Nem, egyelőre még nem a globális felmelegedés miatt várható vízszintemelkedés miatt tervezzük újra a reggeli ingázást, hanem csak a móka kedvéért.
Nagyjából azóta érdekelt, hogy be tudnék-e menni kajakkal a munkahelyemre, mióta egy sporteszközöket forgalmazó áruház nyílt napján ki nem próbáltam, mennyire vidám dolog a vízen közlekedni. Aztán a tegnapig tartó októberi nyárban végre vettem egy nagy levegőt és nekiindultam az oda-vissza szűk 16 kilométeres útnak.
Mikor jó a felfújható?
Mint a legtöbb felfújható dolog, a gumikajak is kompromisszum, no nem akkora, mint a felfújható vendégágy, medence, vagy nő, de mégiscsak kompromisszum. Viszont aki nem kertes házban lakik, nincs garázsa, sufnija, vagy csak egyszerűen messzebb lakik a víztől, annak egy igazi, merev falú hajó nem biztos, hogy megfelelő lenne. A felfújható kajak viszont elfér egy hátizsákban, könnyedén szállítható autó csomagtartójában, de fel lehet szállni vele vonatra is, hogy A ponton vízre téve, B ponton kikötve ne kelljen foglalkozni azzal, hogy mindenképpen visszatérjünk a kiindulási helyre.
Egy Kinizsi 100-ast nem sétálnék le vele, de a vízparttól a vasútállomásig tartó 2-5 kilométert simán
Ennek főleg akkor van haszna, ha nem tavon, hanem folyón evezünk, ahol lefelé csorogni sokkal szórakoztatóbb dolog, mint folyásiránnyal szemben, felfelé. Ezekért cserébe meg kell barátkozni azzal, hogy lassabban halad, és persze sérülékenyebb, szélérzékenyebb is, mint egy igazi, fröccsöntött műanyaghajó.
Meddig tart összeállítani, felfújni?
Kényelmes tempóban szöszmötölve úgy 5-6 perc alatt menetkészre lehet fújni ezt a hajót és mondjuk újabb 5 perc kell ahhoz, hogy bepakoljuk a cuccainkat, elhelyezkedjünk benne és ellökjük magunkat a parttól. Van régebbi, nem magasnyomású hajó is a családi flottában, de még azt is fel lehet fújni 10 perc alatt. Maga a felfújás nagyjából addig tart, mint amennyi idő alatt egy tetőcsomagtartóra rendesen felkötözött, igazi, merev testű kajakot lehet leszerelni, leemelni.
Öt perc alatt elérhető ez az állapot
Miért pont ez?
Arról, hogy miért voltam kénytelen felfújható, helytakarékos kajakot venni, már volt szó. De hogy miért pont ez lett a befutó, arról még nem. A válasz az új, „drop-stitch” fantázianevű megoldás, amely pont a felfújható kajakok legnagyobb hátrányára ad választ: a puha, nyeklő-nyakló testre. Ezt két PVC-réteg alkotja, melyeket több ezer poliészter szál köt össze. Nagy nyomással – 0,7 bar egy átlagos felfújható hajó kb. 0,1 baros nyomásával szemben – történő felfújáskor ezek a szálak megfeszülnek, megtartják a két szemben lévő réteget, és az anyag, a hajótest merevvé válik, leeresztett állapotban pedig a mellékelt hátizsákban is tárolható. Van komfortos ülése, lábtartója és a lehetőségekhez képest a csomagtartója is nagy, könnyen hozzáférhető.
Keskeny, kőkeményre fújható kajak, ami majdnem olyan jól siklik, mint egy műanyag kajak
Ha pedig egy kajak merev, akkor könnyebben siklik, majdnem olyan jól, mint egy műanyagból készült példány. Annak pedig örülnek az hozzám hasonló kocakajakosok. Furcsa módon pedig felfújni is gyorsabb, mint egy átlagos felfújható akármit. Igaz, extra erős pumpa kell hozzá, amin nyomásmérő óra is mutatja, mikor lehet abbahagyni a pumpálást. Extraként van olyan kényelmesen hordható hátizsákja, amibe különösebb kínszenvedés nélkül bele lehet pakolni a hajót pumpástul, kiegészítőstül. Vízen ugyan kicsit ingatagabb, mint a kisnyomású, szélesebb kajakok, cserébe ezerszer jobban megy.
