Magát a robbanást szinte nem is lehetett érzékelni. Mindössze egy tompa, távoli pukkanás jelezte, hogy valami történt a mélyben, aztán mintha folyékonnyá vált volna az andezitből álló, fél másodperce még évmilliós mozdulatlanságában szilárdan álló kőfal egy része, egyszerűen miszlikre hullva terült el a bánya alján.
Mi ez?
Terveink szerint egy háromrészes cikksorozatban követjük végig a kő útját a bányától egészen addig, amíg végül út lesz belőle és autózhatunk rajta. Megnézzük, hol és hogyan bányásznak, mivel zúzzák, majd válogatják a különböző méretűre tört követ, majd azt is eláruljuk, miből és hol készül az aszfalt, kell-e bele nyúltáp, és hogy mi árt neki a legjobban. Kiderül, hogy ha mindenki elektromos autóval jár, akkor az aszfalt is eltűnhet az utakról, és megmondjuk azt is, mik azok a különös, egymás mellé fúrt kerek lyukak az új, frissen készült aszfaltban.
Hogy ma minden ennyire simán menjen, már egy héttel ezelőtt neki kellett kezdeni a munkának. Óriási, szúnyogszerű gép fúrta be az orrát mélyen az andezitbe, számtalanszor egymás után. A 20 méter magas kőfalba a tökéletes, megmaradó lábazat nélküli robbantás miatt nagyobb, 22 méter mély lyukakat fúrt több sorban, cikkcakkban eltolva, amelyekbe durván négy tonna robbanóanyagot helyeznek be.
Ez itt durván 30 ezer tonna, frissen robbantott andezit
Aztán egy pillanat az egész, és időben kissé eltolva felrobbannak a töltetek, majd a bánya alját beteríti a lerobbantott, úgy 30 ezer tonnányi kő. Ugyan itt a robbanás kevésbé látványos, mint a filmeken, de itt nem is a szórakoztatás a cél, hanem a hatékonyság. Ahhoz pedig nem kell a színház.
Videón a robbantás, utána pedig perceken keresztül nagy sárga munkagépek jönnek-mennek:
Komlón az 1920-as években kezdődött az andezit kitermelése. Az andezitet a kiömlési vulkanikus kőzetek közé sorolják, a magma felszínre bukkanása és kihűlése után keletkezik. Hasonló tulajdonságú az út- és vasútépítésnél szintén előszeretettel használt bazalthoz, csak másképp kristályosodik. Mindkét kőzettípus ellenáll az UV-sugárzásnak, időjárás- és vegyszerállók, nem tesz bennük kárt az olaj sem, így aszfaltba, betonba, illetve vasutak ágyazatába is jól használhatóak és mivel általában a felszín közelében fordulnak elő, bányászatuk is aránylag egyszerű.
A kitermel kő különböző méretű halmokba válogatva várnak a szállításra
De nézzük, mi lesz ebből a temérdek kőből, ami az orrunk előtt robbant le az imént. A meglehetősen vegyes méretű darabokból álló kőhalmot lánctalpas kotrógép kanalazza fel a dömperre. Ezekből három dolgozik Komlón, egy PC700-as Komatsu, egy 290-es, valamint egy 55 tonnás Caterpillar. A Komatsuban 15,2 literes, hathengeres dízelmotor dolgozik, amely 1800-as fordulaton 439 lóerős csúcsteljesítményre képes. A gép még szinte teljesen új, belseje pedig nem olyan, mint az átlagos munkagépbelső. Itt szőnyeg, sőt, szőnyegvédő szőnyeg is védi a gyári belsőt, valamint házi gyártmányú extra fabetétek is kerültek bele, hogy komfortosabb legyen benne a munka.
Impozáns gép az andezitfal tövében
Szőnyeg és szőnyegvédő szőnyeg a csillivilli munkagép belsejében
Hogy a kezelő biztonságban dolgozhasson az andezitfal tövében, masszív acélrácsok ölelik körbe a kabint. A durván 70 tonnás gép kanalába 5,6 köbméter kő fér, és pár kanállal megtölti a szintén Komatsu dömperek egyikét. Ezekből három darab ingázik a kotrógép és a pofás kőtörő között, két darab 40 tonnás és egy 55 tonnás. Utóbbi most kényszerpihenőn van, épp a műhely előtt áll felbakolva, kerékcserére várva.
Két 40 tonnás dömper szállítja felváltva a követ a pár szinttel feljebb lévő pofás kőtörőbe
A bányában egy defekt jobban fáj, mint otthon, hiszen egy itt használatos abroncs ára akár egy, másfél millió forint is lehet. Nem beszélve arról, hogy időben is jobban elhúzódik egy ekkora kerék leszerelése, a gumi megjavítása.
