Néha szembesülünk azzal a tévképzettel, hogy autós újságíróként egyik tesztautóból ülünk át a másikba és nincs is saját, járós autónk. A valóság ezzel szemben az, hogy a Vezess és az Autó Magazin szerkesztőségének legtöbb tagja éppúgy saját autót tart fenn, ahogy olvasóink is, így pontosan tudjuk, milyen terheket fizet az autós társadalom.
Nemrég a heti szerkesztőségi szeánszon végiggondoltuk, mi mindenben jártunk rosszabbul autósként, milyen terhek, kiadások nőttek jelentősen az utóbbi években. Bár az autós ciklusokon, kormányokon átívelően fejőstehén széles e hazában, de ez nem jelenti azt, hogy ne fájna a tőgyünknek a rángatás.
Odalett a négynapos sztrádamatrica
Emlékeztek még a négynapos matricára, ami pont lefedett egy hosszú hétvégét? Szerintünk a magyar társadalom érdekeit az szolgálná, ha az országutak helyett minél többen használnák a közös adónkból épített autópályát.
Így biztonságosabbak és élhetőbbek lennének a nagy forgalmú utakkal megvert települések, több ember utazhatna a sztrádákon, a bizonyítottan a legbiztonságosabb úttípuson, a kevesebb baleset nyomán kevesebb ember gyógykezelésére, rehabilitációjára költene a közösség. És kevesebb honfitársunk veszne oda közlekedési balesetben, ami a családnak és a nemzetgazdaságnak is tragédia.
Valamiért az előző előtti Orbán-kormány mégis úgy döntött, hogy a négy napra szóló autópálya-használat lehetőségét elveszi mindannyiunktól. 2012. január 1-e óta a keményen dolgozó kisemberek négy helyett csak tíznapos matrica megvásárlásával hajthatnak fel az autópályákra. Az addig igen népszerű, 1650 forintért megvehető négynapos eltűnésével a legolcsóbb lehetőség a gyorsforgalmi úthálózat használatára az akkor 2975, ma 3500 forintba kerülő tíznapos matrica.
Kisbuszra, könnyű haszonjárműre kétszeres matricaár
Maradjunk még az úthasználati tarifánál! Az megvan, hogy erre a 9 személyes, fapados kisbuszra kétszer drágábban lehet autópálya-matricát venni, mint mondjuk a hatszemélyes, listaáron és extrák nélkül 19,8 millió forintról induló, összkerekes, DSG-s Volkswagen T6 Multivan Highline-ra?
Ez messze nem egy fényűző kivitelű kisbusz, kilenc ülésével mégis kétszer annyiba kerül rá a 10 napos, a havi és a megyei sztrádamatrica, mint egy nehezebb, de csak hétüléses luxus SUV-ra
Mert 2015. január elsejétől a könnyű haszonjárműveken kívül a hétnél több személyes, de még B-s jogosítvánnyal vezethető személyautók is a D2-es kategóriába tartoznak. Azt ne kérdezzétek, hogy egy 2,4 tonnás G-osztálynál, Range Rovernél, SQ7-es Audinál vagy Bentley Bentaygánál mitől terheli jobban az utakat egy mezei kisbusz. Pláne egy lemezelt Fiesta, amelynek gazdája szintén a D2-es sávban tejel. Autója ugyanis 3,5 tonna alatti haszonjármű, akárcsak egy Master vagy Ducato.
Aki elvéti és a 8 vagy 9 személyes mikrobuszra sima D1-es matricát vesz, annak különbözeti pótdíjat kell befizetnie, 7500 forintot. Amennyiben ezt 60 napon túl teszi, a 7500 forintból 30 000 lesz. Ha pedig egy nyaralás során egyik héten kifelé, a következő héten pedig visszafelé is felhajt a sztrádára, akkor egy hét alatt kétszer 7500 forintot fizethet. Sokba kerül a felkészületlenség.
