Az elkövetkező 5-10 évre szóló terveibe avatott be a Toyota a héten minket az Amsterdam határában lévő Taets Art galériában, a Kenshiki Forum névre keresztelt rendezvény keretében. Úgy látszik, a Mazda divatot csinált a japán szavakkal, kifejezésekkel és a Toyota is rákapott a dologra, ők a jól hangzó japán „kenshiki”-t választották, ami aránylag könnyen lefordítható, és „bepillantást”, „megértetést” jelent. Kicsit olyan volt a rendezvény, mint egy egyszemélyes autószalon, ahol a márka ugyanaz, csak a modellek és a mondanivaló más. Az első, még egy, közös légtérben tartott előadás keretet adott a későbbi, kiscsoportos foglalkozásoknak, ahol a Lexus tanulmányautójától, az első elektromos Lexusig, a második generációs Mirait, konnektoros hibrid RAV4-est, és a márka sportos modelljeit, illetve a cég mobilitást szolgáltató terveit is részletesen megismerhettük.
2025-ig 40 új, – vagy felfrissített – elektromosított termékkel tervez a Toyota, amelyek közül legalább 25 hagyományos hibrid, évente egy konnektoros hibrid, illetve 10 darab teljesen elektromos érkezik. Ebből is látszik, hogy a Toyota nem kockáztat, a hazai pályának számító – 23 éve jelent meg az első Prius – öntöltő hibrid rendszerek mellett a konnektoros hibridekben, és a teljesen emissziómentes full elektromos modellekben – ide tartoznak a legizgalmasabbnak tűnő tüzelőanyagcellás megoldások is – látnak fantáziát.
Cél a 6,5 százalékos európai piaci részesedés, ami a jelenlegi eladásokhoz képest újabb 1/3 os növekedést feltételez és 2030-ig szeretnék eladni az egymilliomodik emissziómentes autót is. Mondjuk károsanyag-kibocsátással jól állnak, az eladott autóik fele – nyugat- és közép Európában 67 százaléka – hibrid, és a Lexusnál ennél még jobb ez az arány: 96 százalék. Közben jön a meglehetősen jól fogyó Lexus UX teljesen elektromos változata a 300e, amit 20205-ig az első konnektoros hibrid Lexus is követ majd.
Na de nézzük, miket láttunk a kiscsoportos foglalkozásokon:
A Lexus osztályon az LF-30 Electrified Concept névre hallgató tanulmányautó uralta a teret, aminek a nevéből is kitalálható, hogy a 2030-as évek dizájnját próbálja előrevetíteni. Például ebben a korban már nem a pingpongasztalnyi motorháztető sugallja majd a bődületes teljesítményt – motor már nem lesz az autók orrában – hanem a gigászi méretű, 24 colos kerekek, és a mögöttük vészjóslóan csillogó kerekenként egy villanymotor kelt majd borzongást.
A hűtőmaszk ugyan megmarad, de a funkciója annyiban megváltozik, hogy az elöl belépő levegőt nem hűtőradiátorra, hanem a kerekek agymotorjaihoz vezeti. Mivel nem lesz szükség hagyományos motorháztetőre, a szélvédő is jóval laposabb szögben és jóval messzebbről kezdhet emelkedni, óriási üvegbuborékká alakítva az autót.
Mielőtt sokkot kapnánk az amúgy bitang látványos formától és a teljesen használhatatlan, egy darabban felfelé nyíló ajtómegoldástól, újságírói kérdésre elárulták, hogy ilyen autókat soha nem látunk majd az utakon, legfeljebb pár kilúgozott formai részletmegoldást emelnek majd át a szériamodellekbe. Az elsőre ordas hülyeségnek tűnő kérdés a Tesla Cybertruck bemutatása óta már nem is tűnik akkora sületlenségnek. Más kérdés, hogy én speciel gyerekkorom óta várom, hogy az autók végre tényleg valahogy így nézzenek ki. Akár Lexus, akár Tesla, tökmindegy, csak legyenek már ilyenek!
Az LF-30 tanulmány fénye szinte majdnem teljesen elhomályosította az UX 300e-t, ami a Lexus első teljesen elektromos típusa lesz. Gyártása hamarosan indul, Európába pedig ez év végére juthatnak el az első autók. Villanymotorja 150 kW-os, 300 Nm-es maximális forgatónyomatékra képes, és 300 kilométer körüli hatótávra lesz elég az 54,3 kWh-s lítium-ion akkumulátorcsomagban tárolt energia, amit legfeljebb 50 kW-os teljesítménnyel lehet tölteni. További részletek itt olvashatók róla:
Toyota Mirai
Igaz, ez még nem a második generációs hidrogén-hajtású Mirai szériaváltozata, de állítólag már majdnem az. Nagyot változott a karosszéria, a korábbi, erősen megosztó forma helyett egy vizuálisan könnyebben befogadhatót kapott az autó, és persze szinte minden irányban nőtt is pár centit. A hátsókerék-hajtás viszont maradt.
