Roppant idegesítő dolog, amikor a műszerfalon vadul világít valami hibajelző lámpa. A pirosak nagy bajt jeleznek, azok fényénél nem szerencsés, vagy talán már nem is lehet tovább autózni, de nem szabad figyelmen kívül hagyni a narancssárga fénnyel jelzőket sem. Itt van például ez, ami gumicsere, vagy csak egy egyszerű nyomásellenőrzés után is elkezdhet világítani a műszerfalon. Na de mi a frászról tájékoztat?
A 2014 novembere óta forgalomba helyezett új autóknál az Unió kötelezően előírja az abroncsnyomás felügyeleti rendszer (TPMS) meglétét. Az ötlet alapvetően jó, hiszen hiába írja elő a KRESZ, hogy minden elindulás előtt illene ellenőrizni az abroncsok állapotát, ezt szinte senki sem teszi meg, van, aki lustaságból, de sofőrök döntő többsége olyannyira híján van már az autókhoz korábban nélkülözhetetlen műszaki érzéknek, hogy valószínűleg már egy kerék-, vagy izzócserénél is azonnal elvéreznének, sőt, jó pár embert már egy egyszerű tankolás is rendesen megizzasztana. Többek között miattuk találták ki és tették kötelezővé az abroncsnyomás- ellenőrző rendszert is.
A jobboldali ábra az alacsony nyomásra figyelmeztető piktogram, míg a baloldali a rendszer hibáját jelzi. Persze narancssárgában
Mit kell tudnia a rendszernek?
Ha rendesen működik, akkor a TPMS-nek jeleznie kell a nagymértékű levegővesztést – ez 10 perc alatt 20 százalékos, vagy azt meghaladó nyomásesést jelent – illetve a 60 percen keresztül, folyamatosan csökkenő guminyomásról is tájékoztatnia kell a vezetőt. 40 km/órás sebességtől az autó végsebességéig működőképesnek kell lennie a rendszernek.
Kétféle módon lehet megtudni, megfelelő-e a nyomás a gumiabroncsokban. Az első az indirekt módszer, ez az egyszerűbb, olcsóbb, problémamentesebb, örülhet mindenki, akinek ilyenje van és amúgy is retteg az elromló dolgoktól. Ez nem is igényel semmi extra eszközt, csupán egy szoftver, ami az ABS szenzorainak adataiból deríti ki, hogy van-e olyan kerék a kocsin, amiben nem megfelelő a guminyomás.
A módszer egyszerűségében zseniális: a laposabb kerék kerülete más, mint a megfelelő nyomásúaké, így menet közben a defektes, eresztő kerék forgási sebessége is különbözni fog a többitől, amit egyenesben hamar kiszúr az ABS. Hátránya, hogy ez a módszer nem mondja meg, melyik kerékkel van baj, és csak menet közben működik.
Ezt a lapos gumit műszer nélkül sem nehéz kiszúrni. De a kevésbé látványos nyomászvesztés is okozhat bajt
Miben használták először?
A TPMS-t a Porsche alkalmazta először, 1986-ban, tömeggyártónál 1999-ben jelent meg először, a Peugeot 607 fedélzetén. A technológia nem csak biztonsági, de költségcsökkentési szempontból is fontos: ha alacsony a nyomás, az abroncs jobban kopik, túlságosan felmelegszik, és az autó a nagyobb gördülési ellenállás miatt többet fogyaszt. 10 százalékkal alacsonyabb nyomás mintegy 10 százalékkal csökkentheti a futásteljesítményt, de ha túl magas a nyomás, a gumiabroncs élettartama éppúgy csökken, mint az autó stabilitása és tapadása, és a futómű is gyorsabban használódik el.
Általában 3-5 évig bírják az érzékelőkbe épített elemek
Téli-nyári gumicserekor a megfelelő abroncsnyomás beállítása után kalibrálni kell a rendszert, ezt otthon bárki képes elvégezni, csak át kell túrni a kezelési könyvet, és ha megvan a menüpont, akkor egy gombnyomás az egész.
Megmutatjuk, mennyire egyszerű eltüntetni a sárgán világító hibajelzést:
Jóval kifinomultabb a direkt módszer, itt általában a szeleppel egybeépítve minden kerékben egy-egy nyomást és esetleg hőmérsékletet is mérő szenzor található. Ezek már pontos adatokat küldenek a fedélzeti számítógépnek, ami egy képernyőn meg is jeleníti ezeket az információkat. Hátránya, hogy az érzékelők elemmel működnek, amelyeknek nagyjából 3-5 év az élettartama, utána cserélni kell őket. Téli-nyári gumicserekor megsérülhetnek, ha az abroncsokat forgatja az ember, akkor pedig újra kell programozni a rendszert, hogy a fedélzeti egység is tudja, hogy jobb hátulról hirtelen bal előre került a kerék. Bár vannak olyan autótípusok is, amik maguktól érzékelik a kerék pozícióváltását.
Szeleppel egybeépített nyomásszenzor
Abroncscserénél attól függően, hogy hány szelepet (5 vagy 10) képes kezelni a rendszer, lehet, hogy elég egyszer párosítani a szelepekkel a fedélzeti egységet, aztán az elemek lemerüléséig nem kell vele többet bajlódni, de az is előfordulhat, hogy minden cserénél újra kell tanítani az egész rendszert. Nagyobb baj akkor van, amikor cserélni kell ezeket a szenzorokat, mert akkor több tízezres kiadással kell számolni. Ha nem működik megfelelően a rendszer, akkor a műszerfalon narancssárga, gumiabroncsot mintázó jelzőfény világít. Ez műszaki vizsgán normál esetben bukást jelent, szóval nem érdemes csak legyinteni a hibajelzés láttán.
