A külföldről behozott évi 150-160 ezer használt autó jelentős részét a Mobile.de és az Autoscout24.de hirdetéseiből vásárolják a magyarok. Napi szinten honfitársaink ezrei böngészik az ajánlatokat, így tett a kiadónknál dolgozó egyik kollégánk is, nevezzük őt P.-nek. Nem dohányzó hölgy tulajdonosok garázsaiból Opelek, nyugdíjas orvosoktól megkímélt BMW-k, és becsületes mérnököktől szépen karban tartott Hondák is kelletik magukat ezeken az oldalakon számos egyéb szépség mellett.
Némelyik hirdetés azonban csak arra készült, hogy forintmilliókat csaljon ki a gyanútlan vásárlójelöltből.
P. már hónapokkal ezelőtt beállította a keresőket mindkét oldalon, korrekt használt autóra vágyó sorstársaihoz hasonlóan ő is élete ajánlatának felbukkanására várt. 2002 és 2004 közötti Accordot keresett kifejezetten a 2,2-es dízelmotorral. Mindenképpen szedánt, lehetőleg nem feketében, de kizárólag szervizkönyvvel, és persze remek állapotban.
Január 20-án reggel felcsillantak álmos szemei, amikor felbukkant a mobilján az alábbi hirdetés.
Ennyiért? És milyen jól mutat
Nézte a telefonján frissen megjelent hirdetést, átolvasta egyszer, majd újra és újra az ígéretes adatokat, már a szokásos eszpresszója előtt kezdett picit hevesebben verni a szíve. Beérkezve irodaházunkba immár nagyobb monitoron vizslatta a fotókat:
Oké, metálfekete, de…
…wunderschöne felnik, sötétített hátsó üvegek és micsoda kiállás! 3300 euróért kimondottan szexi
A járműpiac statisztikái között rutinosan mozgó újságíróként ugyan mi szélesen mosolygunk a hirdetések 199 500 kilométeres adatain, hiszen a vásárlójelöltek kerek számokra állítják a keresők futásteljesítmény-opcióit, mondjuk 150-200-250 ezerre, amire a hirdetők alap trükkje éppen ez alá pozicionálni autóik valósnak mondott adatait.
Természetesen ettől még nem kukázta P. az első blikkre szimpatikus hirdetést. Azt sem gondolta gyanúsnak, hogy hiányzott a telefonszám, közismerten nem mindenki szereti, ha hívogatják, sokan fel sem tudják venni munka közben a készüléket. És ez igaz is. Napközben dolgozik az eladó, este meg válaszolgat az érdeklődőknek. Aki komoly közülük, azzal majd dumál direktben. Miután elolvasta az autó kissé szűkszavú, de igazi mézesmadzag jellemzését, kollégánk tenyere viszketni kezdett.
Igaz, a 3300 euró egy 2007-es évjáratú 2.2i CTDi-ért mintha túlságosan is kedvező ár lenne, hiszen jellemzően 4000-5000 euró között kelletik magukat a hasonszőrű Accordok, de ugye hülye, aki a legjobb ajánlatokat reflexből negligálja. „Nagy a szórás” – mondta erre P., aki hónapok óta szemmel tartotta a piacot.
„Kiváló állapotú a belső. A nyári gumik is alufelnikre vannak szerelve, és még két tartalék kerék is tartozik a kocsihoz. Amennyiben további kérdése van, írjon, szívesen válaszolok” – nagyjából így fordítható a képek alá beszúrt német nyelvű szöveg.
Magyarországról nézve ráadásul gyorsan megközelíthető helyen pihen a jármű, a hirdetés térképe ugyanis a Frankfurthoz – egy olcsón elérhető repülőtérhez – közeli Grünberg nevű városkát mutatja. P. gyorsan e-mailt küldött a privater Anbieternek, amiben először is rákérdezett a lehetséges személyes találkozóra, elkérte az Accord alvázszámát, kutakodott a szervizkönyvvel kapcsolatban, kérdéseket tett fel a korábbi esetleges sérülésekről, a kettőstömegű lendkerékről, valamint az apróbb, emiatt a fotókon talán nem látható korrodálásokról.
