„A csajokat néztem. Ne haragudj, az én hibám” – felelte lihegve kollégánknak egy férfi, miután belecsusszant hátulról a lámpánál álló autójába. Ijedten ült a sofőrülésben, munkatársunk szaladt hátra hozzá, hogy legelőször is megnézze, megsérült-e valaki a balesetet okozó egyterűben. Kisgyerekes család ült benne, szerencsére senkinek nem görbült haja szála sem, csak a gyerekek sírtak. Az ifjú férj pedig morálisan teljesen megsemmisülve magyarázkodott szegény feleségének.
Ezzel a korábbi balesettel ellentétben a cikkünk alapját adó ütközést okozó fiatalemberről nem tudni, hogy miért hajtott bele az előtte álló autóba. Egyedül ült az Audijában, szemtanúja nem volt a balesetnek, amit az ütközés után simán hátrahagyott. Laci koccant, aztán nyomott egy rükvercet, majd eliszkolt – így indul a közlekedési balesetek bírósági utóéletét bemutató sorozatunk e heti sztorija.
Ütközött, majd továbbhajtott
Érdekes lenne egyszer statisztikát látni arról, hogy egy Budapesten áthajtó autós egy átlagos hétköznapon mennyi pirosnál kell, hogy fékezzen. A fővárosiak nyilván milliószor megteszik életük során, és bizonyára sokakkal előfordult már, hogy egy apró figyelmetlenség miatt éppen az utolsó pillanatban léptek csak a fékre. Laci is beletaposott azon a nyárközepi délutánon, de sajnos túl későn. Nekiütközött az előtte szabályosan megálló Volvónak, amiben egy nyugdíjas házaspár utazott, a feleség vezetett.
A későbbi szakértői vizsgálat szerint kb. 10 km/órás sebességgel koccanhatott az álló autónak a mögötte érkező. A huszonéves informatikus ezután hátratolatott picit, majd az éppen akkor sárga/pirosra váltó lámpa alatt kikerülte az általa kissé megrongált kombit, és elhajtott. Szerencsére a férjben volt annyi lélekjelenlét, hogy a teljesen lefagyott nejével ellentétben megjegyezze a szökevény Audi rendszámát. Meg a belváros amúgy is be van kamerázva.
Természetesen gyorsan rendőrkézre került a fiatalember, aki ellen a nyomozás végeztével vádat emelt az ügyészség. Pár hónappal később az elsőfokú bíróság ítélete bűnösnek mondta ki a 27 éves férfit cserbenhagyás vétségében, ezért őt 250 ezer forint pénzbírságra ítélte, valamint az eljárás során felmerült bűnügyi költségeket is meg kell térítenie, és még egy évre a jogsiját is bevonták.
Eddig egyértelműnek tűnik az ügy. Akinek jogsija van, az kívülről fújja: nekiment, a KRESZ szerint meg kell állni, meggyőződni az esetleges sérülésekről, és segíteni, ha baj van. Mentőt hívni stb.
Laci szerint ő nem hagyott cserben senkit
Az elítélt férfi és ügyvédje, a közlekedési ügyekre szakosodott Janklovics Ádám mentek tovább, és az informatikus felmentését kérték a másodfokú bíróságtól, amely megalapozottnak találta a fellebbezésüket.
„Tévesen ítélte meg, és hiányosan mérlegelte a bizonyítékokat az elsőfokú bíróság” – mondta az ügyvéd. Érvelése szerint az ütközéskor a járművek utasterei nem deformálódtak, a szélvédők és az ajtóüvegek nem törtek be, a légzsákok nem nyíltak ki, a járművek mozgásképesek és irányíthatóak maradtak. Magyarán: „az ütközés következtében olyan mértékű erőhatás nem terhelte a pirosnál álló autóban ülőket, amelynek következtében megsérülhettek volna. Ennek nem állt fenn a reális lehetősége”. Vagyis nem lehet cserbenhagyásról beszélni, védence nem hagyott cserben senkit.
„A közlekedési balesettel érintett jármű vezetőjének a baleset helyszínén megállási kötelezettsége van azért, hogy meggyőződjék róla, megsérült-e valaki, nem szorul-e bárki életét vagy a testi épségét közvetlenül fenyegető veszély miatt segítségnyújtásra. E kötelezettség – közvetve – tehát a balesettel összefüggésben keletkezhető személyi sérülések ellátásának – s következményei elhárításának – célját szolgálja, s kizárólag akkor áll fenn, ha a baleset jellegéből, körülményeiből adódóan személyi sérülés objektív lehetősége fennáll” – magyarázza a KRESZ mindenki által ismert passzusának értelmét Janklovics Ádám, aki a Vezess hozzá forduló olvasóinak is segít jogi tanácsokkal.
Feltételezésen alapult az elsőfokú ítélet
Végül a másodfokú bíróság megállapította: az elsőfokú ítéletben nincs konkrétum arra, hogy milyen körülmények között, ki és miként sérülhetett volna meg. Nincs az ítéletben olyan objektív körülmény, amely megalapozna egy esetleges baleseti sérülést, a bíróság szerint az elsőfokú ítélet kizárólag feltételezésen alapult.
A KRESZ 58. § (1) és (2) bekezdését összevetve kiderül, hogy a közlekedési szabályok megkülönböztetik a személyi sérüléssel járó, illetve ilyen, jogásznyelven többletkövetkezményt nem okozó (vagyis csak rongálással járó) balesetet.
„A balesetek sokféleségét tekintve nyilvánvaló, hogy a csekély erejű vagy felszínes ütközés, kisebb járműsúrlódás, koccanás, a jármű külső alkatrészeinek összeütődése általában nem jár személyi sérüléssel. Ez az autó vezetője számára az ütközés objektív körülményeiből általában jól megítélhető, erre a jelen ügyben a műszaki szakértői vélemény egyértelmű választ adott. A cserbenhagyás vétségében megfogalmazott szigorú büntetőjogi parancs indokolatlan kiterjesztését és megszegésének széles körű pönalizálását (a büntetés megállapítása előre – a szerk.) jelentené egy olyan bírói gyakorlat kialakítása, amely szerint minden felszínes, személyi sérülést nyilvánvalóan nem okozó balesetben részt vevő cserbenhagyás vétségéért felelne a helyszín megállás nélküli elhagyásáért” – állítja Janklovics Ádám.
Egyetértett vele a másodfokú bíróság, amely bűncselekmény hiányában Lacit teljesen felmentette az ügy végén, megtarthatta a jogosítványát is.