A teljesen újragondolt, már nem csupán négy-, hanem ötszemélyes tüzelőanyagcellás autó 4975 mm hosszú (az elődhöz képest ez 85 mm pluszt jelent), 1885 mm széles (+70 mm), 1470 mm magas (ez éppenséggel 65 milliméterrel kevesebb lett), tengelytávja pedig 2920 mm (ez 140 mm-rel lett hosszabb). Hatótávja 30 százalékkal lett nagyobb, három darab hidrogéntankjában 650 kilométerre megtételéhez elegendő üzemanyagot képes magával vinni.
Egy teljes tankolás – elektromos autósok fogják be a fülüket, nehogy gutaütést kapjanak – 3-5 percig tart, feltéve ha találunk egyet a nem túl gyakori hidrogénkútból. Bár az új Mirai sem lesz egy dizájnikon, azért jóval csinosabb, mint elődje volt. Ez már teljesen autószerű valami, hatalmas kasztnival, tágas, Toyotásan izgalmas – mehehe – belsővel.
Toyota RAV4 konnektoros hibrid
Idén év vége felé érkezik majd az európai piacokra a Toyota első konnektoros hibrid szabadidő-autója, a RAV4 plug in hybrid, ami rögtön a márka hibridkínálatának csúcsát is jelenti majd. A 306 lóerős rendszer-teljesítményű szabadidő-autó 6,2 másodperc alatt éri el a 100 km/órás sebességet, miközben teljesen feltöltött akkumulátorokkal a gyári adatok szerint 65 kilométert képes elektromos hajtással megtenni, és tisztán elektromosan 135 km/órás csúcssebességre képes.
Ha lemerülnek az akksik, a hibrid rendszerrel is tisztán lehet tovább közlekedni, ilyenkor a 2,5 literes benzinmotor lép működésbe az összkerékhajtású, lítium ion akkumulátoros RAV4 plug in hybridben. Hogy télen az utastér felmelegítése se fogyasszon sok elektromos energiát, hőszivattyú került az autóba, ami jóval hatékonyabb, mint az elektromos fűtés.
Emellett sokat várnak a tavaly októberben bemutatott Yaris alatt is megtalálható GA-B platfomrtól is, ami különféle hosszúságú, szélességű, tengelytávú és magasságú kisautóknak is szolgálhat alapul. Sőt, fog is, hamarosan jön egy erre épülő kisméretű szabadidő-autó is. Ugyan eddig mindössze csupán egy vázlatot mutattak belőle, az viszont látszik, hogy ez nem egy egyszerű, magasított, terepesített Yaris lesz, hanem valami komolyabb.
GR modellek
Hosszú évek munkájával a Toyota finoman lenyomta a világ torkán a hibrideket, sőt, most már ott tartanak, hogy az összes Toyota által gyártott autó közül alig lesz 10 százaléknyi hagyományos, értsd valamilyen elektromos hajtás nélküli, tisztán benzines modell. A nagy zöldítésnek azon kívül, hogy megmenekül a Föld, a jegesmedvék és még ki tudja hányféle élőlény, olyan haszna is van, hogy a Toyota modellkínálatába továbbra is kacagva beleférnek majd azok a modellek, amikről más gyártóknak az emissziós átlag miatt le kell mondaniuk.
Ilyenek a terepjárók, pickupok, vagy éppen az olyan elmebeteg sportautók, mint amilyen a Yaris GR. A Toyota Yaris GR-t Rácz kolléga vezethette is nemrég, érdemes elolvasni, mennyire élvezte a karbontetős, pehelysúlyú összkerékhajtású autót, amiben még az első és hátsó tengelyre jutó nyomaték arányát is személyre lehet szabni. És ebből a homologizáció miatt nem csak pár tucatot, hanem ezreket fognak majd legyártani, amikkel majd az utcán is találkozhatunk előbb utóbb.
Ennél akadnak kevésbé vaddisznó Toyoták is, ilyen a hibrid technikára épülő, csak sportosabb látványt, érzést kínáló GR Sport modellek is. Ezekben a Corollákban az 1,8-as, és a 2,0 literes hibridek adják a spórolós sportosságot, amit különféle látványelemek, extrák egészítenek ki. Nincs ezzel baj, a legtöbb márkának van sportosnak látszó, csak dizájnelemekkel operáló álsportos felszereltségi szintje.
KINTO
A Toyota nemcsak a világ vezető autógyártója kíván lenni, hanem mobilitási szolgáltatásokban is gondolkodik. Egyelőre minket magyarokat ez nem érint, a KINTO még csak Európa nyugatabbi részét nézte ki magának. Ide tartoznak majd a lízingszolgáltatásoktól az autó- illetve fuvarmegosztásig szinte bármi, ami valahogy kapcsolódik a mobilitáshoz.
Szóval hibridtől, full elektromos, hidrogénes autón át a vadállat utcai versenyautóig sok minden lesz a Toyota kínálatában. Úgy fest sokat tesznek azért, hogy hozzák az elvárt célokat, sikereket.