Kezdjük egy kis játékkal, jó? Ki tudja, pontosan mit is kéne csinálni ha az autópályán feltorlódik a forgalom egy baleset miatt és az ember befut a felgyülemlett dugó végére?
A) meg kell állni a sávunkban, a leállósávra még véletlenül se szabad rámenni, hogy ott, a leállósávon el tudjon menni a mentő, rendőr.
B) a belső sávban ki kell húzódni bal szélre, a többi sávban pedig minél jobban jobb oldalra, hogy a két járműsor között el tudjon menni a mentő, rendőr. A leállósávot üresen kell hagyni.
C) a külső sávból le kell húzódni a leállósávba, a belső sávban, sávokban minél jobban belülre, hogy az üresen maradt külső forgalmi sávban el tudjon menni a mentő, rendőr.
Mielőtt bárki válaszolna a kérdésre, megmutatjuk ezt a képet az Országos Mentőszolgálat Facebook-oldaláról:
A fegyelmezett sofőrök több kilométer hosszan álltak türelmesen az út két oldalán, amíg zajlott az életmentés – írják a mentősök
A bejegyzés júliusi, de én csak most bukkantam rá – és épp ezért született meg ez a cikk. Már régóta terveztük ugyanis, hogy megpróbálunk rendet tenni ebben a „biztonsági folyosó” nevű dologban (így hívja hivatalosan a KRESZ a félrehúzódó autósok által szabadon hagyott mentő-rendőr-vonulósávot), de sosem éreztük elég súlyosnak a problémát, hogy biteket pocsékoljunk rá. Azt ugyan a szerkesztőség minden tagja látta jártában-keltében, hogy a 2013-as KRESZ-szabály működésével kapcsolatban igazából mintha nagy zűrzavar uralkodna; gyakori, hogy ha mi tudatos közlekedőként beállunk bal vagy jobb szélre, a mögöttünk jövő már húzódik is beljebb, hogy jobban lásson, de végülis a helyzet valahogy mindig meg szokott oldódni. Tapasztalatunk szerint akár a leállósávon (és fenti képpel ellentétben a legtöbbször ott mennek), akár a sorok között, de a magyar sztrádákon rendszerint gond nélkül el szokott tudni menni a mentő valahol. De ez a poszt pont az OMSZ-től eldöntötte a dolgot: ha még a probléma lehető legérintettebb szereplőjénél is ekkora a káosz a szabállyal kapcsolatban, akkor jobb lesz, ha megpróbálunk kicsit segíteni a helyzet egyértelműsítésében.
A fenti képen ugyanis a szép, nyílt, szabad mentőfolyosó helyett, ha jól számolom, 260 000 forint értékű helyszíni bírsággal sújtandó szabálysértés látható.
Minden autó vagy teherautó ugyanis, amely nem műszaki okból áll a leállósávban, húszezer forintos szabott tarifás helyszíni bírságot érdemel (63/2012-es korm. rendelet). Ha viszont nem csak állnak, hanem a dugó oldódásakor megmozdulnak és haladnak is, az már járművenként 100 000 forintot ér, az objektív felelősség rendszerében, közigazgatási bírság formájában (410/2007-es korm. rendelet).
