Milyen volt védeni a kokainos gázolót? Tavaly tele volt az üggyel a sajtó, sokakat felháborított az eset.
A nyomozati szaktól a másodfokig vittem, és ez volt az első ügyem, amiben „megtaláltak” civilben. Jöttek az üzenetek a Facebookon, e-mail-ben: hogy lehetek én ekkora szar alak, hogy egy ilyen nőnek segítek, hogy nekem milyen erkölcsöm van, miként lehetek ennyire aljas és így tovább.
Korábban soha nem támadtak, nem kaptál fenyegetéseket?
Nem. Ez az ügy viszont kiverte a biztosítékot az embereknél.
Miről szól az ügyvéd munkája?
Ügyvédként az a feladatom, hogy mindent megtegyek az ügyfél érdekében, hogy a törvényes eszközök keretein belül ne büntessenek meg senkit annál jobban, mint ami jár. Semmiképpen nem arról szól a munkám, hogy veregessem az ügyfél vállát, de baromira jól csináltad.
Melyik volt a kedvenc eseted az elmúlt években?
A privát üzenetek ellenére ez egy kifejezetten jó ügy volt.
Ügyvédszemmel nézve mi a jó ügy?
Ami kihívás. Ami nem a megszokott. Ebben a történetben voltak kapaszkodók, ebbe bele lehetett állni. Tipikusan az az ügy volt, amiben láttam fantáziát.
Konkrétan miben láttál kapaszkodót?
A bódult állapotban, ugyanis azt mondta az orvosszakértő, hogy ugyanúgy lehetett bódult állapotban a vádlott a baleset idején, mint ahogy nem. Tehát szakértői eszközökkel nem volt kimutatható a sajtó által „kokainos gázolónak” hívott vádlottról, hogy a gázoláskor kábítószer befolyása alatt állt. Senki nem vitatta, hogy a szervezetében kimutatható volt a szer, de történhetett a fogyasztás a baleset előtt is, de akár utána is. Nyitva hagyta a szakértő az időablakot.
A klasszikus és buta tanács ugrik be, miszerint ha részegen balesetet okoztál, és meglógtál, igyál otthon pálinkát, és hazudd azt a rendőrnek, hogy korábban tiszta voltál. Ha már itt tartunk, a hivatalos statisztikák szerint csökkent az ittasan okozott balesetek száma az elmúlt években. Valóban kevesebb részeg sofőr kerül bíróság elé?
Tapasztalataim szerint nem sok az ittasan okozott súlyos baleset, mindenképpen több ügy van kábítószer fogyasztása miatt. Utóbbi folyamatosan növekszik.
„Több az extrém sebességtúllépéses ügy”
Mi az ügyfeleidnél a leggyakoribb, balesetet kiváltó ok? Gyorshajtás, elsőbbségadás, bódult állapot?
Éppen ebben a sorrendben. A megengedett sebesség túllépése nagyon sok esetben okoz balesetet.
Milyen gyakoriak az extrém esetek?
Ritka az extrém gyorshajtó, de ha van, az legnagyobbrészt motoros. Plusz mostanában egyre több a piros lámpás ügy.
Változott a baleseti okok sorrendje az elmúlt 10 évben?
Ma már nincs szabálykövetés az utakon, egyre rosszabb a helyzet.
Szerinted mi az oka?
A közöny. Ha ő sem indexelt, akkor én sem fogok. Ha ő átment a sárgán, akkor legközelebb én sem állok meg. Plusz a kivagyiság, elsősorban a 18-25 éves járművezetők között. Megkapták a szüleiktől az első autójukat, és azt hiszik, ők a valakik.
Ki lehet emelni olyan szabályszegést, amiről tudod, hogy súlyosabban ítélik meg a bíróságok?
Az elsőbbségi szabályok ilyenek, szinte minden, ami zebra és ami gyalogos. Ugye őket nem védi semmi, az autóst ellenben két tonna fém. A kanyarodási szabályok megszegését is idevenném, főleg a balra kanyarodásos ügyeket. Nem is azt mondanám, hogy a bíróságok máshogy állnak hozzá, hanem ezek olyan durva szabályszegések, amelyeknél nem egy pillanatnyi kihagyás áll a háttérben, hanem sokszor direkt nem adják meg az elsőbbséget, direkt nem állnak meg a zebránál, a stoptáblánál, direkt nem húzódnak ki a felezővonalhoz, miközben egy fejmozdulat, egy jelzés elég lenne. Ezeknél az ügyeknél talán vastagabban fog a ceruza.
Nőtt a szélsőséges ügyek száma?
Kinek mi a szélsőséges? Amit a sajtó felkap?
Nem, hanem amikor a szabályszegés mértéke extrém.
Mivel egyre több a motoros és egyre több az idénymotoros, ráadásul az idény is kitolódik, magasabb az extrém sebességtúllépéses ügyek száma.