Rögvest kutatni kezdte a környék kínálatát, ha már kirepül, legalább két másik autót is megnézne, biztos, ami biztos. Nem ma kezdte. Január 30-át írtunk.
Küldök pár fotót magamról és a családomról, hogy lássa, milyen ember vagyok
Február 9-én jött meg az eladó válasza, amely annak ellenére felkeltette szerkesztőségünk érdeklődését, hogy barátunk, P. közben vásárolt magának egy klassz négykerekűt. Első levelében mindjárt egy sokképes galéria linkjét is elküldte számos új fotóval a kocsiról, a plusz felniről, a hátsó ülésekről és így tovább. Sérülésmentesnek mondta a kocsiját, elárulta a műszaki érvényességi idejét (2021. 07.), és megpendítette, hogy „azonnal névre írható” az Accord. Aláírásként egy átlagos, sokak által használt (személyiségi jogok miatt általunk ki nem írható) német vezetéknév szerepelt (Michael G. középkorú, zakós úr fotója mellett. Viszont egy stockholmi cím, amely újabb kérdést generált.
Bizalomgerjesztő, ha sok külső-belső fotót küld az eladó. Olyanokat is, amelyek a hirdetésben sem szerepelnek
Belül is szép
Immár naponta pörögtek az e-mailek a múlt hét közepén, mi továbbra is a fent említett egyszerű, de húsba vágó kérdésekre kértünk választ. Újabb levelében svéd hajómérnöknek mondta magát az eladó, aki németországi munkahelye hátrahagyása után a „biztosítási és regisztrációs” költségek miatt inkább Frankfurt külsőn hagyta a Hondáját, amit eladna. Hát, ezért ilyen olcsó. Csak gond van ma már az egykor a széltől is óvott autójával.
A levél érdekesebb és igen hosszú része azonban a fizetés módjáról szólt, az alvázszámra és a szervizkönyvre nagyvonalúan nem tért ki.
„Időhiány miatt” az eBay-en kell értékesítenie a Hondát, állította a vonal túlsó vége, amit rendkívül biztonságosnak mondott. Milliók használják naponta elégedetten, ez tény. Ő csak akkor kapja meg ugyanis a 3300 eurót (a rekordgyenge pénzünk miatt ez most kb. 1,1 millió forint), ha P. elégedett. „Az autóval kapcsolatos kétségek elkerülése érdekében 5 nap vagy legfeljebb 300 kilométer áll rendelkezésére, hogy tesztelje a kocsit, és ellenőrizze az iratokat. Ezen időszakon belül eldöntheti, hogy megtartja-e az autót, vagy sem” – írta a szimpatikus arcú mérnök egyenesen Svédországból. A jármű és a papírjai az eBay-nél vannak, állította, már be van csomagolva, csak trélerre rakják, és küldik az ára ellenében. Utána itthon ki lehet próbálni kockázatmentesen.
Lendületből a szerkesztőség eBay-szakértőjéhez fordultunk, aki egyik autója felét az amerikai oldalon keresztül vásárolgatta össze a világ szinte minden sarkából. És ez nem túlzás, az ütközőtől az állófűtésen át a szélvédőig rengeteg cuccot hozott már a futár kiadónk portájára, a recis lányok állandó mosolya kísérte a csomagokat. Szóval biztonságos az eBay? – tettük fel a kérdést. Kollégánk szerint igen, abszolút, százszor vásárolt már ott. Előfordult olyan is, hogy nem stimmelt az alkatrész, mire visszakapta a pénzét.
Csábító volt a nemzetközi oldal egyébként valóban létező garanciái mellett az is, hogy a 3300 eurós áron felül semmi költség nincs az eladó szerint, a szállítás árát ígérete szerint vállalja.
