A közlekedés-szabályozás egyik nagy leleménye a körforgalom. Az útkereszteződésbe érkező járműveket biztonságos sebességre lassító és különleges elsőbbségi renddel áteresztő megoldás egyszerre növeli a csomópont áteresztőképességét és biztonságát. A körforgalmú kereszteződések még úgy is tök jól tudnak működni, hogy sok közlekedő igazából alig ismeri a rájuk vonatkozó szabályokat, amelyek amúgy országonként eltérhetnek egymástól, nem teljesen egységesek.
Történelem
A kör alakú csomópontokat, körbe rendeződött kereszteződéseket már régóta ismerték és használták a szekeresek-autósok-motorosok. Talán a legnevezetesebb, bár közel nem a legrégebbi ilyen helyszín a párizsi Diadalív körül már 1907-ben körben szervezett forgalmi rend. De hogy a körforgalomban haladóknak elsőbbségük legyen a behajtásra készülőkkel szemben, kései találmány. Európában a ’60-as években kezdett el terjedni ez a közlekedés-szabályozási megoldás, miután brit tudósok (ki más!), az Egyesült Királyság Közlekedés-kutató Intézete kidolgozta a ma ismert működési elvű körforgalmú utak rendszerét. Kimérték és igazolták, hogy a körforgalmi rend azonos forgalom mellett tizedével több jármű átengedésére képes, mint egy sima kereszteződés, ugyanakkor biztonságosabbá is teszi az utak metszéspontjain való áthaladást.
Érdekes, de az USÁ-ban sokkal később, csak a ’90-es években indult meg a körforgalmak kiépítésének terjedése. Itt sokkal inkább az amerikai filmekből is jól ismert négy STOP-táblás kereszteződéseket használták, miután az ’50-es években sok negatív tapasztalatot szereztek egy kísérlet-sorozattal. Ebben nagy alapterületű kör alakú kereszteződéseket építettek, amelyekbe ugyan a hegyes szögben érkező autók gyorsan be tudtak csatlakozni, jobbkéz-szabály szerint, viszont ezek a nagy és rosszul szabályozott körforgalmak balesetveszélyesnek bizonyultak, ráadásul gyakran be is dugultak. Az angol példát csak nagy csúszással vették át később, azóta ott is gyorsan terjed a körforgalmak kiépítése.
Körforgalom vagy nem körforgalom?
Ezt a cikket egy hozzám érkezett levél ihlette, melyben az író segítséget kért egy látszólagos közlekedés-szabályozási probléma feloldásához. A kulcsmondat: „A Bp. 15.ker. Pestújhelyi út – Nádastó utca kereszteződésben körforgalom van 4 bejárattal, de elsőbbségadást jelentő háromszög csak két helyen van.” Nézzük csak meg ezt a csomópontot!
Mindössze 20 méter oldalhosszúságú négyszög, szinte egy kis kör – mégsem körforgalom, csak négy egyirányú út
Nincs körforgalom tábla – nem körforgalom, hiába úgy néz ki
Nos: a magyar szabályozás szerint ez bármennyire is úgy néz ki, nem körforgalom. A körforgalmat ugyanis a jól ismert kék táblával kell jelölni, ha ilyen nincs a kereszteződésben, bármennyire is annak néz ki, a körben haladó forgalom nem körforgalom! És fordítva: ha van ilyen tábla, akkor bármennyire is nem úgy néz ki, a kereszteződés utáni út körforgalom. Ilyen érdekes, különleges körforgalom például a Wekerle-telep hatalmas körforgója, a Kós Károly több mint száz méter oldalhosszúságú négyzete. Íme, így néz ki egy négyzet körösítése:
Száz méternél hosszabb, egyenes egyirányú utakból áll össze ez a furcsa körforgalom
Bármennyire is nem annak néz ki, ha ilyen tábla mellett elhajtva fordultunk rá az útra, az bizony körforgalom
Mik a szabályok a körforgalomban?
A hatályos KRESZ-ben, nyilván a szokásos magyar követhetetlenség kedvéért szerepel mind a „körforgalom” kifejezés (három említés), mind a „körforgalmú út” kifejezés (11 említés). Hogy meglegyen egyben is, itt és most összefoglalom, mit kell erről a képződményről tudni:
- ezek a táblák jelzik, hogy ilyenbe fogunk behajtani:
- Körforgalomban az áthaladó villamosnak mindig elsőbbsége van;
- Körforgalomban nem szabad megállni;
- Nem szabad tolatni, megfordulni meg pláne;
- Indexelni kell (jobbra), mielőtt és amíg kihajtunk belőle;
- Többsávos körforgalomban kötelező a külső sávba behajtani, ha az első kitérési lehetőségnél ki is fogunk jönni;
- Többsávos körforgalomban a párhuzamos közlekedés szabályait kell alkalmazni;
- Körforgalomban nem szabad előzni!!! (kivéve biciklit, segédmotorkerékpárt és motort).
Ez utóbbi két szabály természetesen a körforgalomra is kiterjeszti a párhuzamos közlekedés azon szabályát, hogy az egymás mellett elhaladás a különböző sávokban nem előzés, így, akárcsak az autópályák, autóutak esetében, a magyar többsávos körforgalmakban is fennáll az a fura helyzet, hogy elvileg akár jobbról is el lehet haladni a belső sávban haladó jármű mellett. Márpedig ez nagyon balesetveszélyes, ezért a józan ész nevében mindenki arra kérünk, hogy ilyet ne csináljon, akkor se, ha nyomasztóan lassan szerencsétlenkedik valaki a belső sávban.
És arra is kérünk mindenit, hogy többsávos körforgalomban tartson be egy olyan íratlan szabályt, ami ugyan a magyar KRESZ-ben nincs benne, pedig nagyon hasznos lenne: minél később akarunk kimenni, annál beljebbről hajtsunk be! Tudjuk, hogy sok magyar autós mintha félne a sávváltásoktól, ezért szenved csorbát oly gyakran a jobbra tartás főszabálya is többsávos utakon, de mégis: próbáljunk kicsit mozgékonyak lenni a többsávos körforgalomban! Hiába szabályos ugyanis a külső sávból a körforgalom külső sávjába fordulva akár csak a legutolsó kihajtónál elhagyni a csomópontot, ezzel a magatartással feleslegesen akadályozzuk és tartjuk fel a összes többi közlekedőt magunk körül.
Külföldön érdemes nagyon figyelni a körforgalmakra; Anfgiában például nem csak eleve minden a másik oldalon és másik irányban zajlik, az előjelző táblázás is más lehet. Ebben a yorki körforgalomban a két háromszög-táblával már le is rendezték a figyelmeztetést: körforgalom következik!
Körforgalom Lyonban: Franciaországban külön tábla nélkül is körforgalom lehet a körforgalom, elég egy macisajt és egy egyirányú út – tábla hozzá
Fantasztikus kínai körforgalom egy modern városban, gyalogoskörúttal az autók felett
Szép legyen vagy átlátható?
Szerkesztőségünk véleménye megosztott abban a kérdésben, hogy egy körforgalom lehet-e érdekes tájépítészeti kísérlet tárgya, vagy legyen lapos, átlátható és célszerű. A magam részéről imádom, amikor cukin berendezett körforgalmakat látok, ilyeneket például:
Terepasztal-szerű installáció valahol Spanyolországban, vaskerekű veterán traktorral
Ezt pedig Franciaországban fotóztam nemrég, szénásszekér dobja fel a körforgalmat
És egy magyar példa látványos körforgóra: Kecskeméten a 44-es és 445-ös út kereszteződésében négy éve hökkenti meg az erre autózókat a MiG 21-es
Viszont Földes Attila kollégám véleménye is jogos, miszerint „bár valóban sokkal esztétikusabb egy óriási, földhalommal, szélmalommal, szökőkúttal kicsicsázott körforgalom, én mégis sokkal jobban szeretem azokat, amikben nem takarják el mindenféle marhaságok az összes többi ki- és behajtót. Szerintem így sokkal jobban tervezhető az áthajtás, ha belátható az egész környék, mikor, honnan érkezik, érkezhet másik autó. Ez biztonságosabb is és az áthaladás is rövidebb ideig tart.”
Te mit gondolsz erről, kedves olvasónk? Lapos és átlátható, vagy inkább érdekes és látványos körforgalmakat szeretnél?
