A világ órási mértékű károsanyag-kibocsátása, az ebből következő klímaváltozás, illetve annak hatásainak csökkentéséért tett lépések hozzájárultak ahhoz, hogy az autógyártókat egyre szigorúbb környezetvédelmi normák elé állítják.
A márkák sorra mutatják be hibrid, illetve tisztán elektromos hajtású modelljeiket, miközben a dízelekhez kötődő tiltásokról hallani. Ezek a hírek bizony eljutnak az autóvásárlókhoz is. Nemrég közzétettünk egy kérdőívet, amelyben arra voltunk kíváncsiak, hogy a ti, kedves Vezess-olvasók milyen szempont alapján választotok autót és miként vélekedtek a dízelekről. Íme az eredmény.
A válaszadóink igen magas része tervezi, hogy autót vásárol az elkövetkező három éven belül, és az is kiderült, hogy még mindig a használt mellett teszik le olvasóink a voksunkat, ugyanis a megkérdezettek 50 százaléka jelölte azt be, hogy csakis a használt autó az opció, főként 3-5 éves. Ha pedig már autót veszünk, akkor az legyen benzines, legalábbis a többség szerint, amely ebben az estben a több ezer válaszadó 54 százaléka.
Olvasóink szerint a dízel ellen olyan érvek szóltak, mint a magas karbantartási költség, a magas károsanyag-kibocsátás vagy a rossz a megítélés. De sokan azt válaszolták, hogy nekik egyszerűen nem éri meg a dízelautók magasabb árát kifizetni, nem autóznak annyit, hogy a kevesebb fogyasztással megtérüljön a járműbe fektetett pénz. És az is kiderült a kérdőívből, hogy a válaszadók több mint 80 százalékának rokonai, ismerősei és barátai is benzinüzemű autóval rendelkeznek.
Melyik dízelnek van jövője? Az alábbi videóban van néhány válasz:
Mi a különbség a benzines és a dízelautók között?
A dízelek mindenképpen közvetlen befecskendezéssel működnek oly módon, hogy a gázolajat a sűrítéstől felforrósodott levegőbe porlasztják be. Csakhogy a porlasztás a nagy befecskendezési nyomás és a fúvókák kis lyukmérete ellenére nem tökéletes. Emiatt cseppek képződnek, aminek csak a felülete ég el tökéletesen, a közepe viszont koromszemcseként távozik a kipufogószelepen át. Emiatt kell a dízeleknél részecskeszűrőt alkalmazni.
Ugyanez a probléma már a közvetlen befecskendezős benzinmotorokat is elérte , ezért már azokhoz is kötelező a részecskeszűrő. A gázolaj elégése nagy hőmérséklet és nyomás, valamint levegőtöbblet jelenléte mellett megy végbe. Ezek miatt a hengerben lévő levegő nitrogéntartalma (a levegő 78 százalékban tartalmaz nitrogént), egyesül a szintén jelen lévő (és egy részével a gázolaj elégetését tápláló) oxigénnel. Ennek következtében különböző nitrogén-oxidok képződnek, amelyek alapvetően mérgezőek, felelősek a szmog képződéséért és a savas esőkért is. A dízelekkel szemben sem a közvetlen befecskendezéses, sem a szívócső befecskendezéses benzinmotorokban nem képződik annyi nitrogén-oxid, amit a jól bevált hármas hatású katalizátor közömbösíteni ne tudna.
A szívócső-befecskendezéses motorok sem koromszemcséket, sem nitrogén-oxidokat nem bocsátanak ki, azonban nem olyan jó a hatásfokuk, ezért nagyobb a szén-dioxid-kibocsátásuk, mint akár a közvetlen befecskendezéses benzineseké, akár a dízeleké. Azonos fogyasztási érték esetén egyébként a dízelek szén-dioxid-kibocsátása magasabb lenne, mert a gázolajnak nagyobb a széntartalma, mint a benzineké. A dízelek kisebb szén-dioxid-kibocsátása a jobb hatásfokukból következő kisebb fogyasztásuknak köszönhető.
Ami viszont nem érdekli olvasóinkat autóvásárlás előtt, az a közvetlen környezetük, családjuk vagy barátik véleménye. Ha egyszer kiszemeltek egy autót, akkor attól nehezen tántorítják el őket, alaposan utánaolvasnak az adott modellnek, és nem riadnak vissza attól sem, hogy szakértő segítségét kérjék autóvásárláskor.
A dízelautók jövőjével kapcsolatban olvasóink többsége azt válaszolta, hogy eltűnni ugyan nem fognak a dízelek, de nem számíthatunk túl nagy fellendülésre, szerintük egyre kevesebben fognak vásárolni dízelt a várható kitiltások, korlátozások miatt. 23 százalék válaszolta azt, hogy az új, környezetbarát dízelmotorokkal újra emelkedni fog az ilyen modellek száma.