Itt és most álljunk meg egy picit, dőljünk hátra, vegyünk nagy levegőt, és képzeljük magunkat a sok-sok vevőjelölt helyébe. Ülnek Magyarország különböző városaiban, hetek vagy hónapok óta egyre fogyó türelemmel vizslatják a kinézett modell számtalan hirdetését, és olyat szeretnének találni köztük, amely egyben lévő szép autót kínál lehetőleg olcsón. Hosszú ideje megy már a bogarászás, és amikor az idegőrlő kutakodás közben egy ilyen szimpatikus hirdetést talál az ember, szeretné legalább egy kicsit azt hinni, hogy neki is lehet szerencséje. És hogy itt van az orra előtt, amit oly régóta keres.
Szomorúan azt kell mondanunk, úgy bűzlött ez a sztori, hogy ablakot kellett nyitni a szerkesztőségben. Valaki megint az ócska trükkel próbálkozik.
„Michael” persze úgy érezhette, horogra akadt valami balek, ezért erősítendő a személye iránti bizalmat, a következő levelében csodás fotókat küldött – ahogy mondta – „saját magáról és a családjáról, hogy lássuk, milyen ember ő valójában”.
„Michael” egyik levele, és a sok-sok fotó „róla”. Sajnos ez nem ő
Hoppá, egy közismert emberre bukkantunk
Az állítólagos svéd útleveléről (!) is küldött fotót a fizetési rendszer ismételt hosszú jellemzései mellett. Neki szerződése van az „eBay Buyer Protection céggel”, nem neki menne az utalás, ő „nem akar pénzt előre”, 5 nap van rá, hogy meggondolja magát a vevőjelölt, „azt hiszem, ez mindkét oldal számára tisztességes” és így tovább, és így tovább. Fűzte rendesen P. barátunk fejét.
Utaljon, megkapja a kocsit, aztán eldöntheti, hogy megtartja-e. Balszerencséjére ekkor már az útleveles fotóját is nagyítóval néztük.
Mi kockáztuk ki a fotókat és az adatokat. Valóban így néz ki egy svéd útlevélbelső, és lehet, hogy valódi ember dokumentuma – volt valamikor
A Gugli bizony tényleg mindent tud, ha valaki esetleg nem ismerné, a kulcsszavak beírása mellett feltöltött képekre is rá tud keresni, és hát mit ad Isten, sikerült megtalálnunk a Michael G.-nek hazudott valódi személyt.
Mivel az erős gyanúnk szerint csúnyán visszaéltek a fotóival (az útlevél-hamisítás ennél is erősebb sztori), mi természetesen nem áruljuk el a nevét, és kikockázzuk a róla küldött – majd általunk a Google segítségével fellelt – képeket. Legyen mondjuk Z. a neve, aki a Linkedin-profilja szerint egy brit nagyvárosban él jelenleg, és most tessék kapaszkodni: a közelmúltban igen magas pozícióban dolgozott egy világhírű multinál. Ha nem is hajózással foglalkozik a cége, de azért kapcsolódik a tengerhez, így készülhettek róla fotók hajó mellett állva, fényvisszaverő mellényben és védősisakban.
Akkora név a szakmában, hogy politikusokkal együtt fényképezkedve egy képmegosztóban is találtunk róla képeket. Az alábbiból kivágva küldött például P.-nek egy fotót „magáról” „Michael”.
Az egyik képmegosztón találtuk ezt a fotót. Egyikük Z., akinek az arcképét többek között a Michael G. név mellé helyezték az állítólagos útlevélben
Természetesen írtunk Z.-nek, hogy tudjon róla, valakik felhasználják az arcát egészen más név mögé bújva.
