„A spájzolási roham közepette megindult lefelé az üzemanyagár, sokan az autójukat is teletankolták a múlt héten. Aztán fogták a kocsikat, és leálltak velük a ház elé, vagy beparkoltak a garázs mélyére” – írja le az elmúlt napokban tapasztalt szokatlan jelenséget Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára.
Furcsák az üres utak is országszerte, és gyerekkorunkban láttunk tartósan ennyi szabad parkolóhelyet Budapest belvárosának hirtelen szellőssé vált utcáiban, alig látni mozgást. Az élelmiszerboltok polcait közben persze naponta újratöltik az alkalmazottak, ismét van liszt, konzerv és rizs.
A benzin árának zuhanása viszont nem állt meg, sőt. Szerdán újabb tíz forint párolgott el belőle literenként, ma 308 forint átlagosan, de nem sokáig: pénteken újabb tízessel csökken, 298 forint lesz az átlagár. Ám már szerdától sok helyen 300 alatt lehet tankolni benzint, és a gázolaj ára is régen látott mélységbe süllyedt. De vajon meddig esik tovább az áruk? Pár hét múlva már 250 forintért tankolunk? Aztán a nyáron 200-ért? Van ennek realitása?
Sorra vesszük, mi befolyásolja az üzemanyagunk árát az elkövetkező hetekben, és ami ennél is fontosabb: melyik milyen irányba?
Padlóhoz tapadt a nyersolaj világpiaci ára – de innen nem esik tovább a pincébe
Mindennek az alapja a nyersolaj hordónkénti ára a piacon (Brent), hiszen ez az alapanyaga annak a benzinnek és gázolajnak, amelyet a kutakon a járműveinkbe töltünk. Az elmúlt pár hétben gyakorlatilag összeomlott ez az összeg, január vége óta szinte az egyharmadára csökkent. Jelenleg 27 dollárért veszik, egy hónapja 55 volt, két hónapja 70 körül mozgott.
„Innen már nem megy lejjebb tartósan, már most látszik, hogy 30 dollár alól vissza-visszapattan. Már csak azért sem süllyedhet tovább, mert a kitermelés önköltsége ennél magasabb, ezen a hordónkénti árszinten immár veszteséges. Márpedig veszteséggel nem fognak kitermelni olajat az országok” – mondja Grád a Vezessnek.
Vagyis az olajár valószínűleg nem fog további, jelentős áresést indokolni a hazai töltőállomásokon.
Megrogyott a forint a dollárhoz képest – itt még lehetnek meglepetések
Nyilvánvalóan befolyásolja a forint dollárhoz viszonyított árfolyama a magyarországi fogyasztói árakat. A koronavírus-járvány okozta globális gazdasági problémák a gyenge fizetőeszközöket sújtják a térségben, most látszik, hogy mennyire sérülékenyek azok az uniós országok, amelyek nem tértek át korábban az euróra.
Különösen látványos a forint gyengesége, az üzemanyagár miatt fontos amerikai dollárhoz képest jelentősen esett a magyar fizetőeszköz. Most kőkemény 329 forintot kell adnunk egy darab zöldhasúért, két hete még 293-ért is lehetett vásárolni. Brutális, 10 százalékot meghaladó esés abban a két hétben, amikor a normálisból a mostani abszurd helyzetbe került az ország élete.
Nehéz megjósolni az árfolyam alakulását az előttünk álló 1-2 hónapra, kétség kívül sérülékeny a fizetőeszközünk, és napi szinten lehetnek szabad szemmel abszolút látható mozgások. Mint tegnapelőtt, kedden, amikor is bő 349 forinton nyitott reggel az euró, majd 15 órakor 352-n jegyezték, aztán a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatdöntését bejelentő, és ekkor elkezdődött sajtótájékoztatója alatt (!) akkorát ütött rajta a piac, hogy hirtelen 357 fölé pattant. Mindössze pár óra mozgása volt ez, a dollár is 330 forint fölé szaladt.
Valószínűleg érdemben mégsem csökkentheti tovább a benzinárat az elgyengült forint. Egyrészt az olajár esése miatt ma nem 55, pláne nem 70 dollár forintára a kérdés, hanem 27-30 dolláré, másrészt joggal várhatja el minden magyar állampolgár, hogy az MNB nem hagyja elszállni a fizetőeszközünket.
Vagyis a sérülékeny magyar forint okozhat kilengéseket, meglepetéseket, de a töltőállomások árait valószínűleg nem csökkenti tovább jelentős mértékben.
Nagyot esett a fogyasztás – csökkenhet a kutak árai közötti szokásos különbség
„Úgy látom, a korábbi forgalom fele alatt lehet a mostani tankolások száma” – válaszolta kérdésünkre kedden egy unatkozó kutas. Mindössze két autó árválkodik – az egyikkel én érkeztem – a Budapest egyik legforgalmasabb útján működő állomás nyolc töltőpisztolya mellett. Mindez hétköznap délelőtt. A pénztáros és köztem méteres plexilap lóg az álmennyezetről két madzagon, a falon pontokba szedett óvintézkedések sora.
A józan ész otthonmaradásra buzdítja azokat, akik megtehetik, a Grád Ottó által említett múlt heti üzemanyag-spájzolás óta a nem fuvarozásból élők alig autóznak, szinte nem is tankolnak. A március közepi adatok sajnos nem publikusak, a Shell és a Mol is „üzleti titoknak” minősítette saját kúthálózatával kapcsolatban a fogyasztás visszaesésének mértékét firtató kérdéseinket. „A múlt héten láttunk először kimutatható csökkenést, de az Ön által idézett kutasénál lényegesen szerényebb mértékűt” – ez az OMV Hungária hivatalos válasza a Vezessnek.
