Magyarországon jelenleg a fotovoltaikus (napelemes), a szél- és vízerőművek azok, amikre az átlagember is úgy gondol, hogy na, ezek aztán tényleg zöldek, hiszen semmit nem kell elégetni ahhoz, hogy elektromos energiát termeljenek. Pedig ezen kívül a biomasszából, sőt, hulladékból is lehet környezetkímélő módon energiát nyerni. Nem is kell messze utazni, hogy ilyet lássunk, hiszen a fővárosban is van olyan üzem, ahol a Budapesten begyűjtött, közel 600 ezer tonnányi hulladék ide kerülő 60 százalékából állítanak elő elektromos energiát, illetve hőt, a közeli káposztásmegyeri lakótelep részére.

Takarékos autóval eredtünk a zöld energia nyomába 1

Ugyan a hagyományos, szén, illetve szénhidrogének elégetésével termelt elektromos áramhoz képest az nukleáris erőművek is tisztának számítanak és valószínűleg a közlekedés elektromos irányba tolódásával, illetve az ehhez kapcsolódó növekvő igényekkel párhuzamosan a jövőben egyre nagyobb szerepet kapnak, de zöldnek azért ezek már nehezen nevezhetők.

Takarékos autóval eredtünk a zöld energia nyomába 75

Megújuló erőforrásokból előállított villamosenergia részaránya – forrás: Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal

De Budapestről induljunk el egy távolabbi, de sokkal szebb környezetben lévő, valóban zöld erőműhöz, Kiskörére. Bár a hazai áramtermelés szempontjából nem igazán jelentősek a vízerőművek, és a kiskörei sem kifejezetten áramtermelő céllal épült meg 1973-ban, sokkal inkább a Tisza duzzasztása, az áradások szabályozása, illetve az Alföld kiszámíthatóbb vízellátása, a Tisza-tó létrehozása jelentették az elsődleges feladatot. 

Takarékos autóval eredtünk a zöld energia nyomába 76

A 12 voltos hibrid rendszerű Suzuki Swiftben az ISG, – Integrated Starter Generator – látja el ugyanazt, mint a vízerőműben a turbina. A mozgási energiából elektromos áramot állít elő, csak a Suzuki nem a hálózatba tölti, hanem akkumulátorban raktározza el későbbi felhasználásig

Ennek ellenére a kiskörei a legnagyobb teljesítményű hazai vízerőmű az összesen 28 MW-nyi energiát szolgáltató négy darab turbinájával. Ezt viszont aránylag kiszámíthatóan, megbízhatóan termeli, nem úgy, mint például a fotovoltaikus vagy a szélerőművek. Az ország második legnagyobb tava a 127 km2 területen fekvő Tisza-tó – és egyben a legnagyobb mesterséges tava – sajátos élővilággal rendelkezik, madárrezervátum is működik benne és 1999 óta a Hortobágyi Nemzeti Park bemutató területeként az UNESCO Világörökség részét is képezi, emellett jelentős turisztikai értéke is van.

Takarékos autóval eredtünk a zöld energia nyomába 77

A hibrid Swift fedélzeti rendszere képes a telefonon futó navigációs alkalmazás tükrözésére. Az ezen megjelenő figyelmeztetés segített elkerülni az autópályán fekvő raklapot is

A kiskörei után a második legnagyobb hazai vízerőmű a tiszalöki, amely 12,9 MW csúcskapacitású és 1959-ben készült el. Emellett még több kisebb erőmű is üzemel az országban, a vízerőműveink átlagosan 44 százalékos kihasználtsággal termelik az elektromos áramot.

Takarékos autóval eredtünk a zöld energia nyomába 78

Bár a kiskörei vízerőmű Magyarország legnagyobb vízerőműve, mégsem az áramtermelés volt a fő cél a megépítésekor

Az időjárás szeszélyének sokkal jobban kitett szélerőművek kihasználtsága ennél már érezhetően kisebb, 2018-ban mindössze 20,7 százalékos volt. Ennek ellenére mégis több mint hatszor annyi áramot termelnek, mint a vízerőművek. Rossz hír viszont, hogy a 2018-as szélerőművekben nyert energia csupán 81,7 százaléka a 2017-es adatnak. Méretben elég nagy a szórás, a legnagyobb szélerőmű gépegység 3, míg a legkisebb 0,05 MW-os, szélerőműparkból pedig 48 MW kapacitású a legnagyobb.