Ez is klassz, felfújható kajak, de nekem rémesen irányíthatatlannak tűnt. Cserébe szárazra vonszolva prímán lehet benne aludni
Kötelező felszerelés
A vízen is vannak szabályok, és persze egy halom kötelező felszerelés is, amiket sajnos be kell pakolni a kajakba.
A víziközlekedés rendjéről szóló 57/2011.(XI.22.) NFM rendelet mellékleteként kiadott Hajózási Szabályzat t II-2. melléklet 2. pontja szerint a kajak, kenu, kilbót, szkiff, dubló, triplett, továbbá a 2,5 m-nél kisebb testhosszúságú csónak az alábbi alapfelszereléssel közlekedhet:
a) mentőmellény – a csónakban tartózkodó személyek számának megfelelően,
b) evező – a csónak hajtásának megfelelően, de legalább 1 db,
c) legalább 1 liter űrméretű vízmerő eszköz vagy szivacs – 1 db,
d) kikötésre alkalmas, megfelelő állapotú kötél vagy lánc – 5 fm.
A Szabályzat 4.07 cikk 3. bekezdése értelmében a vízen levő (közlekedő vagy veszteglő)
csónakban tartózkodó úszni nem tudó, valamint 14 évnél fiatalabb személy, továbbá vízi sporteszközön közlekedő minden személy köteles mentőmellényt viselni.
Talán a legfontosabb és a legkönnyebben indokolható tétel a mentőmellény, hiszen hiába tud valaki remekül úszni, a Duna azért komolyabb pálya, mint a Komjádi medencéje. Persze mentőmellényből sem jó akármi, a hivatalos állásfoglalás így hangzik:
„A nemzetközi szabványoknak megfelelőség értelmében a mentőmellényként legalább a „100”-as teljesítményszintű (ISO 12402-4:2005 / régi szabványjelzettel az MSZ EN 395:2000), viharálló nehézruházat viselésekor „150” teljesítményszintű (/ új ISO 12402-3 / régi szabványjelzettel MSZ EN 396:2000) egyéni mentőeszköz fogadható el.”
Az evezőt gondolom nem kell megindokolni. Felfújható csónakban talán feleslegesnek tűnik, mégis kell egy egyliteres merítő eszköz, hogy a vizet kimeregessük, ha átcsapna felettünk egy hullám, teleesne a hajó esővel, vagy valami hasonló katasztrófa történne. Szerencsére ez kiváltható szivaccsal is, az meg tényleg jól jöhet, amikor pakoláskor a víz nagyját leitatjuk a hajótestről. Valószínűleg senki nem szereti azt nézni, ahogy a hanyagul partra húzott kajakját elviszi a víz. A legalább ötméteres kötéllel ez a szomorú pillanat elkerülhető, ha már ott van a hajóban, kikötésnél érdemes szó szerint kikötni valami stabil ponthoz a hajót. Emellett vontatásnál is jól jöhet, bár ez kajaknál kevésbé jellemző szituáció.
Ugyan a névtábla kajaknál nem kötelező, de hasznos alkoholos filccel felírni a tulajdonos a nevét, címét, telefonszámát jól látható helyre, így ha mégis elsodródna valamiért, még marad némi esély arra, hogy az később visszakerüljön a gazdájához.
Lehet egyáltalán a Duna budapesti szakaszán kajakozni?
Elméletileg lehet, nem tiltja semmi, de a nagy hajóforgalom miatt ez egyáltalán nem ajánlott. Ha valaki úgy érzi, fabatkát sem ér az élete, amíg nem evezett át Budapesten, akkor legalább annyit tegyen meg, hogy korán reggel kel útra, amikor a városnéző turistahajók még pihennek.