Az ásványolaj-szövetség április elején közli majd az országos, negyedéves adatokat, ráadásul azokban – mivel március 16-20. környékétől látványos a visszaesés – még nem lesz érdemi fogyasztáscsökkenés. A piac szereplői szerint ez egyébként is csak korlátozottan hat az árra. A főtitkár azonban úgy véli, az előttünk álló 1-2 hónap – várhatóan szintén átlag alatti – vásárlási szintje két apróbb árváltozást mégis eredményezhet.
Egyrészt csökkenhet adott márkák saját kúthálózatán belül a különféle helyeken üzemelő töltőállomások évtizedek óta meglévő árai közötti különbség. Mindenki tudja, hogy egy sztráda mellett fekvő kúton 10-15 százalékkal drágábban tankolhat, mint ugyanazon logó alatt egy vidéki, eldugottabb állomáson. Másrészt apróbb árverseny alakulhat ki olyan szűkebb városrészekben, ahol egymást érik a kutak. Az ezeket működtető vállalkozók ugyanis figyelik a közvetlen riválisok totemjein a számokat, és pár forint ide-oda tologatásával próbálják majd magukhoz csábítani a ritkábban betérő ügyfeleket.
Vagyis a koronavírus miatt kialakult fogyasztáscsökkenés pár forintos helyi árversenyeket hozhat mindössze, plusz a márkákon belül a kutak árainak egymáshoz közelebb kerülését.
Van itt egy jelentős jövedéki adó is – ami éppen hogy emeli majd a benzin és a gázolaj árát
Játszadozzunk el egy picit a következő gondolattal: tegyük fel, hogy nulla dollár a nyersolaj világpiaci ára, teljesen ingyen ömlik be a fekete arany mondjuk éppen a MOL százhalombattai üzemébe. Sajnos a magyar autósnak ebben az extrém helyzetben is ki kell fizetnie olyan 170-180 forint közötti összeget a benzin és a gázolaj minden egyes literjéért a MOL-kúton. Meg az OMV-nél és persze a Shellnél is, meg a többinél.
Miért is? Mert nálunk jelenleg a jövedéki adó egészen magas, éppen 120 forint a benzin minden egyes literjében, és 110 forint a gázolajéban. Erre jön rá az Európa-bajnok 27 százalékos magyar áfa, ami után már 150 forint körül járunk literenként. Plusz a finomítás és a szállítás költsége, és egy fillér profit nélkül máris az említett 170-180 forint környékén magasodik az ár. Aminek a legnagyobb részét az állam, vagyis a forgalmazó és a vásárló közé befurakodó harmadik szereplő teszi zsebre.
Ráadásul a hatályos törvény szerint a jövedéki adó mértéke negyedévenként változhat a nyersolaj világpiaci átlagárát korrigálandó módon. Itt a részletek (80 oldal), most csak a lényeget írjuk a közeli jövőre nézve. Áprilistól még nem, de július 1-től szinte biztosan emelkedik a jövedéki adó mértéke, a benzin árában plusz 5 forint jelenik meg (plusz az áfa), a gázolajéban plusz 10 forint (és még az áfa).
Vagyis a jövedéki adó emelkedik majd, ami a nyár közepén biztosan emeli majd valamennyit a benzin és a gázolaj árát a kutaknál.
Mit jelent mindez forintban? Mennyi lesz az előttünk álló 1-2 hónapban a benzin és a gázolaj ára?
Pénteket is belevéve két hét alatt most 50 forinttal csökken(t) az üzemanyagok ára, ám az ilyen mértékű áresésnek nagy valószínűséggel itt vége is. Ma 308 forint a benzin átlagára, péntektől 298. Ezt kell megszoknunk, 250 forint szinte biztosan nem lesz, a 200 teljesen kizárt – mondja a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára a Vezessnek. Nem jós, de van 30 év tapasztalata az iparágban, látott már több válságot.
„300 forint környékén fog stabilizálódni az országos átlagár, nagy valószínűséggel nem megy le tartósan 300 alá, és esélytelen a 250 forint. Nem megy le oda – állítja Grád Ottó.” Hangsúlyozzuk, országos átlagárról beszél a szakértő, amiben a plusz-mínusz 10 százalék benne van, ha szűkül is majd a rés.
Vagyis a cikk címében feltett kérdésre, miszerint „200 forint lesz hamarosan a benzin ára?” az a legvalószínűbb válasz, hogy az árszakadás hetei márciusban voltak, mégpedig sanszosan most péntekkel bezárólag. A mögöttünk lévő esés a jelenlegi helyzet alapján a szakértő szerint valószerűtlen a jövőben.
Nem lesz 200 forint az országos átlagár, szinte biztosan 250 sem.
Mikor is volt utoljára 298 forint az átlagár?
A KSH oldalán éves átlagárakat tudunk nézegetni az elmúlt két évtizedből, és meglehetősen érdekes, hogy melyik esztendőben volt utoljára 300 forint alatt – hangsúlyozzuk még egyszer – az éves átlagár. A 95-ös benzin átlagára 2008-ban volt 293 forint, azóta mindig 300 felett. Sőt, 2012 és 2014 között tartósan, éves szinten 400 felett. (Csak összehasonlításképpen: 12 éve a burgonya átlagára 108 forint volt kilónként, tavaly már 265 forint, ezekben a napokban 300-400 forint között mozog.) A gázolaj átlagára 2009-ben volt 267 forint, azóta mindig 300 felett, 2012 és 2014 között pedig tartósan 400 forint felett, éves szinten.
Heti szinten nézve az árat, segít a Vezess saját, évtizedes adatbázisa. Ki tudja megtippelni, hogy mikor volt utoljára – igaz, csak pár napig – 300 forint alatt a 95-ös benzin átlagára?
2016 februárjában.