Ön bevallaná egy közvélemény-kutatónak, hogy megszegi a sebességhatárokat? Amiért 30-60-90… ezer forintos bírság jár, már ha nyakon csípik gyorshajtás közben a rendőrök. Sanszos, hogy a felmérés műfajának garantált büntetlensége ellenére sem mindenki ennyire őszinte.
Innen nézve különösen elgondolkodtató eredményeket hozott a K&H Biztosító 500 fő megkérdezésével végzett, önbevalláson alapuló kutatása, amelyből most a sebességhatárok betartásával, a traffipax-előrejelzők használatával, és egy új rendőrségi módszer megítélésével kapcsolatos adatokat közöljük.
Mennyien szegik meg a sebességhatárokat városban, vidéken, autópályán? És mennyivel?
A biztosító felmérése okosan nem csak a közismert sebességhatárok betartásával kapcsolatban kért egy szimpla igen vagy nem választ, hanem a megkérdezettek jellemző tempójára is kíváncsi volt.
Így árnyaltabb képet ad a kutatás arról, hogy a magyar autósok – hangsúlyozzuk még egyszer – saját bevallásuk szerint mennyivel közlekednek például lakott területen belül. Talán a legfontosabb megállapítás, hogy az 50 km/órás maximális sebességet engedő táblákat a megkérdezettek 43 százaléka nem tartja be. Igaz, a többségük szerint csak minimális gyorshajtással autózik városban.
Lakhely és vagyoni helyzet alapján is kategorizálta a válaszadókat a kutatás. Az eredményekből annyit közölt szerkesztőségünkkel a biztosító, hogy „a magas jövedelműek” között immár csak 47 százalék tartja be az 50-es sebességhatárt, miközben a falvakban élőknek a 62 százaléka.
Elhagyva a lakott területet, azt látjuk, hogy csökken a szabálykövetők aránya, és km/órában nézve hajszálnyival növekszik a sebességhatár feletti tempó. Az 500 válaszadó 51 százaléka mondta, hogy nem tartja be a 90-es tábla utasítását.
Nemek szerint is külön választotta a felmérés az autósokat. Eszerint a nők 57 százaléka lassabban megy 90-nél, a férfiaknál ez az arány 43 százalék, és közülük 10 százalék azt is bevallotta, hogy „általában 100 km/órát meghaladó sebességgel” vezet.
Itt is a magas jövedelműeknél a legmagasabb a szabályt negligálók aránya, összesen 60 százalék, ráadásul „10 százalék felett van” közöttük a rendszerint 100-nál is gyorsabban száguldozók aránya.
Érdekes számokat mutat az autópályás közlekedésre vonatkozó rész, ugyanis mindössze 26 százaléknyi autós állította magáról, hogy 130-nál gyorsabban vezet sztrádán. Ezzel szemben 38 százalékuk egyenesen azt mondta, ők még 120-szal sem mennek, azaz kifejezetten lassúak.
A nők 48 százaléka vezet „a megengedettnél jelentősen lassabban”, míg a férfiaknak a 30 százaléka. Csaknem ugyanennyi férfi, saját bevallásuk szerint 33 százaléknyian 130-nál gyorsabban vezetnek sztrádán, a nők közül 18 százalék.
Ahogyan mindkét korábbi kategóriában, itt is a magas jövedelműek a leginkább szabályszegők, 33 százalékuk állította magáról, hogy a megengedettnél gyorsabban autózik.
Mennyien próbálják kijátszani a traffipaxot?
A válaszadók 18 százaléka használ valamilyen eszközt a sebességmérések előrejelzésére, leginkább okostelefonja alkalmazását. Több mint kétszer annyi férfi (23 százalék) használja erre a mobilját, mint nő (11 százalék).
Mindhárom, a K&H által említett módszer használata megugrik a budapesti autósok között (29 százalék, 7 százalék és 3 százalék).
Mi a sofőrök véleménye az átlagsebesség-mérésről?
Nagyon úgy tűnik, hogy a rendőrség szeretné nálunk is bevezetni a mostani, egyetlen mért szám alapján büntető rendszernél igazságosabb section controlt, míg a politika kevésbé. Legalábbis erre tudunk következtetni abból, ahogyan az ORFK az elmúlt években többször is nyilatkozott erről, miközben azt látjuk, a kormányzaton nem megy át az ötlet.
Kár érte, ugyanis a kutatás eredménye szerint az autósok többsége szimpatizál az átlagsebesség-méréssel. Érdekes azok után, hogy mennyien bevallják a szabályok megszegését és kijátszását.