„Kérlek, segíts” – szólt németül a telefonba a külföldi nepper, pánikolva hívta egyetlen magyarországi ismerősét. Ausztriából tartott hazafelé trélerrel és a mögé kötött utánfutóval, de nem jutott sokáig. Amint átlépte Rajkánál a határt, lekapcsolták a közlekedési felügyelet magyar ellenőrei. Három frissen vásárolt használt autót fuvarozott volna tovább az M1-esen.
A hatóság emberei elkérték a papírjait, megnézték a rakomány rögzítését, a kisteherautó és a vontatmány abroncsainak állapotát, majd szétkapcsoltatták vele a szerelvényt, amelynek mindkét részét külön-külön mérlegre állították. Begyakorlott mozdulatokkal dolgoztak, nem is kellett sok idő, hogy kiállítsanak a külföldi sofőr részére egy összességében 1,3 millió forintos, durva büntetést. Ezt itt:
Ez nem egy „klasszikus” helyszíni bírság, amit mondjuk gyorshajtás után kap a száguldozó, hanem ún. pénzkövetelés biztosítása miatti intézkedés. „Ha az eljárás tárgyát képező kötelezettség későbbi teljesítése veszélyben van, a teljesítési határidő lejárta előtt, az erre okot adó körülmény felmerülésétől számított öt napon belül a hatóság biztosítási intézkedésként pénzkövetelés biztosítását rendeli el, vagy a meghatározott dolgot zár alá veszi, vagy lefoglalja.” (Általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény 107. § (1))
Megdöbbentő összeg, pedig a sofőr rovásán ennél több volt. A dokumentumon jól látszik, hogy két tételből áll össze az 1,3 millió: a munkaszerződés hiánya miatt 500 ezret vertek rá, a tachográf hiánya miatt 800 ezret. Csakhogy ezen felül közel másfél mázsa túlsúlyt jelzett a mérleg, valamint a nepper azt sem tudta igazolni számlákkal, hogy miként kerültek hozzá a használt autók.
Volt probléma bőven, úgyhogy az ellenőrök leszerelték a kisteherautó első rendszámát, valamint elvették a forgalmiját.
Nem igazán értette a férfi, hogy mi történik körülötte. Ő németül beszélt, az egyenruhások meg magyarul, ekkor csörgette meg az ismerősét, hogy tolmácsoljon neki. „Nincs miről beszélni. Amíg nem fizet, addig itt marad. Ha fizet, a túlsúlyt akkor is meg kell szüntetni a továbbindulás előtt” – mondta határozottan az ellenőr a vonal túlsó végén lévő embernek, aki továbbadta a lényeget az egyre komorabb fuvarozónak.
Mi történik a magyar utakon?
Sokat foglalkozik mostanában a sajtó az országot nyugatról keletre és délre átszelő ún. halálkaravánokkal, ijesztő szerelvényekről landolnak olvasói fotók a szerkesztőségekben.
A többnyire román, szlovák, bolgár, szerb (de akár török vagy moldáv) kereskedők Nyugat-Európából hordják délre és keletre azokat a sokszor 15-20 éves leharcolt személyautókat, amiket a magyar kollégáik 5-10 éve hoztak be az országba. A jellemzően kis értékű Opel Astrák, Volkswagen Golfok, Passatok és hasonszőrű társaik egyenként kisebb profittal kecsegtetnek a hazai értékesítés után, mint a fiatalabb, drágább, általuk nehezebben megvehető kocsik, ezért pörgetni kell a fuvarokat.
Úgy tudnak érdemben keresni az üzleten, ha ennyi autóval három-négy nap alatt lezavarják az oda-vissza utat. Borsosabb árú járművek gyors vásárlása, szállítása, majd értékesítése még nagyobb profittal kecsegtet. Alapvetően ebből adódnak a problémák:
- Amilyen sietősen csak tudják, megpróbálják teljesíteni a Nyugat-Európáig és visszavezető utat, gyakran felváltva vezetnek éjjel-nappal, rosszabb esetben egyedül, ezért alkalmanként nem használnak tachográfot. A fuvarozók, kamionosok, távolsági buszsofőrök stb. számára kötelező műszer méri a két megállás közti út hosszát és idejét, valamint a törvényileg előírt pihenőidőket is, amelyek szükségesek a biztonságos közlekedéshez.