Ez tényleg így van, azok a járművek ott szabálytalanul állnak vagy haladnak, ez világosan le van írva a KRESZ-ben:
„Autópálya és autóút úttestjén – a forgalmi okból szükséges megállást kivéve – megállni tilos. Tilos a leállósávon megállni vagy várakozni, kivéve ha:
a) műszaki meghibásodás miatt a jármű továbbhaladásra képtelen;
b) a jármű a forgalmat ellenőrzi;
c) a jármű útfenntartást, úttisztítást végez;
d) a jármű, a továbbhaladásra képtelen jármű elszállítását vagy a műszaki meghibásodásának elhárítását végzi;
e) a jármű a megkülönböztető jelzést adó berendezését működtetik.” (37. §, 4-es pont. Az utolsó sorban a névelőhiba az online elérhető törvényi szövegből származik, nem én tettem bele – a szerző)
Ennyi, biztonsági folyosó kialakítása céljából tilos megállni a leállósávon. Mert hogy mit is mond a KRESZ erről a „biztonsági folyosóról”? Ott van ugyanebben a paragrafusban, pár ponttal lejjebb:
„Az azonos irányú forgalom számára két vagy ennél több forgalmi sávval rendelkező autópályán és autóúton kialakult forgalmi torlódás esetében – a (4) bekezdés b)-e) pontjában meghatározott járművek akadálytalan továbbhaladásának biztosítása érdekében –
a) a belső (bal szélső) forgalmi sávban közlekedőknek szorosan a forgalmi sáv bal szélére kell húzódni,
b) az egyéb forgalmi sávokban közlekedőknek a forgalmi sávban a lehetséges mértékben jobbra kell húzódni,
és – ha az így kialakuló „folyosóban” történő biztonságos elhaladás azt szükségessé teszi – a forgalmi sávokat kijelölő terelővonalak átlépésével kell haladni és megállni.” (37. §, 8-as pont)
Ezzel tehát megválaszoltuk a cikk elején lévő kérdést is: a B válasz volt a helyes. Megkérdeztük a hazai autópályák kezelését végző állami céget, a Magyar Közutat: nekik milyen tapasztalataik vannak ezzel a „biztonsági folyosó”-val és mi a véleményük a mentősök FB-oldalán látott képpel kapcsolatban? Íme, a válasz – kiemeltem benne a témánkat érintő mondatot:
„Számos jó tapasztalat van, az autósok a települési szakaszok mintájára egyre gyakrabban húzódnak félre, alakítanak ki biztonsági sávot az autópályákon is a mentésben részt vevő járművek számára. Az Országos Balesetmegelőzési Bizottsággal közösen néhány évvel ezelőtt közlekedésbiztonsági kampányt indítottunk, így több autópálya felett található csomópontnál helyeztünk ki „Adj utat a segítségnek!” molinókat, továbbá a gyorsforgalmi utak felett található változtatható jelzésképű (VJT) digitális táblákon is hasonló grafikát és szöveget használunk, hogy felhívjuk a közlekedők figyelmét, hogy szükség esetén alakítsanak ki biztonsági sávot a mentésben részt vevők számára.
A Magyar Közút információs molinója és VJT-kijelzései a témában
Ezzel együtt még mindig jelen vannak hibás, kifejezetten veszélyes gyakorlatok is, amelyeknek legszélsőségesebb példái a visszatolatás, megfordulás és a leállósávon való közlekedés, előzés. Közútkezelői szempontból is fontos, hogy az útellenőrök, mérnökségi szakembereink mihamarabb egy baleseti helyszínhez jussanak, hogy a szükséges takarítási és egyéb kapcsolódó munkákat elvégezhessék. Ez azért is fontos, mert addig nem indulhat újra a forgalom teljes körűen, míg ezeket a feladatokat nem tudjuk maradéktalanul elvégezni. Viszont sok esetben a járműveink nemhogy a haladó, de a leállósávon sem tudnak közlekedni, mivel ott sok esetben szabálytalanul állnak vagy haladnak bizonyos esetekben autósok.
Arra kérjük az autósokat, hogy abban az esetben ha érezhető mértékben csökken a forgalom tempója, telítettebbek a sávok, főleg a gyorsforgalmi utakon, amennyire lehet, már akkor a belső és külső sávokon is próbáljanak meg lehúzódni, nem is beszélve arról, hogy ha megállna a forgalom. Ezzel óriási mértékben tudják segíteni egy baleset kapcsán a mentésben részt vevők dolgát, néhány másodpercen is életek múlhatnak. A leállósávot pedig kérjük, hogy semmiképpen ne használják ilyen esetekben, nemcsak azért, mert a KRESZ egyértelműen tiltja a nem rendeltetésszerű használatát, hanem azért is, mert ez valójában műszaki sáv, amit a hatóságokon kívül a közútkezelő használhat, illetve, ha egy gépjárműnek műszaki hibája lenne, akkor abban az esetén is ide tudnak vele lehúzódni. Ha pedig utóbbi eset előfordulna, akkor egy szabálytalanul ott haladó autó könnyen újabb balesetet okozhat.”
Szóval még egyszer: a leállósáv dugóban is tiltott terület, ha mozgásképes a jármű, a mentőt-rendőrt a forgalmi sávokban kell elengedni, a belső sávban minél jobban a szalagkorlát felé, a külsőkben a minél jobban kifelé (de nem a leállósávra!) húzódással. De persze kívánjuk, hogy minél kevesebbszer kelljen alkalmazni ezt a szabályt – balesetmentes közlekedést mindenkinek!