Takarékos autóval eredtünk a zöld energia nyomába 79

Magyarországon majdnem a megtermelt elektromos áram negyede érkezik nukleáris erőműből – forrás: Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal

A megújuló energiaforrásokból előállított elektromos energia részaránya a folyamatos növekedés után 2010-ben elkezdett visszaesni, és csak 4 évvel később tudta túlszárnyalni a 2010-es 7,1 százalékos részesedést. 2018-ban már érezhetően jobb volt a helyzet, akkorra már 8,48 százalékra nőtt ez az arány.

Takarékos autóval eredtünk a zöld energia nyomába 80

Hibrid Suzuki egy óriási szélerőmű tövében. A 12 voltos hibrid rendszer 6,2 kilogrammnyi plusz terhet jelent a könnyű autónak

A legnagyobb változás az amúgy szintén nem túl fényes – átlagosan 15 százalékos – kihasználtsággal üzemelő fotovoltaikus rendszerek terén látható, ahol 2017-hez képest bő 300 százalékos volt a növekedés – 89,5-ről 284 MWh-ra. Hogy szélerőművet lássunk, praktikus inkább az ország jellemzően szelesebb, nyugati határa felé indulni. Az M1-esen haladva Tatabánya után nem sokkal az út mellett már látni is a gigászi szélkerekeket. Aki közelebbről is megnézne egyet – gyerekekkel kifejezetten jó program, érdemes rászánni fél, háromnegyed órát és letérni – az a Győr felé a 85-ös kijáraton hajtson ki Kisbér, Komárom felé. Aztán a lehajtó után balra, Kisbér felé forduljon. Innen még néhány száz méter autózás után murvás, télen is biztonsággal járható úton lehet megközelíteni a lapátok nélkül is 100 méter magas szélerőművet. Illetve nemcsak egyet, hanem többet is.

Takarékos autóval eredtünk a zöld energia nyomába 81

Az arányok megdöbbentőek, a messziről nehezen megsaccolható méretű szerkezet akkor válik igazán hatalmassá, amikor mellé parkolunk a hibrid Suzukival. A korábban említett adatokból kiderül, hogy ez a hazai felhozatal egyik termetesebb példánya a maga 2 MW-os teljesítményével és a feliratból az is kiderül, hogy a hazai legnagyobb, 48 MW-os szélerőműpark része. Miközben bámuljuk az óriási, 45 méter körüli lapátokat, borzongató belegondolni, hogy a lapátok végei akár a 300 km/órás sebességet is elérhetik.

Takarékos autóval eredtünk a zöld energia nyomába 82

100 méter magasan ül a szélerőmű gondolája, benne a generátorral

Ennél kevésbé izgalmas és látványos a fotovoltaikus erőmű, emészthetőbb nevén a napelempark. Itt óriási felületű, praktikusan dél felé néző, 30-40 fokban döntve ferdén álló napelemek alakítják csendben, mozdulatlanul elektromos árammá a napenergiát. Jó, nem teljes a béke itt sem, hiszen hiába némák a napelemek, a transzformátorházak elég hangosak: nagyfrekvenciás, közelről már zavaró zajt keltenek.

Takarékos autóval eredtünk a zöld energia nyomába 83

Nem eszik sokat, a WLTP szabvány szerint 5,3 literes átlagfogyasztással lehet vele autózni. A hibridrendszerek előnyei leginkább városban érhetők tetten, az autópálya pedig a hibridek legnagyobb ellensége

Jelenleg a legnagyobb hazai napelempark Pakson, az atomerőmű szomszédságában található, 50 hektáron terül el és 20,6 MW összteljesítményű, ami 8500 háztartás éves fogyasztását fedezheti. Ettől alig marad el a Mátrai Erőmű mellé telepített hasonló egység a maga 20 MW-os eredményével. Az ehhez hasonló óriási napelemparkok mellett a háztartási méretűek is egyre jelentősebbek, hiszen ezeknek a teljesítőképessége 2011 és 2018 között több mint százszorosára nőtt. Persze a szinte semmihez képest nem nehéz lélegzetelállító, látványos javulást felmutatni, de ha csak az utolsó két évet nézzük, akkor is tekintélyes, 38 százalékos ezen a téren a teljesítőképesség-bővülés.

Bízzunk benne, hogy a lendület tovább tart és bár a nukleáris erőművek kiváltása nem tűnik reálisnak, de a legjobban szennyező barnaszén és lignit üzemű erőművek előbb-utóbb talán elkezdhetnék tervezgetni a nyugdíjas éveiket.