Rekordot döntöttek a traffipaxok, összesen 687 501 alkalommal rögzítettek gyorshajtást a VÉDA-rendszer készülékei 2019-ben – közölte az ORFK a Vezess kérdésére. Ez az év minden egyes napjára 1883 darab bírságot jelent. Soha nem volt még példa ilyen mennyiségű büntetés kipostázására egy esztendőben, tavaly 64 359 sebességtúllépéssel többet rögzítettek a rendőrség kamerái, mint az akkor szintén rekordot döntő 2018-ban. Hogy még jobban érzékeltessük a büntetések összességét, napra is lebontottuk a bírságszámot, és alább a bírságösszeget is.
Bírságszám/év | Bírságszám/nap | |
2019 | 687 501 | 1883 |
2018 | 623 142 | 1732 |
Ebből következően minden korábbinál magasabb lett az egy év alatt kiszabott bírságösszeg is, 23,6 milliárd forint értékben kaptak büntetést a gyorshajtók tavaly. Itt is látványos a növekedés 2018-hoz képest, 2,44 milliárd forinttal emelkedett a 365 darab fixen rögzített és 160 darab mobil sebességmérőből álló rendszer teljesítménye.
Bírságösszeg forintban/év | Bírságösszeg forintban/nap | |
2019 | 23 619 520 000 | 64 711 013 |
2018 | 21 172 165 000 | 58 005 931 |
Ha elosztjuk az éves bírságösszeget a büntetések számával, kiderül, hogy egy-egy sebességtúllépésért átlagosan 34 355 forintot kell fizetni ma a megengedettnél gyorsabban hajtó autósoknak Magyarországon.
Mennyire vannak állítva a traffipaxok 50-nél, 90-nél és 130-nál?
Ha kíváncsi rá, hogy mekkora sebességtől büntetnek a készülékek, olvassa el interjúnkat az ORFK Közlekedésrendészeti Főosztályának vezetőjével. A legilletékesebb árulja el a részleteket.
Változatlanul több százszor elromlanak szupertraffipaxok
A kiválóságot ígérő jelző még akkor ragadt rá a VÉDA-rendszer 525 darab készülékére, amikor kiderült, hogy számos szabálytalanság rögzítésére képesek. Igaz, azóta arról van hivatalos információnk, hogy a traffik 99 százaléknál is nagyobb mértékben csak gyorshajtásokat rögzítenek.
Ráadásul a megbízhatóságuk miatt biztosan nem nevezhetjük szupernek ezeket a készülékeket: 2019-ben gyakorlatilag az év minden egyes napjára jutott egy-egy meghibásodás.
„Az Országos Rendőr-főkapitányság által bejelentett – a fix és a változó helyű KKEP esetében – 376 esetben végzett javítást a kivitelező/javításokat végző cég. A 376 darabos esetszám magában foglalja a VÉDA-rendszer részét képező 365 sávot, és az azokon 24 órában működő, mintegy 3000 darab aktív eszközt” – közölte szerkesztőségünk megkeresésére a rendőrség 2019-re vonatkozóan.
Évek óta rendszeresen feltesszük az ORFK-nak a „mennyi javítást kellett elvégezni tavaly a VÉDA-rendszer fix és mobil készülékein?” kérdést, ám válaszukban először tesznek említést „365 sávról és az azokon 24 órában működő, mintegy 3000 darab aktív eszközről”.
Nem tudjuk, hogy ezek pontosan micsodák, ezért múlt hét közepén írásban rákérdeztünk, de a rendőrség eddig nem válaszolt.
Azt viszont megtudtuk, hogy a fix telepítésű készülékek esetében „a javítások jellemzően a switch, ipari számítógép, kamera, kategorizáló lézer, UPS eszközök meghibásodásából eredt, míg a változtatható helyű készülékek esetében a tápcsatlakozó, LAN-csatlakozó, belső akkumulátor, érintőképernyő meghibásodása miatt volt szükséges”.
Tavaly 9 nap volt a leghosszabb idő, amíg javítás miatt egy készülék nem működött. A korábbi években előfordult 20 napos szünet is, mert „közúti forgalomterelést kellett előzetesen megrendelni a javítás érdekében”.
A közlekedésbiztonság javítása érdekében az EU által adott sok-sok milliárdból kiépített rendszer az üzembe helyezésétől kezdve rendre évi több száz javítást igényel, a kezdetektől nem csökken a meghibásodások száma. Már csak azért is problémás az évi jellemzően 400-800 darab javítás, mert a rendszer mobil készülékeire a kivitelező által vállalt garancia 2018. augusztus 3-án járt le, míg a fix telepítésű eszközöknél 2018. december 10-én. Vagyis azóta közpénzből fizeti a rendőrség a javításokat.
Megkérdeztük az ORFK-t, hogy a VÉDA megbízhatóságát, meghibásodásait nézve miként értékeli a rendszer immár több éves működését. „Úgy véljük, egy ilyen rendszer esetében, a rendelkezésre állás időtartama és a meghibásodások száma nem mutat eltérést a hasonló elven működő rendszerekéhez képest” – válaszolta a rendőrség.
Nem tudni, mennyit hibáznak a sebességmérők
„A rendőrség által megadott GPS-koordináták szerint a mobil traffipaxtól 220 méterre, Pilis község mellett a kukoricásban autóztam. Csakhogy nem ott autóztam, és nem mentem 74-gyel” – állította egy furcsa bírságolási ügy főszereplőjeként az autós korábban szerkesztőségünknek, ő csúnya vitába keveredett a rendőrséggel. Szerinte nem ott és nem annyival közlekedett, mint amit a traffipax fotói és adatai mutattak. Ráadásul nem ez volt az egyetlen vitás eset az elmúlt esztendőkben.
Akkoriban megkérdeztük az ORFK-t, a rendszer beüzemelése óta mennyi esetben fordult elő, hogy hibázott valamely készülék. „A VÉDA-rendszerhez tartozó kamerák által rögzített szabályszegésekről készített fénykép- és videofelvételeket azok rendszerbe történő bekerülését követően ügyintézők ellenőrzik. Amennyiben a rendelkezésükre álló adatokból kétséget kizáróan nem támasztható alá a szabályszegés elkövetése, úgy intézkednek az eljárás megszüntetésére. Arról azonban, hogy erre hány esetben kerül sor, a rendőrség nem vezet kimutatást” – írták válaszukban.
Nagy kár, jó lenne tudni egy 15 milliárdos beruházásról, ami 3,8 millió autóst figyel és mér a nap 24 órájában, hogy mennyiszer hibázik. Pláne annak függvényében, hogy évente rendszeresen több százszor kell javítani a traffipaxokat.
Végül arra kérjük, szavazzon, de őszintén, hiszen csak így van értelme!