózóknak a kocsi áramvonalassága fontosabb szempont. Autópályán járóknak a gumiabroncs zajszintje lényegesebb tényező lehet, természetesen a biztonsági mutatók mellett. Meg kell nézni a gumitesztek összeredménye mellett a részletes értékeléseket is, mert a gördülési ellenállás leszorításával vizes úton romlik a tapadás, a két cél ellentétes egymással.
A fogyasztást a hanyagság is növeli. Aki rest beállítani a gumik helyes légnyomásértékét, drágábban autózik. 0,3 barral alulfújt gumikkal hat százalékkal, 1,0 baros nyomáshiány esetén 30 százalékkal magasabb a gördülési ellenállás, amit a gumi deformációja okoz az úton. A többletfogyasztás 3-5 százalék.
Városban kiugróan magas az alulfújt gumikkal elpazarolt üzemanyag-mennyiség
Százon 7 literes átlaggal és 400 forintos benzinárral számolva 100 km-re 84-140 Ft. Aki elmegy 2000 kilométert alulfújt gumival, az abroncs élettartamának csökkenésén felül bukik ezen a távon 1680-2800 forintot. A helyes légnyomásérték általában a tanknyílás fedelén vagy a vezetőoldali ajtófalcok matricáin megtalálható, az autó terhelésétől függ és hideg gumiabroncsokra vonatkozik. A gumik pár km alatt bemelegszenek, akinek pl. 3 km-re van az otthonától a benzinkút, a gyárinál 0,3 barral magasabb értéket állítson be.
Dolgok a tetőn
Mi a tetőbokszok 25 kilogrammos, 600 literes csillagrombolójával mértük meg egy Renault Kadjar 1,5 dCi többletfogyasztását. A különbség 0,45 literre adódott városon kívül, legnagyobbrészt 130-as sebességgel és tempomattal 6,42 helyett 6,87 liter gázolaj vált kipufogógázzá 100 km-en.
Ennél jóval többre számítottunk, mert az ADAC adatai szerint ez lényegesen nagyobb falat. Egy Opel Zafira 1,9 CDTI-vel a többletfogyasztás 18,9 százalékra adódott. Az ő mérésükön egyedül a tetőtartó keresztrúdjai 5,1 százalékot dobtak a fogyasztáson.
Piros: két bringa, tetőtartón. Kék: két kerékpár az autó mögött. Okkersárga: csak a tetőtartó, ohne canga. Zöld: Opel Zafira B 1,9 CDTI dízel, tetőcsomagtartó és bicikliszállító nélkül. Ábra: ADAC
Még rosszabb eredménnyel járt két felnőttkerékpár szállítása a tetőn, a biciklik 41,6 százalékkal emelték az egyterű gázolajigényét. Gazdaságosabb az autó mögött, az ötödik ajtóra vagy vonóhorogra rögzített tartóval, esetleg a B Meriva, a J Astra vagy a C Zafira lökhárítójából fiókként kihúzható bringaszállítót használni, amivel csak 18,2 százalékkal romlott a fogyasztás.
Elhanyagolt karbantartás
Értékes megtakarítási potenciál rejlik a motorolajban is. Viszkozitástól függően főleg városi forgalomban, sok újraindítással hozhat sokat egy fejlett motorolaj a konyhára, a 0W20 és a 0W16 után jöhetnek a 0W8-as motorolajak. Erről nemrég Gajdán Miklóssal készítettünk videót.
Kis ellenállású motorolajakkal városban 4-6 százalék a megtakarítási lehetőség, vegyes forgalomban 2-4 százalékra teszik a német autóklub szakemberei, de még autópályázóknak is adódik két százalék. A túlhasznált olaj minden motor halála, ráadásul a dízeleknél az olajban lévő korom a kenőanyag sűrűségét növelve rontja a motor hatásfokát.
Aki nem cseréli időben a gyújtógyertyákat, az többnyire a gyújtótrafót is hazavágja és a katalizátort is tönkreteheti, mert a szikra nélkül a hengerekben el nem égő üzemanyag a kipufogógáz-átalakítóban landol és ott éghet el.
Nagyon fontos, hogy a motorolaj kiválasztásakor ne csak a viszkozitást nézzétek, pl. az 5W30-as számot! A motorolaj specifikációjának kell megfelelnie az autógyártó előírásainak, ez sokkal összetettebb kérdés a viszkozitásnál.
Ti mivel, hogyan és mennyit spóroltok az üzemanyag-költségen? Várjuk a cikk alatt a témába vágó, értelemgazdag hozzászólásokat!