Segítőkész a magyar rendőrség, de nem sok jóval kecsegtet
Nairobitól Dzsaipurig bárhol várhatja P. utalását a trükköző (meg vele párhuzamosan ki tudja mennyi balekét), vagy éppen trükközők, ugyanis a szerkesztőség nyelvtannácija szerint „mintha nem azonos ember írná ezeket a leveleket németül, eltérő a választékossága az e-mail-eknek”. P. nyilván nem fog az eBay fizetési platformjával szinte milliméterre azonos tolvajoldalon forintmilliós összeget küldeni a részére, viszont úgy döntöttünk, elmegyünk ebben a történetben, ameddig lehet, hogy minél pontosabban tájékoztathassuk azon olvasóinkat, akik nyugati autóhirdetéseket böngésznek.
Utolsó előtti levelében elkérte a csaló a WhatsApp-számunkat. Átsétáltunk kiadónk informatikai osztályára, ahol a srácoktól kaptunk egy bűnözőbiztos készüléket szűz számmal. Mindenki beszél valamilyen szinten németül is a szerkesztőségben, de a nyelvet legjobban bíró kolléga némi kiképzés után megkapta a mobilt, hogy ha hívja az elküldött számot az ügyeskedő, tudja, mit kell neki mondania. „Michael” persze nem küldött saját számot, csak a miénket kérte. Vártuk, vártuk, de eddig nem akart diskurálni.
Csütörtökön újabb levelet küldött, amiben továbbra sem reagált a részünkről elküldött WhatsApp-számra, továbbra sem küldött szervizkönyvfotót, ellenben pontokba szedve nagyon kedvesen elmagyarázta a fizetés módját. Linket is küldött, itt lehet fizetni, minden szép és jó lesz, csak küldd már az eurót, magyarkám! Elküldte az eBay fizetési platformjának linkjét is.
Megnyitottuk, és elsőre az url, valamint az egész felület rendben lévőnek tűnik – már ha nem vagyunk informatikusok. Pár perc után aztán mi is felfedeztük, hogy több minden nincs rendben: például számos gomb nem aktív, és ami a legfeltűnőbb: nem lehet PayPal-lel fizetni.
Az eBay komoly cég, sokak bizalmával működik – ezért hamisítják. A részünkre elküldött hasonmásoldalon valószínűleg pont a valódi eBay erőssége, a PayPal nyújtotta pénz-visszafizetési garancia nem létezik. Innen már csak az utalás lenne hátra, meg a pénz siratása
Siratás helyett inkább felvettük a kapcsolatot a rendőrséggel, elmeséltük az egész ügyet, és persze kérdeztünk. Lehet-e feljelentést tenni, mennyire gyakoriak mostanában ezek a régi módszerek, vannak-e áldozatok, satöbbi?
Kiderült számunkra, hogy sajnos voltak a közelmúltban olyan magyar állampolgárok, akik bedőltek hasonszőrű hirdetésnek, és fizettek. Őket nem sok jóval kecsegtetik a nyomozók. Nehéz ügy a rendőrség részéről egy ilyen nemzetközi átverés, mert külföldön bejegyzett oldalakról van szó, ezért a magyar nyomozóknak nincs joghatósága.
Az eBay (és a vevőjelöltek) érdekében megkerestük az amerikai oldal hazai jogi képviselőjét is, az Oppenheim Ügyvédi Iroda valószínűleg nem először kapott ilyen jó szándékú értesítést.
Annak ellenére, hogy itt és most nem történt fizetés, mi mégis minden adatot, levelezést, fotókat és linkeket átadtunk a rendőrségnek, amely felveszi a kapcsolatot a nyugati társszervekkel. Ezt a cikket múlt héten már összeraktuk készre, de várni akartunk a megjelenésével egy picit, aminek az egyszerű oka, hogy adni akartunk pár nap előnyt a háttérben dolgozó magyar, osztrák, esetleg német rendőröknek.
Hamarosan folytatjuk a témát egy újabb cikkel, addig is szépen kérünk minden egyes leendő használtautó-vásárlót: ne fizessen olyan embernek, akivel sosem találkozott, pláne olyan autóért, amit sosem látott.
Így leírva evidenciának tűnik, ugye?
