Jakabszállás határában, a repülőtér melletti hangárban áll a világ egyik első, hidrogénhajtású személyszállító drónja, vagy repülő kisbusza. De nem is a megnevezése fontos, hanem az, hogy egy amerikai és egy magyar cég fejleszti közösen. Zöld – hidrogén hajtja – high-tech és magyar. Büszkék lehetünk rá.
Mi ez?
Röviden: egy hatmotoros, személyszállító drón. Illetve annak bemutató darabja, itt egyelőre tüzelőanyag-cella és hidrogéntankok nélkül, de van belőle egy Amerikában, Bostonban is. Míg a magyar cég a Skai névre keresztelt jármű szerkezetét építi és fejleszti, addig az amerikai Alaka’i Technologies a hidrogén-hajtással és a vezérléssel foglalkozik.
Öt ember fér el benne, mindnek négypontos biztonsági öves ülés jár
A gépet a tervek szerint hat motor emeli majd a magasba, 190 km/órás csúcssebességre képes, egy feltöltés pedig legfeljebb 10 percet vesz majd igénybe. A hat darab, alacsony fordulatszámú és csendes, kefe nélküli villanymotorok 100 kW-os teljesítményigényét három tüzelőanyag-cellából fedezik majd. Jelenleg a gép kabinjában helyet foglaló vezetővel tervezték a bemutató darabot, de akár önvezetőként is elképzelhető a Skai.
Hat darab, alacsony fordulatszámon működő motor emeli majd a magasba a személyszállító drónt
Repülő eszköznél különösen fontos a biztonság, így a gépet úgy tervezték, hogy egy rotor elvesztése után tovább tudjon repülni, de két rotor kiesése sem okoz katasztrófát, még ilyen helyzetben is képes biztonságosan leszállni. Ha ennél nagyobb a baj, akkor a vázhoz rögzített ejtőernyővel még mindig elkerülhető a lezuhanás. Hasonló a helyzet a tüzelőanyag-cellák meghibásodásakor, ott egy cella kiesése után gond nélkül folytatódhat az utazás, de ha mind a három leáll, akkor is van annyi energia a puffertárolóban – nagy kapacitású kondenzátort említ a tájékoztató -, amivel még le lehet szállni.
Jelenleg a fedélzeten helyet foglaló vezetővel tervezték a bemutató darabot, de akár önvezető is lehet a jármű
Videón a Skai:
Miért éppen hidrogén?
Míg a földi közlekedésben az elektromos autó, illetve az akkumulátoros energiatárolás teljesen modernnek és elfogadottnak számít, és a repülésben is számos cég próbálkozik azzal, hogy akkumulátoros repülő járműveket gyártsanak, ennek a megoldásnak mégis megvannak a maga korlátai.
Három hidrogénes tüzelőanyag-cella látja el elektromos árammal a motorokat
Ugyanis az akkumulátorok általában nehezek, amik felemeléséhez nagyobb teljesítményű, nagyobb fogyasztású motorok kellenek, amik táplálását csak még több, vagy erősebb akksival lehet megoldani. Ördögi kör. A tüzelőanyag-cella viszont könnyű, ugyanúgy, mint a táplálására szolgáló hidrogén. A Hyundai Nexo például 6,3 kg-nyi hidrogénnel 600 kilométert képes megtenni. Ugyanez a levegőben kicsit bonyolultabb, jelenleg a Skai-jal kapcsolatban az 500 kilogrammos teherbírás és a 4 órás üzemidő elérése a cél.
Barátságos utastér, parádés panorámával
Genpro
A Genevation nem ma kezdte a repülést, a drón mellett ott parkol a cég másik büszkesége, a Genpro, ami egy durván kikönnyített műrepülőgép. Ugyanis a magyar cég többek között könnyűszerkezetes, ugyanakkor nagy teherbírású megoldások tervezésével, megvalósításával foglalkozik. A Genpro esetében például szép lassan 80 kilogrammot tudtak lefaragni a repülőgép tömegéből, ami így most mindennel együtt 600 kg-ot nyom. Az opciós 330, vagy 315 lóerős motorral, illetve különböző légcsavarokkal is rendelhető gép ára úgy 100 millió forint körül mozog.
A jövő mellett itt a jelen is, a mindössze 600 kilogrammos műrepülőgéppel, a Genpro-val
De mikor lesz ebből valóság?
Rossz hírünk van, valószínűleg még sokáig kell arra várni, hogy beüljünk a házunk tetején parkoló drónba, és átugorjunk vele ebédelni a nagyihoz. A Genevation 2023-ra ígéri, hogy a való életben is működőképes, tüzelőanyag-cellás drónjuk repülni fog, de amíg az illetékes hatóság nem készül fel a hasonló járművek használatával kapcsolatos előírások, szabályrendszer, műszaki követelmények kidolgozásával, addig ők hiába szállítják le a kész, biztonságos járművet, azok valószínűleg nem szállhatnak majd fel.
Még csomagtartónak is jutott benne hely
De ha meg is lenne a szabályozás, sokkal valószínűbb, hogy eleinte sürgős szállításra – például vért, átültetésre váró szerveket – szállíthatnak majd hasonló járművekkel, később jöhet a csomagszállítás, majd ha minden rendben, akkor a személyszállítás. De ott sem a bárhonnan bárhova, hanem valószínűleg fix állomások között ingáznak majd utasokkal megrakva a hasonló repülő járgányok.
Egymás mellett a jelen és a jövő
Igaz, repülni egyelőre nem láttuk a kiállított szerkezetet (amerikai ikertestvére állítólag repül már), de egy VR-szemüvegen keresztül kipróbálhattuk, nagyjából mire számíthat majd, aki repülhet vele. Egész biztosan jó móka lesz, az egész biztos. Én már alig várom, hogy repülhessenek.