Volt rá példa, hogy ha nem annyira közlékeny a balesetet okozó ügyfeled a rendőrökkel, kevesebbel megúszta volna?
Volt. Amit baleset után elmond az elkövető, abból rendőri jelentés lesz, az közokirat. Tehát amíg az ellenkezőjét be nem bizonyítjuk, addig igaznak fogadjuk el. Később lehet probléma mondjuk abból, ha elmondja valaki, hogy az 50-es táblánál 80-nal ment. Utólag már nehéz ezzel mit kezdeni.
Mennyire jellemző, hogy eleged van a saját ügyfeledből, és felállsz? Mert mondjuk hazudik neked.
Nem szoktam felállni és feladni, és tőlem sem szoktak elmenni. Maximum százból hárman. Nem állok fel, csak ha esetleg hülyére vesznek, de az ritka. Inkább el sem vállalom, de az is ritka.
Mit jelent az, hogy hülyére vesznek? Ha kiderül, hogy hazudik neked az ügyfeled?
Én akkor tudok segíteni, ha tudom, hogy mi van. Akkor nem, ha ellentétben áll az általa elmondottakkal a vizsgálati eredmény. Vannak, akik hazugságálomban élnek. A közlekedési ügyek tipikusan nem azok, amik valakiknek az elmondása alapján dőlnek el, számtalan objektív információ van egy ügyben: térfigyelő kamera felvétele, műszaki szakértő véleménye, a fizika, amit nem lehet meghazudtolni. Ha látunk egy bizonyos deformációt a sérült autón, akkor arra hiába mondja, hogy ő 43-mal ment, mert arra a szakértő azt mondja, 43-nál nem ilyen a balesetei összkép. Meg nincs ekkora féknyom, meg nem repül el 45 métert az autó.
„Az emberek nem ismerik, de van lehetőség megúszni a bíróságot”
Mit tartasz a legnagyobb sikerednek?
Nem járta meg a sajtót, de nekem egy teljesen hétköznapi halálos baleset volt a legnagyobb sikerem, amiben felmentették az ügyfelemet. Az siker. Speciel zebrán történt ez a gázolás, abból felmenteni nehéz. És nem egy ilyen típusú ügyem volt. Vannak jó eredmények.
Mennyire látod előre, hogy mi lesz a vége?
Nagyjából látom.
És elmondod az ügyfelednek?
El, én feldobok lehetőségeket, hogy mást ne mondjak, nem is biztos, hogy el kell jutni a bíróságig. Nagyon kevesen ismerik, de van közvetítői eljárás.
Megúszni a bíróságot? Hogyan?
A közlekedési ügyeknél létezik egy nagyon jól működő rendszer, aminek ugyan van pár egyszerű feltétele, de a lényeg, hogy van erre lehetőség. Amennyiben a sértett hozzájárul, a nyomozati szak után bíróság nélkül lerendezhető egy közlekedési ügy, a súlyosak is. Simán ki lehet kerülni a rendőrség-ügyészség-bíróság háromszögből. A kormányhivatalok működtetnek egy úgynevezett pártfogó felügyeleti szolgálatot, amelynél ha bocsánatot kér a vádlott, és az ő közvetítésükkel fizet annyit, amennyit a sértett kér, akkor el lehet kerülni a büntetőeljárást. Ha nem tudnak megegyezni, akkor bíróság.
Alkudoznak arról, mennyit fizessen a gázoló, hogy megbocsásson neki az elgázolt?
Mint a piacon. Nekem ennyit ér, hogy eltörted a combcsontomat, amikor elütöttél, pont. Mondjuk hatszázezret. Mire a másik fél, én csak háromszázat tudok fizetni. A lényeg, hogy ha van közöttük megegyezés, akkor megszűnik az eljárás, nincs bíróság és büntetlen előélettel mehet tovább a gázoló, és még a jogsija is megmarad. De mondom, ehhez az kell, hogy a sértett belemenjen, a vádlott bocsánatot kérjen, és megszülessen az összegbeli egyezség közöttük. Ez a bíróságoknak is jó, mert tehermentesíti őket, klassz rendszer, ráadásul a közvetítés költségét az állam viseli.
Minden közlekedési ügynél működhet a pénzbeli megváltás?
Elvileg bármilyennél működhet, akár halálos baleset okozása után is, ha megvannak a feltételek. Ezek egyike az, hogy az ügyészség is engedélyezze a megegyezést. A közlekedési balesetek okozása általában és a legtöbbször nem szándékos károkozás másnak, hanem egy emberi hibából lesz egy másik embernek kára. Amiért nem biztos, hogy az állam erejével kell a hibázót büntetni, pláne, ha képesek egymás között lerendezni. A reparáció többet érhet, mint a büntetés.
Mennyire gyakori?
