Járműből sok van, szabad parkolóból viszont kevés – legalábbis a szemünk előtt. Napjainkban nagyjából 800 ezres darabszámhoz közelít a fővárosban a személyautókból és tehergépkocsiból álló gépjárműállomány. Ezek a járművek egyre nagyobb területet foglalnak el, és a közlekedés mellett a tárolásukra is gondolni kell – legyen az állandó jellegű vagy ideiglenes.
Negyven évvel ezelőtt még jóval kevesebb jármű rótta Budapest útjait, de már ekkor jelentkeztek a parkolási problémák (Fotó: Fortepan)
A parkolási lehetőségek száma nem szaporodik gomba módra, Budapestről több tízezer parkolóhely hiányzik és garázsokból szintén nincs elég, habár igény lenne rá: a Forbes számítása szerint az autóállomány növekedésének még a 20 százalékát sem fedi le a garázshirdetések növekedése. Az autósok viszont parkolni akarnak.
A Vezess korábbi felmérésében a válaszadók közel ötöde állította azt, hogy fél óránál is többet tölt a parkolási procedúrával, melyből a legtöbb időt a szabad hely keresése veszi el. Sok esetben rengeteg bosszankodástól megmenthetné a vezetőket, ha ismernék a környék összes parkolási lehetőségét. Az út széli parkolók mellett parkolóházakkal is találkozhatunk a belvárosban, ahol sok esetben olcsóbban is letehetjük a járművet, mint az adott parkolási zónában érvényes tarifa. Budapest területe több parkolási övezetre van felosztva, s ennek megfelelően az egyes kerületekben más-más díjtételek vannak érvényben (óránként 175 és 525 Ft között).
Automata, SMS, applikáció
Tegyük fel, hogy van szabad hely, és szabályosan leparkoltunk. A parkolási díjat így vagy úgy, de meg kell fizetni, ám ez gyakran nem is olyan egyszerű. Az automatás díjfizetési módszer a legismertebb: sok-sok aprópénz bedobálásáért cserébe egy kis papírfecni a jutalom, melyet a szélvédő mögé helyezünk – feltéve, ha találunk működő automatát. A szabályzat szerint a parkolás kezdetekor a legrövidebb időn belül meg kell váltani a jegyet, ami nem mindig egyszerű, hiszen viszonylag messze is lehet az az automata. Ha lejárt a jegy, 5, illetve 15 percen belül új jegyet kell váltani.
Az automatás fizetési módszerhez képest az SMS-alapú díjfizetés mindenképpen előrelépést jelent kényelmi szempontból. A rendszám és – miután megtaláltuk – a zóna kódjának megadásával már indítható is a parkolás, és hasonló módon is állítható meg minden köztéri fizetős parkolóban az ország minden megyeszékhelyén és több másik városban is. A kényelemnek ára is van: a három nagy mobilszolgáltató közül a Telekom 75, a Telenor 99, a Vodafone 115 forintot kér el tranzakciós díjként, nem beszélve a parkolást indító és lezáró SMS-ek áráról. A technikai hiba természetesen az SMS-alapú díjfizetés esetén is felütheti a fejét, ha a parkolás nem indul el, de erre jóval kisebb az esély.
Azon kívül, hogy az apróval sem kell bosszankodni, tényleg csak annyi ideig kell fizetni, ameddig az autó áll – feltéve, ha nem felejtjük el leállítani a parkolást. A rendszer szerencsére leállítja négy óra után a számlázást, ám ebből is akadhatnak problémák: ha esetleg nem férünk hozzá a telefonunkhoz, és hosszabbítani szeretnénk, a nap végén sárga mellényes emberek piros csomagja várhat ránk.
A telefonos fizetési módszerek közül valóban okosnak a mobilalkalmazás segítségével működő rendszerek nevezhetők. Ezek igyekeznek még könnyebbé tenni a parkolás folyamatát, így például nem kell újra megadni a rendszámot, és a GPS segítségével a parkolózóna meghatározása is pofonegyszerűvé válik. A legismsertebb talán a Parkl, amely árában is az egyik legkedvezőbb.