A papírokat, telefont praktikus vízálló zsákba érdemes pakolni
Még így se lesz zavartalan a móka, mert a szállodahajók és a menetrend szerinti BKK-járatok, teherszállító hajók ilyenkor is közlekednek. A legveszélyesebb mégis a gyorsjáratú szárnyashajó, ami valószínűtlenül gyorsan, a semmiből képes előtűnni. Tiszta szerencse, hogy ezt a villogó fényről egész messziről észre lehet venni.
Emellett a Duna a budapesti szakaszon leszűkül, a partok kövezettek, így a hajóforgalom által keltett hullámok nem csillapodnak le, kiszámíthatatlanok, tapasztaltabb evezősök is kerültek már emiatt bajba. A Duna 1668 és 1621 fkm-e között a nagy hajók számára jobbra tartási kötelezettség van érvényben, amit érdemes a kis vízi járművek vezetőinek is figyelembe venni ezen a szakaszon.
Mennyire veszélyes a gumikajak?
Attól függ, hol evez vele az ember. Egy békés tavon, jó időben sok veszély nem leselkedik rá, egyedül a nádasban, sekély víz alatt megbúvó fatuskók, vagy a horgászok horgai kellemetlenkedhetnek. A horgászokat mondjuk illik elkerülni, jó nagy ívben, nehogy elvigyük a cuccaikat. Folyón már más a helyzet, pláne a Duna lehet kalandos, a leglehetetlenebb helyeken okozhat meglepetéseket. Itt a sodrás is bezavar, ugyanúgy, mint az elhaladó nagyobb hajók által keltett hullámok, örvények. Még az olyan, gyanútlan szemmel ártatlannak tűnő szakaszok, mint a Hajógyári-sziget és a budai part közötti rész is okozhat meglepetést, szakaszonként őrült tempójú sodrással. Ha valaki ezekre odafigyel, és a parthoz a lehető legközelebb evez, figyelve a hullámokra, sodrásra, ágakra-bogakra, akkor nagy baj azért nem történhet.
Kényelmes holtágakban érdemes először kipróbálni az új hajót
Meddig tart?
Befelé az evezés szűk egy óráig tartott, amihez a lakástól a Dunáig 9, a Szépvölgyi út aljától a szerkesztőségig 12 perc séta jött még hozzá, plusz a kajak felfújása, illetve a célnál az összepakolás vett még el némi időt. Hazafelé már közel sem volt ennyire könnyed a menet, az evezés nettó ideje majdnem duplája – 2 óra – lett a reggelinek. Viszont legalább kiderült, hogy felfelé is lehet vele haladni.
Az irodában szárad a kajak
Az út
Az út reggeli része nem volt nehéz, a pesti oldalon az Üdülő soron a kavicsos parton szálltam vízre, majd a Szentendrei sziget csücskét megcélozva nyugodt vízen áteveztem a budai oldalra. Onnan a Római part, majd a Hajógyári-sziget következett, ahol a keskenyebb ágat választva végül leevickéltem a Szépvölgyi úthoz legközelebb eső, kikötésre még alkalmas pontig, ahol már csak össze kellett pakolni, és felcipelni a 16 kilós kajakot az irodába. A hazaútnak csak másnap vágtam neki, hogy ne kelljen sötétben bohóckodni. Persze így is jóval fárasztóbb lett.
Ha látványos animáción is megnéznéd az utat, katt a képre:
Egyszer jó móka volt, de rendszert nem csinálnék belőle. Munkába járáshoz még mindig jobb a bicikli vagy a roller, pláne, ha villanymotor is van benne. Bár, ha mondjuk egy békés tavon kéne ugyanezt a távot megtenni nap mint nap, talán rászoknék a munkába evezésre.
Ez pedig a másnapi hazaút:
