A borongós reggeli időjárás ellenére jókedvű gyerekzsivaj töltötte meg a busz utasterét, az úszóedzésre tartó 9-10 évesek gondtalanul viccelődtek egymással. Szerdai sofőrjük is bekapcsolódott a poénkodásba, ám az utazás egyik pillanatról a másikra majdnem tragédiába torkollott. A bíróság későbbi ítélete szerint egyértelműen a 35 éves korára 1,5 millió kilométert levezetett sofőr buta hibájából.
Busz a síneken, jön a vonat
Bence a heti három edzésből kétszer fuvarozta a diákokat, fél éve dolgozott a cégnél, azaz számtalanszor keresztülhajtott már az uszodától nyolcszáz méterre lévő vasúti átjárón a busszal – derült ki a közlekedési balesetek bírósági utóéletét bemutató sorozatunk eheti sztorijának feldolgozásakor. Azon a szerda reggelen is minden a szokásosnak tűnt, amikor hirtelen riadt sikítozásba kezdtek a gyerekek. Jön a vonat – kiáltottak fel többen, amikor áthajtottak a sínen, és a busz jobb oldalán kinézve észrevették a feléjük tartó, kürtölő szerelvényt.
Szerencsére nem történt tragikus baleset. A vonatvezető azonnal vészfékezésbe kezdett, a busz lendületből átsurrant előtte. Az ijedtség ellenére haja szála sem görbült senkinek, mégis rendőrségi nyomozás, majd bírósági ügy lett ebből a mindössze pár másodpercből.
Eltérően nyilatkoztak a gyerekek, a sofőr és a szemtanúk arról, hogy miként kerülhetett a busz a vonat útjába. Bence egyértelműen kijelentette az eset után a rendőrségi kihallgatáskor, valamint később a bíróság előtt is, hogy fehéren villogó lámpajelzés mellett hajtott rá a sínekre.
A gyerekek szerint piros volt a lámpa
Ennek éppen az ellenkezőjét nyilatkozták a busz jobboldali ülésein utazó gyerekek közül hárman. Egymástól függetlenül azt állították, hogy piros volt a lámpa, amikor elhaladtak mellette. Bence erre úgy reagált, ő fehéren hajtott a sínekre, azt ő már nem láthatta, hogy közben akár pirosra válthatott az egyébként sorompó nélkül működő átjáró lámpája.
Két szemtanúja is volt az esetnek, akik a közeli dohánybolt előtt várakoztak éppen. Egymással összhangban lévő vallomásuk szerint a vonat kürtjére fordították fejüket a busz irányába, és mindketten azt látták, hogy a sínre hajtás pillanatában piros volt a jelzés. A vonat vezetője ugyan nem láthatta a fénysorompót, ám elmondása szerint, amikor ő olyan 100 méterre megközelítette az átjárót, már egyértelműen pirosnak kellett lennie. A szakértői vizsgálatok szerint ekkor haladt be oda a busz, és ekkor nyomta meg a kürtöt a vonat vezetője, és kezdett azonnal vészfékezésbe.
A vallomásokból és a vizsgálatokból egyöntetűen megállapítható volt, hogy a sofőr vezette busz fékezés nélkül hajtott rá a sínekre, majd az átjáróban gyorsulni kezdett. Egyezett a tanúvallomásokban, hogy mindenki megijedt, nagy felzúdulás volt a gyerekek között, és több diák is odaszólt a sofőrnek szemrehányóan, hogy piroson haladtak át. Mindenki hallotta a vonat hangjelzését, illetve a vallomások szerint a közeledő mozdony már csak mindössze 20-30 méterre lehetett, miután elhagyták az átjárót.
Természetesen a hatóságok kikértek számos adatot a MÁV-tól is. A vasúttársaságtól származó információk szerint a fénysorompó üzemszerűen működött, olyannyira – és ezt talán nem is tudja minden autós -, hogy maga a vonat érkezése váltotta át a színeket. A mozdony az előírt sebességgel közlekedett, vezetője minden szabályt és előírást betartott.
Kevés balesetet okoznak a buszsofőrök
Közismert, hogy negatív rekordot döntött 2018-ban a személyi sérüléses közlekedési balesetek száma Magyarországon. Az ORFK alábbi grafikonja szerint ebben a legkevésbé vannak benne a buszvezetők, a 16 916 balesetnek mindössze az 1,2 százalékát okozták.
Haja szála sem görbült senkinek, mégis 3 évnyi börtön járhat ezért a hibáért
Az ítélet ismertetése előtt nem árt még egyszer kihangsúlyozni, senki nem sérült meg, nem értek egymáshoz a járművek, anyagi kár sem keletkezett, kvázi nem történt kézzelfogható baj. Ennek ellenére az ügyészség természetesen megvádolta Bencét, aki a közlekedési ügyekre szakosodott Janklovics Ádám ügyvédet bízta meg a védelmével, aki a Vezess hozzá forduló olvasóinak is rendre jogi tanácsokat ad.
Hosszú mondat következik, a Btk. 184. § (1) bekezdése szerint ugyanis aki közlekedési útvonal, jármű, üzemi berendezés vagy ezek tartozéka megrongálásával vagy megsemmisítésével, akadály létesítésével, közlekedési jelzés eltávolításával, vagy megváltoztatásával, megtévesztő jelzéssel, közlekedő jármű vezetője ellen erőszak vagy fenyegetés alkalmazásával, avagy más, hasonló módon a vasúti, légi, vízi vagy közúti közlekedés biztonságát veszélyezteti, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Janklovics szerint a közlekedés biztonságának veszélyeztetésén olyan konkrét helyzetet kell érteni, amikor fennáll a mások életét, testi épségét veszélyeztető, avagy jelentős kárt okozó baleset bekövetkezésének esélye. A közlekedés biztonsága akkor kerül veszélybe, amikor valamilyen „tilalmazott emberi magatartás” következtében a baleset közvetlen lehetősége fenyeget, mondja az ügyvéd.
Milyen döntést hozott végül a bíróság?
A szemtanúk vallomásai, a szakértői vizsgálatok eredményei, valamint a MÁV-tól származó információk alapján a bíróság bűnösnek mondta ki a sofőrt. Az ítélet szerint a vádlott megszegte a KRESZ 39. § (3) bekezdés c) pontját, mellyel a vasúti közlekedés biztonságát veszélyeztette.
Ugyan maximálisan három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható ez a cselekmény, a sofőrt végül 400 ezer forintos pénzbírsággal büntette a bíróság. Ennél valószínűleg fájdalmasabb számára, hogy egy évre bevonták a jogosítványát is. Súlyosító körülményt nem talált a bíróság az ítélet meghozatala előtt, enyhítő körülményként viszont figyelembe vette a Bence által balesetmentesen levezetett 1,5 millió kilométert, és azt, hogy két óvodáskorú gyermeket nevel a feleségével.
Az elítélt Bencét kitette a munkáltatója a cégtől.