A „dolgok internetje” ma már átsző mindent, és megkerülhetetlen a közlekedésben is. Ezért néztük meg a helyszínen, a CES elektronikai kiállításán, milyen lehet a számítástechnika által végképp átformált autózás a jövőben.
Hatalmas tömeg keringett szakadatlanul a Sony standján az idei CES világkiállításon. Halrajként járták körbe a látogatók, szinte lehetetlen volt odaférni egy-egy jó fotóra a kordonnal elkerített autóhoz. Ami igazán meglepő volt, hogy ez a helyzet nem változott sem a második, sem a harmadik napon.
A Sony valamit eltalált, vagyis egyvalamit talált el igazán. Meglepetést okozott. Kilépett a komfortzónából, és felidézett egy olyan kort, amit az autógyártás hőskorának nevezünk.
A XIX. század végén, de még akár a XX. század közepén is akadt olyan nagyobb cég, ami éles váltással vágott bele az autógyártásba. Az Opel sem maradt meg a kerékpároknál, ahogy a Peugeot sem ragadt le a kávédarálók és acélgyártás világában. Érezték, hogy ideje a váltásnak, mert nagy változás küszöbén áll a közlekedés, amiből nem szabad kimaradni.
Legalábbis ezt sugározta a kiállított tanulmány, a Vision-S, de a valóság azért ennél bonyolultabb.
Bemutató reklámautó vagy igényfelmérő próba?
Mert hiába a hatalmas érdeklődés, az őrülten fotózó tömeg, egyelőre határozottan állítják, hogy nincs tervben a gyártás, és csak a kiállításokra hordott demonstrációs eszközként tekintenek a Vision-S elnevezésű tanulmányra.
Demoautónak ütős lett, mert működik, és szinte könyörög azért, hogy megvalósuljon. A féktárcsák nem ezüsttel lefújt fadarabok, ezekkel valaki, valahol már lassított komolyabbat, az ajtók nyílnak, a lámpák, és az egész kialakítás megfelel a biztonsági előírásoknak. Méretei alapján a Tesla Model S, és a Porsche Taycan közvetlen ellenfele lehetne (4895 mm hosszú, 1450 mm magas, és 1800 mm széles, a tengelytáv pedig tekintélyes 3000 mm).
Valódi a gumi, a felni, a fék, a futómű, az egész autó.
Azt is tudjuk, mi hajtja, nincs ködösítés, találgatás. Két 200 kW-os villanymotor került beépítésre, amelyek 4,8 másodperc alatt tudják kilőni a 2350 kilogrammos autót 100 km/órás sebességre, a száguldás pedig 240 km/óránál ér véget.
Az összeszedettség nem csoda, mivel a konstrukciót ugyan a Sony pénzelte és felügyelte, de az autóipari hátteret a Magna-Steyr adta. Az az üzem, ami híres a precízen legyártott, kis szériás típusairól. Igaz, nem volt egyedül, a Vision-S kerékre állításában részt vett a Bosch, a ZF és a Continental is.
Mindent lát, és azt is tudja mi mennyire messze van
De félretéve a megvalósulás esélyeinek latolgatását, a Vision-S tényleg jól reprezentálja, mire képes a Sony, ha az autóipar felé fordul.
Szám szerint 33 szenzort (13 kamera, 17 radar és ultrahangos radar, valamint 3 LIDAR a teljes rendszer) építettek be a Vision-S karosszériájába, a kamerákban hagyományosan erős japánoknak a vizuális képrögzítők nem okoztak gondot, több IMX456-os Time of Flight (ToF) kamerát használtak, amelyek képesek a mélységérzékelésre, vagyis a 3D-s képalkotásra, ami nem jön rosszul, ha egy autó előtt álló tárgyról kell eldönteni, hogy az éppen micsoda és milyen messze van.
Vannak ultrahangos érzékelőik is, hagyományos radarok, és frissnek számító LIDAR szilárdtest-rendszer is, ami gyakorlatilag a környezetet letapogató lézerszkenner egy új, olcsóbb megvalósítása, forgó alkatrész nélkül.
A tömeg állandóan forgott a Sony tanulmánya körül
Jelenleg a létező szoftverekkel második szintű önvezetésre képes az autó (ahogy a legtöbb ma kapható vezetéssegítő rendszer), de ahogy a programok képesek lesznek kihasználni a hardver lehetőségeit, úgy a négyes szint is elérhető lesz már ezzel a csomaggal.
Erre a felhasználókat kevésbé izgató alapra érkeznek a különböző kényelmi megoldások, ami már a mesterséges intelligencia terepére merészkedik. A Vision-S figyeli az utasait, de inkább figyelmesség ez, mint szigorú szem, ha valaki elalszik hátul, akkor lekapcsolja a belső világítást, a mobilunkon hallgatott zenét onnan folytatja, ahol abbahagytuk, és mindent megpróbál úgy beállítani, ahogy azt az adott személytől megszokta.
Ha arra gondolunk, hogy a Tesla nyomdokaiban járnak a japánok, akkor nem állunk messze a valóságtól. Egy állandóan fejlődő, internetről frissíthető, a többi autóval kapcsolatban álló fedélzeti rendszert képzeltek el, ami kéz a kézben él a mobilunkkal, és mindent megoszt vele.
Modern és elegáns, bármennyire is elcsépelt jelzők ezek
A mai trendeket elnézve nem lőnek mellé, és ha a Vision-S beszállítóként hoz pár vevőt a Sonynak, már megérte. Mert hiába uralják a mobilos kamerák piacát a japánok, az autóipar képalkotó eszközeivel még nem sikerült elérni az áttörést. Ötödikek a globális beszállítói listán, és csupán három százalék a részesedésük a teljes piacból, ezt szeretné feljebb tornázni a cég vezérigazgatója, Kenicsiro Josida, aki a CES-en tartott beszédében utalt rá, hogy a múlt évtized az okostelefonokról szólt, a 2020-as évek hasonló forradalmát viszont a mobilitás hozza, és ebből nem akarnak kimaradni.