Nagyon. Tízből hat közlekedési ügy így ér véget. Tízből hat nem megy bíróságra. Igen, hibáztam, elnéztem, bocsánatot kérek, fizetek. És aztán él tovább az egykori vádlott. De hangsúlyozom, kell a sértett hozzájárulása is. Ha ő azt mondja, hogy a k…a anyádat, hat hétig kórházban feküdtem, menj csak a bíróságra, akkor megy a bíróságra a baleset okozója. Ha viszont azt látja, megbánta a hibázó, bejár hozzá a kórházba, megtört, akkor fél évet ad nekik az ügyészség a megegyezésre.
Mennyire van tisztában a sértett a másik fél anyagi helyzetével? Hiszen ha látja, hogy dúsgazdag ember a másik fél, máris tízszer annyit érhet az a combcsont.
Semennyire. Viszont minden sértett családjában van egy okos, aki tud mindent, és innentől minden pénzzé van téve. Ilyenkor a hetven éves néni részére még az uszodabérletet is ki kell fizetni a gázoló részéről, holott úszni sem tudott soha. Ilyenkor persze vissza lett mondva a baleset miatt a törökországi üdülés, és ha még ott van a sértett mellett egy százalékért dolgozó ügyvéd, akkor adott esetben kell fizetni rendesen. Ebben a viszonyban ki van szolgáltatva a baleset okozója. De van olyan is, hogy teljesen normálisan áll az ügy rendezéséhez mindkét fél, és korrekt megállapodás zárja az ügyet. Fontos megjegyezni, hogy ezen felül a biztosító természetesen fizet a sértettnek, ugyanezen érvek alapján, ugyanazt az uszodabérletet, nyaralást stb. Vagyis ez valahol talált pénz a sértettnek, hiszen azért fizet az elkövető, hogy az állam ne büntesse őt.
„Van olyan ittas vezető, aki negyedszer jött vissza hozzám”
Térjünk vissza a bíróságokra. Látsz különbséget az ítélkezésükben? Ítéleteknél például rendszeresen látom enyhítő körülménynek, ha kiskorú gyermekei vannak a vádlottnak. Aki szingli, az kevesebbet kap pont ugyanazért?
Van különbség, vidéken szigorúbbak, hogy miért, azt nem tudom. A tapasztalataim szerint többet adnak ugyanazért, akár másfélszer, kétszer annyit, és a pénzbüntetések is nagyobbak. Valóban szerepel, és jól hangzik sok ítélet indoklásában enyhítő körülményként, hogy a vádlott kiskorú gyermekeket nevel. A büntetés mértékét azonban alig befolyásolja. A pénzbüntetés mértékénél lehet ezt mondjuk kimutatni, de azt meg az egy főre jutó jövedelemből számítják, ezért fizet kevesebbet egy szülő, mint egy szingli, holott mindketten pont ugyanazt követték el.
Szintén enyhítő körülmény az idő múlása az ítéletekben, azaz, hogy az ítélethirdetéskor már akár évekkel a baleset után vannak a felek. Lassú az állam, ezért enyhébb a büntetés? A sértett kárát és az elkövető hibáját sem csökkenti vagy növeli, hogy egy vagy három éve történt a gázolás.
Az elkövető nem tehet arról, hogy három hónap helyett másfél év alatt kapja meg az elsőfokú ítéletet, és ez neki három hónap helyett másfél év stressz. És még egyszer hangsúlyozom, a közlekedési ügyek vádlottjai nem előre megfontolt szándékkal ártottak valakinek, hanem olyan állampolgárok, akik hibáztak. És az állam – igen, a saját lassúsága miatt – enyhít a büntetésükön valamelyest ezért. Jóérzésű, valamit vezetés közben egyszer elnézett embernek pszichikai teher egy másfél-kétéves eljárás. Magyarán, ő kevesebb pszichikai terhet kapna, ha gyorsabban működne az állam.
Kedvezőtlen ítélet után volt, hogy elküldött a fenébe a saját ügyfeled?
Konfliktus nem volt, de ritkán volt már, hogy elégedetlenkedtek. Egy ítéletnél a siker mindenkinek más. Nekem szakmai szemmel lehet nagy siker, hogy nem veszik el örökre a jogsiját, csak három évre, de ez neki viszont óriási probléma és csalódás. Én éppen ezért nem húzom el senki előtt a mézesmadzagot.
Arra volt példa, hogy valakit kihúztál a csávából, aztán megcsinálta még egyszer ugyanazt?
Vannak visszajárók.
Visszajárók?
Ittas vezetők, pláne kábítószer-fogyasztók. Utóbbinál fiatalok. Nők is. Huszonévesek.
Ki a csúcstartó?
Legutóbb negyedszerre volt nálam egy ittas vezető. Ilyenkor mondják, hogy a büntetés nem éri el a célját. Azért van fokozatosság, először pénzbírság, aztán felfüggesztett, majd előbb-utóbb leültetik őket. Nála a negyedik alkalommal lépett életbe a felfüggesztett.