Mozgáskorlátozottak, illetve a velük egy háztartásban élők, valamint a legalább négy gyermek után családi pótlékban részesülő nagycsaládosok visszaigényelhetik vagy előzetes regisztrációval már a vásárláskor elkerülhetik a kétszeresére felvert autópályadíjat.
Népszerű volt, mégis eltörölte az előző előtti Orbán-kormány a négynapos matricát. Személyautóval ma 3500 Ft a legalacsonyabb díjú lehetőség a felhajtásra
Aki mégis kénytelen D2-es matricával járni, fontolja meg az éves sztrádahasználati engedélyt! Míg a megyei matrica, a tíznapos és a havi is a duplájába kerül, az éves e-vignetta ára nem különbözik a D1 személyautó-kategóriában, hét ülésig kirótt 42 980 forinttól. Örömteli viszont, hogy az éves sztrádamatrica ára több éve állandó, és aki szerencsés, a megyei matricákkal is jól kijöhet. Ám ezzel sajnos nincsenek kisegítve azok, akik ritkán járnak állandóan autópályán és bőven elég lenne nekik a négynapos.
Baleseti, majd biztosítási adó
A kormány számos új adóneme közé tartozik az ún. chipsadó. 2011. november 21-én fogadta el az Országgyűlés a népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény kiegészítéseként a baleseti adó bevezetését. A jogszabály indoklása szerint az egészségügy forrásainak bővítése érdekében találták ki az új adónemet. Mivel a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás a károsult egészségügyi ápolását fedezi, a károkozóét viszont nem, ezért ezt az adófajtát az állam a balesetet okozók ellátására fordítja majd. Legalábbis ezt ígérte a kormányzat a mintegy 27 milliárd forintra saccolt többletbevétellel kapcsolatban.
Baleseti adóval, majd vele azonos összegű biztosítási adóval növelte az autósok terheit a kormány, megdrágítva a kötelező felelősségbiztosításunkat
A 30 százalékos baleseti adót 2019. január elsejével megszüntette az Orbán-kormány, de azóta is ugyanannyit fizetünk, csak most biztosítási adó címén drágább a kötelező felelősségbiztosításotok. Ha nem tűnik fel, ne csodálkozzatok rajta! A biztosítási adót idén januártól nem a díjon felül, hanem a díj részeként kell megfizetni, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítókkal kapcsolatos adóeljárást pedig a biztosítóknak kell végeznie.
A napi 83 forintban, azaz évi 30 295 forintban maximált díj a nehéz tehergépjárművek üzemben tartóinak kisebb kiadás is lehet a korábbi baleseti adónál, de attól ez még többletköltség. Vegyünk egy kevéssé fényűző autót, például az én 13 éves, 1,6-os benzines Renault Mégane-omat, amelynek éves felelősségbiztosítására a biztosítási adó 12 150 Ft a biztosítási díjon felül.
Bármit tankolsz, többet fizetsz
Távolabbi értelemben egy töltőállomás nem csupán benzinkút. Az üzemanyag-kiszolgáláson felül a benzinkutak fő funkciója az adóbeszedés és az adóbevétel továbbítása a NAV-nak, illetve a költségvetésnek.
27 százalékos áfa terheli az üzemanyagokat, az árukban lévő jövedéki adót is. Az adót is megadóztatja a mindenkori kormány, pártállástól függetlenül
Ezt a bevételt a jövedéki adó emelésével könnyű volt feltornászni. A kormány a gázolajat, a sűrített földgázt (CNG), az autógázt (LPG) és a benzint tankolókat egyaránt hozzá tudta segíteni nagyobb költségvetési hozzájáruláshoz. Egyrészt az általános forgalmi adó európai rekordszintre, 27 százalékra emelésével, de most nem erre gondolok.
Kezdjük az autógázzal, amely a benzinnél és a gázolajnál kevésbé környezetszennyező üzemanyagként élvez adókedvezményt Európában. Nemcsak tisztábban ég el, de csekély párolgási hőmérséklete miatt nem is szivárog a talajba és nem keveredik vízzel.