- Amennyi használt autót fel tudnak pakolni a trélereikre, annyit felraknak. Amennyi utánfutót és vontatót láncba tudnak kötni fizikailag, sajnos egyesek annyit össze is kötnek. Ezek természetesen nem csak a túlsúly miatt közveszélyesek.
- Ráadásul gyakran olcsó és leharcolt kisbuszokat, SUV-okat használnak vontatásra, nem ritkán kopott abroncsokkal, szintén rossz állapotú utánfutókat maguk után vonszolva. Amint az ellenőrzések mutatják, olykor még a tízen mázsás személyautókat is szakadozott spaniferrel rögzítik.
Az elmúlt hónapokban látványosan megszaporodtak az ilyenforma szerelvényekről készült fotók.
Gyakori, hogy egyautós utánfutóra két kocsit raknak fel. Itt a sérült orrukat összeérintve fértek fel, éppen hogy (Illusztráció, másik esetről készült fotó. Forrás: ITM)
Hajmeresztő mutatványokból nincs hiány. Kisbusz a platón, amelynek vonóhorgához (részben?) kötéllel rögzített rúdon húznak egy másik kisbuszt (Illusztráció, másik esetről készült fotó. Forrás: police.hu)
Tipikus lánckaraván, ezúttal négy elemből (Illusztráció, másik esetről készült kép. Forrás: Index olvasói fotó)
Tipikus lánckaraván, ezúttal négy elemből (Illusztráció, másik esetről készült kép. Forrás: Index olvasói fotó)
Miután a sajtó egyre többet foglalkozott vele a nyáron, kezdtek beindulni a célzott ellenőrzések. Augusztus végén a Pest megyei rendőröknek még csak egy hatórás akciójáról kaptunk hírt (M0), amelyben nyolc sofőrt bírságoltak meg túlsúly és egyéb szabálytalanságok miatt.
Szeptemberben aztán nagyobb lendületet vettek a hatóságok akciói, ebből következően egyre több bírságot szórtak szét. Közleményük szerint a Pest megyei rendőrök egy hónap alatt 74 szerelvényt ellenőriztek, melyből a tengelysúlyméréseknél 66-szor tapasztaltak szabálytalanságot. Találkoztak olyannal, ahol a rakomány 2,9 tonnával haladta meg a megengedett legnagyobb össztömeget.
Fontos és helyes a határozott rendőri fellépés a veszélyes szállítmányok ellen. Bőven túllóg a Smart, némi deszkával segítették a fennmaradását az egyautós utánfutón (Illusztráció, másik esetről készült fotó. Forrás: police.hu)
Ez sem tűnik szabályosnak (Illusztráció, másik esetről készült fotó. Forrás: police.hu)
Miközben a büntetések számáról szállingóztak hírek, a méretükről nemigen olvastunk. Márpedig a Vezess információ szerint több alkalommal róttak ki a magyar hatóságok 1,3-1,5 millió forint körüli bírságot külföldi nepperekre az elmúlt hetekben, nem csak ez az egyetlen.
Úgy tűnik, az ellenőrzések sűrítése mellett a bírságösszegekkel is sokkolni akarják a halálkaravánok vezetőit, és elriasztani őket a magyar úthálózat közveszélyes használatától. De térjünk most vissza a konkrét esetre.
Ő aztán nem fizet. De mégis! Aztán mégse
Tudomásunk szerint pár száz eurót általában bekészítenek bírságra a sofőrök, ha útközben nem kívánt ellenőrzésbe szaladnának bele. Az 1,3 millió forint azonban már közel 3900 euró, sokan közülük ennyiért több darab autót vesznek nyugaton. Egy lepukkant Astra 15 évesen akár ezer eurótól elhozható Németországból.
Némi telefonálgatás és gondolkodás után végül azt mondta tolmácsán keresztül a férfi az egyenruhásoknak, hogy nem tud fizetni. Ha törik, ha szakad.
