Rekordot döntött a rendőrség bírságolása, hat hónap alatt olyan összegben postáztak csekkeket az autósoknak, mint soha korábban fél év alatt. „A Kkt. 21. § (1) bekezdés a-f) pontjaiba tartozó jogsértések miatt 2019 első félévében 9 393 095 000 forint közigazgatási bírság kiszabására került sor” – írta az ORFK a Vezessnek.
Ugyanerre a kérdésünkre az elmúlt két évben jóval szerényebb összegeket küldtek:
- 8 525 715 000 forint közigazgatási bírságot szabtak ki 2018 első hat hónapjában,
- 6 489 685 000 forintnyit 2017 első felében.
Két megjegyzés a fenti számokhoz. Egyrészt ezek nem a beszedett, hanem a kiszabott bírságokat összegzik, rendre jelentkeznek autósok, akik állítják, nem mentek annyival, mint a rendőrség mondja, a meghatározó többség persze befizeti. Több ilyen történetet megírtunk már, egyszer azt állította a rendőrség, hogy „a közigazgatási hatósági eljárás során nem a fizika törvényeinek figyelembevételével kerül megállapításra a mért sebesség értéke”, máskor meg az jött ki, hogy állítólag a kukoricásban száguldott egy autós.
A másik megjegyzés, hogy ezeket a bírságokat legnagyobbrészt gyorshajtás miatt szabták ki, de nem kizárólag. Többek között tartalmazzák a piros lámpán, vagy éppen a vasúti átkelőn rosszkor áthajtók büntetéseit is. Minimális számban fog(hat)nak ilyen szabálytalankodókat is a VÉDA készülékei, de mint egy korábbi adatkérésünkből kiderült, a szupertraffipaxok áldozatai 99 százaléknál is nagyobb mértékben a gyorshajtók.
Növekszik az egy autósra jutó bírságösszeg, most 34 500 forint
Érdekes változást látunk a bírságszámok összehasonlításánál. Miközben 2019 első hat hónapjában „272.354 esetben került sor közigazgatási bírság kiszabásra”, addig egy évvel korábban fél év alatt 296 601 ügyben postázott csekket a rendőrség.
Idén ez 34 500 forintot jelent átlagos bírságösszegnek, tavaly 28 750 forint volt, mindkét számot kissé kerekítettük. Klassz lenne darabra tudni, hogy a VÉDA felvételei alapján mennyi 30 ezres, 50 ezres, vagy éppen 300 ezer forintos csekk megy szét, de állítása szerint a rendőrség egy ideje nem tudja ezt.
Pedig pár éve tudta, 2017-ben még megírták a Vezessnek, hogy az év első felében 53 darab 300 ezer forintos csekk ment szét. Fél évvel később ugyanerre a kérdésünkre már azt válaszolták, hogy nem végeznek ilyen adatgyűjtést.
Napi szinten elromlanak a VÉDA készülékei
A kezdetektől rendre kikérjük egy-egy adott időszakról a szupertraffik meghibásodási statisztikáit, és úgy tűnik, nem annyira atombiztos a működésük. 2019 első hat hónapjában összesen 198 javítást kellett végezni. Mindezt 182 nap alatt.
A 365 fixen telepített és 160 mobil készülékből álló rendszer eddigi működése alatt stabilan hozza ezt a szintet: több meghibásodás mint nap.
- 411 javítást kellett végezni rajtuk 2018-ban,
- 804 javítást 2017-ben,
- 497 javítást 2016-ban.
Hosszú a hibalista, és évről évre nem nagyon változnak benne a szereplők. „A javítások jellemzően az alábbi meghibásodásokból adódóan voltak szükségesek: a fix telepítésű KKEP-k esetében kategorizáló lézer, ipari számítógép, kamera, switch és UPS; míg a változtatható helyű KKEP-k esetében tápcsatlakozó, LAN-csatlakozó, belső akkumulátor és érintőképernyő miatt” – közölte az idén felmerült hibákról a rendőrség.
A VÉDA-rendszer mobil készülékeit „hosszú tesztüzemmód” (ORFK) után 2015 márciusában, a fixeket pedig bő egy évvel ezután, 2016 áprilisában élesítették. A 14,5 milliárd forintos EU-támogatásból gründolt rendszer változtatható helyű egységeinél 2018. augusztus 3-án járt le a garancia, az utak fölé szerelt műszereknél 2018. december 10-én.
A javításokat a garancia lejárta után is a kivitelező ARH Informatikai Zrt. végzi, „az ORFK és a cég szerződése alapján átalánydíjas elszámoláson alapuló szolgáltatás keretében”.
Mennyi közpénzt költ erre a rendőrség? Megkérdeztük, de az ORFK sajtóosztálya valamiért kerüli a konkrét összeg leírását. Szerintük a szerződés „az interneten fellelhető”.