Az alkalmazás kényelmi díja nemrég 90 forintról 65-re csökkent, így az összes telefonos módszer közül árban a legtöbb szereplőt megelőzte. Ráadásul az app értesítéseket is küld a sofőrnek, akik ezzel elkerülhetik, hogy továbbfusson a parkolásuk, és egy gombnyomással leállíthatják azt. A rendszer – szemben az SMS-alapú díjfizetéssel – nem áll le négy óra után, a hosszabb ideig tartó parkolásoknál így nincs szükség telefonunk ellenőrzésére, ha ezt a funkciót előzetesen beállítottuk. A magyar fiatalok által alapított tech-cég applikációja 2017 decembere óta próbálja egyszerűbbé tenni a Budapesten autózók életét azzal, hogy megmutatja, hol találnak célállomásuk közelében szabad parkolóhelyet, beleértve azokat is, melyekre nem is gondolnánk. Az app nyitja akár egyes hotelek, irodaházak vagy akár társasházak kapuját, sorompóját, majd egyes esetekben tovább is navigálja az embert a konkrét, szabad helyig.
A fizetős parkolás rövid története Budapesten
Már az 1970-es években problémát jelentett a megnövekedett autómennyiség a frekventált csomópontokban. Az első parkolási tarifákat 1974-ben vezették be, ekkor még a mechanikus parkolóórákba kellett dobálni az aprót.
1984-re az addigi rendszer tarthatatlanná vált, ekkor az illetékesek nagyszabású átalakításba kezdtek. 1986-ban alkalmazták először a mai parkolási rend alapjául szolgáló rendszert, melynek díjszabása 20 Ft/óra volt – ez mai értékre átszámítva 520 forint, ami csak öt forinttal marad el a jelenleg érvényben lévő V. kerületi díjaktól.
A fizető övezetek a kezdeti területről (Deák tér és szűk vonzáskörzete) kiindulva a Duna mindkét partján elburjánzottak, az Árpád híd vonalától egészen Kőbányáig. 2009 márciusa óta már nincs szükség aprópénzre, mobiltelefon segítségével is ki lehet fizetni a parkolási díjat.
Mennyibe fáj, ha nem fizetsz a parkolásért?
Röviden: sokba. Ha megkaptad a „Mikulás-csomagot” és 15 naptári napon belüli kifizeted a pótdíjat, akkor a következő számítással kalkulálhatsz a fővárosban: az adott területen érvényes parkolási óradíj egy teljes napra eső összege, továbbá plusz kettő óra díja. Ráadásul még egy órai parkolási díjat is ki kell fizetni. Így ha mondjuk 350 forint a parkolási díj óránként és 08:00 – 18:00 között van díjfizető időszak akkor a matek: (350×12)+350=4550 Ft. Ennél is fájóbb ha később fizetnél, mert akkor 40 órányi pótdíjat számítanak fel, azaz 350×41=14 350 Ft.
Mi vár ránk a jövőben parkolási fronton?
A talán nem is olyan távoli jövőben előfordulhat, hogy már nem is lesz szükség a telefonunkra a fizetős parkolások esetén. „A technológiai trendek és fejlesztések egyre inkább abba az irányba mutatnak, hogy hamarosan az autónk fogja átvenni ezt a szerepet” – árulta el kérdésünkre Somogyi Zsolt, a Parkl ügyvezetője. „A világ autógyártói között egy szemléletváltás zajlik éppen, egyre többen nyitnak a digitális ipar felé, ami végül azt fogja eredményezni, hogy az autók és az applikációk összekapcsolódnak, egyszerűbbé téve minden autózással kapcsolatos tevékenységet, mint például a parkolást. Ha ez megtörténik, az autónk fog vezérelni minden folyamatot, mint például a parkolás indítását, leállítását, vagy a fizetést, anélkül, hogy mi egy percet is foglalkoznánk ezzel.”
Ehhez persze infrastruktúra is kell, például olyan szenzorok, melyek a szabad parkolóhelyek térképezik fel, és ezt nyilvántartják egy számítógépes rendszerben. Ez azonban hatalmas beruházás lenne, ráadásul az utcakép nem változna, továbbra is parkoló autókkal lenne teli a város. Egy megoldás lehet ezek elrejtése a szem elől, kihasználva a parkolóházak és a mélygarázsok nyújtotta lehetőségeket.
Szponzorált tartalom
A cikk a Parkl támogatásával készült.
A nagyvárosi parkolás a legtöbb ember számára probléma, ezzel kezdeni kell valamit… A gondolat, ami elvezetett egy immáron 3 éve sikeresen működő vállalkozáshoz. A Parkl alapítói a parkolással járó mindennapi problémák csökkentését tűzték ki célul, hozzájárulva ezzel egy élhetőbb város kialakításához. Utcai, zárt téri parkolás és elektromos töltés egy alkalmazásban – ez a Parkl!