Itt szerencsére nem szakadt, egyesek ilyen állapotú spaniferrel rögzítik a kocsikat (Illusztráció, másik esetről készült fotó. Forrás: police.hu)
A rajkai Mol kútnál tartott akció ellenőrei aznap 15 óráig voltak ott szolgálatban, kora délután továbbálltak a kisteherautó rendszámával és forgalmijával együtt. Ezután a férfi ismét felhívta az ismerősét, hogy hát ő meggondolta magát, mégis fizetne. Erre az esetre a közlekedési felügyelet munkatársai hagytak nála egy vonalas számot, megkérte hát az ismerősét, hogy csörgesse meg, és érdeklődjön, mi a teendője.
A válasz szerint nem is kellett volna sokat várnia, ugyanis egy órán belül új csapat érkezett a helyszínre. Csakhogy ki tudja, miért, a férfi újból meggondolta magát, és igen merészet húzott. Információink szerint átrakta a kisteherautó hátsó rendszámát előre, és ezzel az egy azonosítóval, forgalmi nélkül lelépett. Fizetés nélkül.
A rendőrség nem tud válaszolni a kérdéseinkre
Miután tudomást szereztünk az esetről, számos kérdést küldtünk a rendőrségnek és a közlekedési felügyelet felett álló Innovációs és Technológiai Minisztériumnak (ITM):
- Mennyi közúti ellenőrzést végeztek a sebességméréseken felül 2018 első nyolc hónapjában, és 2019 első nyolc hónapjában? Mennyi járművet ellenőriztek?
- Ebben a két időszakban mennyi olyan ellenőrzést tartottak, amelynek kimondottan célja, feladata volt a közveszélyes trélerek megvizsgálása?
- Mennyi szabálytalanságot találtak ebben a két időszakban járműszállító szerelvényeknél, trélereknél?
- Melyek voltak a feltárt legjellemzőbb szabálytalanságok?
- Az ellenőrzések során feltárt legjellemzőbb szabálytalanságok, törvénysértések esetén melyiknél milyen bírságot szoktak kiszabni a rendőrök? Itt konkrét példákat kértünk.
- Mi volt a jellemző bírságösszeg (akár több szabálytalanság esetén az összbírság), amit 2019 első nyolc hónapjában kiszabtak a rendőrök?
- Mi a volt ebben az időszakban a három legnagyobb összegű bírság (akár több szabálytalanság esetén az összbírság), amit kiszabtak a rendőrök tréleres sofőrre, üzemben tartóra?
- Jellemzően mi az a bírságösszeg, amit a helyszínen általában kifizetnek? 100-200 ezer forint? Több?
- Mennyi százalékban fizetik ki helyben a megbírságoltak az egymillió forint körüli büntetéseket?
Ezekre a kérdésekre mindössze egymondatos választ szánt az ORFK: „Az Ön által kérdezetteknek megfelelő statisztikai kimutatást a rendőrség nem vezet.”
Megkérdeztük azt is tőlük, hogy mi a protokoll ezeknél az ellenőrzéseknél a bírság kiszabása után. Mi történik, ha kifizeti a sofőr, az üzemben tartó, és mi történik, ha nem fizeti ki? Utóbbinál mi a protokoll? Jellemzően meddig marad az ellenőrzési ponton a szabálytalan járműszerelvény? Ellenőrzi bárki, hogy nem hajt tovább mondjuk a rendőrök távozása után? Akár rendszám, és az elvett iratok nélkül.
A saját gyakorlatukat az olvasókkal megosztó válasz helyett a rendőrség jogszabályokhoz irányította azt, akit érdekel a munkájuk.
Szerencsére az ITM bővebben tájékoztatja az állampolgárokat. Már a kérdések elküldésének a napján hívást kaptunk a minisztériumból, és megígérték, hogy ők válaszolnak a kérdésekre, csak időt kértek azok megírásához. Amint megjönnek a válaszaik, folytatjuk a témát.
Információink szerint az 1,3 milliós bírsággal sújtott férfi azóta újabb szerelvényekkel, többször áthajtott Magyarországon.
(Kiemelt képünk illusztráció, másik esetről készült fotó. Forrás: police.hu)