2013. január elsejével először 50, majd még abban az évben, a munka ünnepén újabb 50 százalékkal ugrott feljebb az LPG jövedéki adója. Így lett az LPG tonnánként 47 800 forintos jövedéki adójából 95 800 Ft, pont a duplája. Mivel ez az adótétel csak az autógáz árának egy része, nem az autógáz literje drágult a kétszeresére, de a köztudatba nem ez ment át, így ezzel a lépéssel sikerült alaposan alávágni a teljes gázautós vertikumnak.
100 százalékot emelt az akkori Orbán-kormány az autógáz jövedéki adóján
Kisebb mértékben, de a sűrített földgázzal autózóknak is kijutott a jóból. Itt 2015. január elsejével 8 forinttal drágult köbméterenként a jövedéki adó. Mivel ezt az üzemanyagot nem literre vagy köbméterre, hanem kilogrammra mérik a töltőállomásokon, a drágulás kilónként mintegy 20 Ft lett.
A bioetanol jövedéki adóját olyan rátermetten csavarta feljebb a parlamenti többség Matolcsy György, az akkori kormány gazdasági miniszterének javaslatára, hogy sikerült is kiárazni a piacról ezt az üzemanyagot. 2011 augusztusában 40, novemberben még 30 forinttal drágult a magas bio etil-alkohol tartalmú benzin. És mivel a jövedéki adós árra jön rá az áfa, így a mindenkori kormány az adót is megadóztatja, hogy az autósoknak jó legyen.
Ramaty a forint, drágábbak az új autók
Nemzeti fizetőeszközünk nemhogy a 300 Ft/eurós szinten nem tud belül maradni évek óta, de 310-es, 320-as majd 330 forintos fájdalomküszöböt is áttörte. Tartós gyengesége miatt az autóimportőrök kénytelenek újrakalkulálni és emelni az árakat, mert euróban fizetnek az új autókért.
Egy hasonló Golf 1,4 TSI a 160 lóerős motorral listaáron 6,3 millió forintba került 2011-ben, 150 lóerős mai utóda 7,6 millió forintról indul, egyformán Highline-kivitelben. A forint tartósan gyenge
2011-ben egy VW Golf 1,4 TSI Highline a 160 lóerős motorral 6 301 000 forintba került alapszínben, további extrák nélkül. Egy hasonló Golf ma 1,5 TSI-motorral, 150 lóerővel és szintén Highline felszereltséggel 7 559 590 forintról indul a vezérképviselet konfigurátora szerint.
Nézzünk egy Opel Astrát is! A J Astra 1,6 Turbo ára a 180 lóerős motorral, Sport kivitelben 5 6750 000 forint volt nyolc éve. Ilyen teljesítményű motor jelenleg nincs az árlistán. Egy 145 lóerős Astra 1,2 Turbo ára 7 430 000 forintnál kezdődik a GS Line felszereltséggel. Listaárat hasonlítottunk listaárhoz, ahogy kell. Az akciós árakat, a ténylegesen kifizetett összegeket nehezebb összevetni, de a gazdasági válság közepén adekvátabb volt nagy engedményeket adni, mint most, amikor nőnek az újautó-eladások.
Mivel az autóalkatrészek nagyrészt külföldről jönnek, a megrokkant árfolyamú forintban kifizetve ezek is drágábbak lettek
Mivel Magyarország ezekből a termékekből mind behozatalra szorul, a forint tartós gyengesége miatt az üzemanyagokért, az autóalkatrészekért, a kenőanyagokért, az autóápolási cikkekért és a jelentős hazai gyártóbázis ellenére a gumiabroncsokért is többet fizetünk forintban.
Kedves Olvasóink! Valószínűleg van véleményetek a témáról és biztosan kifelejtettem valamit, amire figyelmeztetnétek. Ám az elfajuló politizálás, az autózáshoz nemigen kapcsolódó kommentháború elkerüléséért ehhez a cikkünkhöz nem lehet hozzászólni. Megértéseteket kérjük és nagyon köszönjük!