Egy kanálba akár 5,6 köbméter kő is belefér
Most éppen a két 40 tonna terhelhetőségű, 518 lóerős Komatsu HD 405-ös hordja felváltva egy régebbi robbantás kövét a pofás törőbe. A 27 köbméteres plató hamar megtelik, nincs hosszú holtidő a rakodásnál és a táv sem nagy, bár a terep nagy odafigyelést igényel, éles kövek, meredek kőfalak között kell lavírozni a járművekkel. Szerencsére a dömper irányítása aránylag egyszerű, minden oldalán kamerák segítik a biztonságos manőverezést és meglepően kicsi, 7,2 méter sugarú körben megfordul.
Van belőle 50 tonnás is, de az épp kerékcserére vár
Pár száz méterre a pofás kőtörő irgalmatlan garatja nyeli el az akár fél mosógépnyi darabokat is tartalmazó rakományt. Az egész, emeletes háznyi monstrum minden porcikája remeg, ahogy a két páncéllemez apróra csócsálja a fent beborított sziklákat. Alul futószalagok várják, hogy a különböző méretű kődarabok a nekik kijelölt helyre kerüljenek. De nemcsak ez a pofás kőtörő aprítja a követ, van rajta kívül kúpos és vízszintes tengelyű, röpítő kőtörő is, bár azok közel sem ennyire látványosak.
Emeletes háznyi, dübörgő monstrum rágja szét az óriási szikladarabokat
Innen a különféle frakciók más más halomba kerülnek, aminél szükséges, még porleválasztás is történik – ez a gyakorlatban a 63 mikron alatti szemcseméret eltávolítását jelenti – így ez a későbbi felhasználásnál már nem szívja fel a kötőanyagot.
Futószalagon utaznak a különböző méretűre zúzott kődarabok
Az 1,3 km² területen fekvő bányában 62 fő dolgozik kint a terepen és 11 az irodában. De van itt labor is, ahol hetente legalább egyszer a bányászott andezit szemszerkezetet vizsgálják, hogy megfelel-e a szabványnak, de aprózódást, szemalakot, és a felületen megtapadt port, szennyeződést is vizsgálják. Emellett az is fontos lehet, hogy mennyire lemezes szerkezetű az anyag. Ennek az ágyazat minősége szempontjából van jelentősége, minél inkább lemezes szerkezetű, annál nagyobb az esélye annak, hogy ezek a lapok kiékelik egymást, amitől nem lesz kellően tömör az alap.
Külön légkalapács kotorja ki a kőtörő torkából a megakadt szikladarabokat
Van még egy gép, amiről már volt szó a robbantásnál, ez a Sandvik Tamrock Pantera lánctalpas fúrógép. Ezzel fúrják a robbanóanyagnak szánt lyukakat, előre meghatározott módon, két sorban, cikkcakkban és néhány méterrel mélyebbre, mint amilyen magas a lerobbantani kívánt sziklafal. Bár messziről nézve egyetlen robbanásnak látszik, a töltetek mégsem egyszerre, hanem időben kissé eltolva robbannak, elsőként mindig a szabad felülethez közelebbiek, majd a következő. Ez nemcsak hatékonyabb, de kevésbé is érezhető, mintha egyszerre dolgozna az összes robbanóanyag.
Elég erős és elég magasra emel ez a Komatsu homlokrakodó, akár a bányadömpert is meg tudja rakodni
Mennyibe kerül?
Egy tonna itt kitermelt és feldolgozott andezit ára úgy 1200 és 5000 forint körül mozog, attól függően, hogy mennyit kell foglalkozni a kővel, illetve attól, hogy mennyire keresett az adott termék. A legkevesebb gond a 32-50-es vasúti kő, míg a 8-11 milliméteres, nehezen és költségesen előállítható frakció a legkeresettebb, így nagyjából minden egyebet e köré csoportosítanak, bár a lerobbantott kőnek csupán 20 százalékából lehet ezt a méretet előállítani. Persze a többit is el kell adni, ugyanúgy, ahogy a disznó sem csak karajból és szűzpecsenyéből, és a csirke sem csak combból és mellből áll.
Utazik az andezit a kőtörő felé
Mennyi kő fogy?
A 2019-es év egész jónak számít, év végére úgy 1,1 millió tonnás kibányászott mennyiséggel kalkulálnak. Persze volt ennél több is, a csúcs az autópálya-építési láz közepén 1,9 millió tonna volt, de normál munkaszervezéssel a 800 ezer, egymillió tonna között van az átlagos mennyiség. Ez két műszakos munkarendet jelent mind a kitermelési, mind a feldolgozási oldalon.
A vasúti ágyazatba való kő előállítása a legegyszerűbb, viszont a legtöbb az útépítéshez szükséges méretből fogy
Innen a nyerges szerelvényekkel a követ elviszik egy aszfaltkeverőbe, ahol újabb megpróbáltatások következnek. A következő részben a Strabag Illatos úti aszfaltkeverő telepére látogatunk, ahol az égvilágon mindent megtudunk az aszfaltról, aszfaltkeverésről, amit csak érdemes. Sőt, még annál is többet.
Hamarosan folytatjuk…
